Ádám Ottó
rendező, színházigazgató
Született: 1928. október 17. Kolozsvár
Meghalt: 2010. április 9. Budapest
Család
Sz: Kohn Gyula, Jakober Irén. F: 1949-től Kalmár Mária. Leánya: Ádám Ágnes (1952–), fia: Ádám György (1955–).
Iskola
Kolozsvárott bölcsész, orvosi és pszichiátriai tanulmányokat folytatott, majd a bp.-i Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezői okl. szerzett (1952).
Életút
A Madách Színház rendezője (1952–1953), a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője (1953–1956), majd ismét a Madách Színház rendezője, ill. főrendezője (1956–1972), igazgatója (1972–1989). A Színház- és Filmművészeti Főiskola egy. tanára (1959–1998), emeritusz professzora (1998–2003); közben rektorhelyettese (1964).
Az 1945 utáni magyarországi színháztörténet egyik jelentős személyisége, nevéhez fűződik a Madách Színház fénykora. Vizsgarendezése Kornyejcsuk Ukrajna sztyeppéin c. szovjet vígjátéka volt (Miskolcon, 1952), utolsó rendezése pedig Csehov Cseresznyéskertje (a Madách Színházban, 1987). Életművéből kiemelkednek Shakespeare-rendezései, továbbá a magyar drámai hagyományok ápolása, különös tekintettel Németh László drámai életművének felfedezésére.
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, emlékére a Madách Színház a színház honlapján emlékoldalt nyitott.
Elismerés
Jászai Mari-díj (1954 és 1960), Kossuth-díj (1965), érdemes művész (1970), kiváló művész (1979), Táncsics Mihály-életműdíj (2008).
Főbb művei
F. színházi rendezései: Schiller: Ármány és szerelem. (Szegedi Nemzeti Színház, 1954)
Verdi: Álarcosbál. (uo., 1956)
Németh László: Széchenyi. (Madách Színház, 1957 és 1976)
Shaw, G. B.: Az ördög cimborája. (Uo., 1958)
Hubay Miklós: ők tudják, mi a szerelem. (Bartók Terem, 1959)
Miller, Arthur: Pillantás a hídról. (Madách Színház, 1960)
Csehov: Cseresznyéskert. (Uo., 1960 és 1987)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (Uo., 1961)
Molnár Ferenc: Üvegcipő. (Petőfi Színház, 1962)
Shaw, G. B.: Tanner John házassága. (Madách Színház, 1963)
Csehov: A medve. Leánykérés. Jubileum. (Madách Kamaraszínháza, 1963)
Gorkij: Kispolgárok. (Madách Színház, 1964)
Németh László: Mathiász panzió. (Uo., 1965)
Brecht–Weil: Koldusopera. (Uo., 1965)
Shakespeare: Szentivánéji álom. (Uo., 1966)
Dürrenmatt: A nagy Romulus. (Uo., 1967)
Gorkij: Éjjeli menedékhely. (Uo., 1968)
Szophoklész: Oidipusz király. (Uo., 1970)
Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. (Uo., 1970)
Csehov: Sirály. (Uo., 1972)
Shakespeare: Othello. (Uo., 1973)
Shaw, G. B.: Warrenné mestersége. (Madách Színház, 1975)
Sütő András: Csillag a máglyán. (Uo., 1975)
Shakespeare: Hamlet. (Uo., 1977)
Shaw, G. B.: Pygmalion. (Uo., 1978)
Molnár Ferenc: A doktor úr. (Uo., 1979)
Csehov: Három nővér. (Uo., 1979)
Szép Ernő: Patika. (Uo., 1981)
Illyés Gyula: Sorsválasztók. (Uo., 1981)
Háy Gyula: Isten, császár, paraszt. (Uo., 1983)
Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn. (Madách Kamaraszínháza, 1985)
Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. (Madách Színház, 1986). Filmrendezése: Csillag a máglyán 1978). F. tv-rendezései: Jens, W.: A vak. (1962)
Szép Ernő: Május. (1963)
Hubay Miklós: ők tudják, mi a szerelem. (1964)
Mérimée, P.: A művésznő hintaja. (1964)
Brecht: Carrar asszony puskái. (1965)
Gogol: Kártyások. (1966)
Bródy Sándor: Rembrandt. (1966)
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három. (1967)
Miller, Arthur: Két hétfő emléke. (1968)
Karinthy Ferenc: A víz. (1969)
Bródy Sándor: A fejedelem. (1969)
Csehov: A medve. (1969)
Örkény István: Voronyezs. (1969)
Sebastian, M.: Névtelen csillag. (1971): Gorkij: Éjjeli menedékhely. (1971)
Szép Ernő: Két egyfelvonásos. (1972)
Németh László: Az áruló. (1973)
Csehov: Sirály. (1973)
Gyárfás Miklós: És színész benne minden férfi és nő. (1974)
Németh László: Az áruló. (1975)
Németh László: Galilei. (1977)
Barta Lajos: Szerelem. (1980)
Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri. (1985)
Pergolesi: A zenemester. (1990)
Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás. (1991)
Németh László: A két Bolyai. (1993). F. rádiórendezései: Maugham A bigámista. (1961)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (1962).
Irodalom
Irod.: Koltai Tamás: Á. O. szép színháza. (K. T.: Színházfaggató. Tanulmányok a mai magyar színházról. Bp., 1978)
Görgey Gábor: Nyolcvan éves Á. O. (Népszava, 2008. okt. 17.)
Tarján Tamás: Á. O. (Holmi, 2010)
Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje. Á. O. (Színház, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
