Ágai Karola
operaénekes
Staud Karola
Született: 1927. március 30. Budapest
Meghalt: 2010. február 22. Budapest
Család
Sz: Staud Ferenc, Benyács Karola. F: Szendrey-Karper László (1932–1991) gitárművész.
Iskola
Énektanulmányait magánúton, Révhegyi Ferencnénél végezte.
Életút
A SZOT Énekkara (1952–1953), a Magyar Rádió Énekkara tagja (1953–1955), a Honvéd Művészegyüttes szólistája (1955–1957); mint vendég lépett fel először a Magyar Állami Operaházban (1955), majd magánénekesnőnek szerződtették (1957–1982), az Operaház örökös tagja (1992).
Az általa alapított Szendrey-Karper László Nemzetközi Gitárfesztivál Alapítvány elnöke.
Hangjának pompás legfelső regisztere, virtuóz énektechnikája alkalmassá tette arra, hogy elénekelje az operairodalom legnehezebb koloratúrszoprán szólamait. Az Éj királynőjeként (Mozart: A varázsfuvola, 1955) debütált az Operaházban, s ez volt uo. az utolsó szerepe is (1983). A hatalmas siker után Palló Imre szerződtette (mint magánénekesnőt, 1957-ben). Második szerepe Olympia volt (Offenbach: Hoffmann meséi, 1957; később mind a négy női szerepet elénekelte ebben a darabban!). Különösen emlékezeteset alakított Erkel Ferenc operáinak főszerepeként: elénekelte Szilágyi Erzsébet és Gara Mária szerepét (Erkel: Hunyadi László, 1967), s ő volt Melinda, amikor hosszú idő után először adták elő húzások nélkül a teljes Bánk bánt (1969-ben). Sokat szerepelt külföldön, fellépett Berlinben, Bécsben, Hamburgban a New York-i Metropolitan Operában (Donizetti: Lammermoori Lucia, 1969. febr. 14-én) és a moszkvai Bolsojban is (1973). Szendrey-Karper Lászlóval közös dalesteket is vállaltak.
Emlékezet
Budapesten, a II. kerületben lakott, de gyakran fellépett Balatonfüreden is, ahol férjével házat is vásároltak (a Szőlősi úton). Férjével, Szendrey-Karper Lászlóval útjának indította az Esztergomi Gitárfesztivált (a város alapításának 1000. évfordulóján, 1973-ban). Búcsúztatása a Magyar Állami Operaház előcsarnokában volt 2010. márc. 18-án, a bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismerés
Liszt Ferenc-díj (1968); Székely Mihály-emlékplakett (1969), érdemes művész (1970), kiváló művész (1977), a Halhatatlanok Társulatának tagja (2007), Kossuth-díj (2009). Esztergom város (Szendrey-Karper Lászlóval posztumusz, 2003) és Budapest II. kerület díszpolgára (2005).
Főbb művei
F. szerepei: Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola, 1955)
Olympia (Offenbach: Hoffmann meséi, 1957)
Adina (Donizetti: Szerelmi bájital, 1964)
Márta (Flotow: Márta, 1965)
Zerbinetta (Strauss, Richard: Ariadne Naxosban, 1967)
Olympia, Antonia, Giulietta (Offenbach: Hoffmann meséi, 1967)
Szilágyi Erzsébet, Gara Mária (Erkel: Hunyadi László, 1967)
Konstanza (Mozart: Szöktetés a szerájból, 1968)
Rosina (Rossini: A sevillai borbély, 1968)
Melinda (Erkel: Bánk bán, 1968)
Lucia (Donizetti: Lammermoori Lucia, 1970)
Gilda (Verdi: Rigoletto, 1970)
Violetta (Verdi: Traviata, 1970)
Titania (Britten: Szentivánéji álom, 1971)
Donna Fiorilla (Rossini: A török Itáliában, 1977)
Fiordiligi (Mozart: Cosi fan tutte, 1979). F. lemezei: Hungaroton: Erkel Ferenc: Bánk bán (1969)
Strauss, ifj.: A denevér (1996)
Great Hungarian Voices. Áriák és kettősök. (1997)
400 Years of the Opera. (Az Éj királynője áriája, 1999)
Dalok és virágénekek. (2000)
Bizet: Carmen. Részletek. (2000)
Mozart: A varázsfuvola. Részletek. (2000)
50 éves a Hungaroton. Énekművészek. 1951–2001. (2001)
Zenés mesék – mesés zenék. Mozart: A varázsfuvola. (2001)
Híres Verdi szopránáriák. (Verdi: Rigoletto, Gilda, 2005)
Offenbach: Hoffmann meséi. Vígopera. Részletek. (2008)
Corona Classic: Donizetti: Lammermoori Lucia. Részletek. (1997).
Irodalom
Irod.: Lindner András: „Sok mindenről önként lemondtam”. Nagyinterjú Á. K.-val. (Gramofon, 2000)
ők ketten. Á. K. és Szendrey- Karper László élete és művészete. Kerényi Mária. Összeáll. Kerényi Mária. (Bp., 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
