Ábrányi Kornél id., lászlófalvi és mikeföldi
zenei író, zenekritikus, zeneszerző
1844-ig Eördegh Kornél
Született: 1822. október 15. Szentgyörgyábrány, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1903. december 20. Budapest
Temetés: 1903. december 22. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Nagyszülei: Eördegh György (1756. jún. 27.), Schuller Terézia.
Szülei: Ábrányi Alajos (= 1844-ig Eördegh Alajos, 1786–1853. máj. 30. Szentgyörgyábrány) politikus, Szabolcs vármegye főjegyzője, majd alispánja, nagykállói Kállay Terézia (1790?–1855. okt. 1. Pest. Temetés: 1855. okt. 3. Kerepesi út).
Ábrányi Alajos testvérei: Eördegh Antal (1791–1841. márc. 16. Debrecen), Eördegh Péter vármegyei ülnök (†1867. jún. 27. Pest. Temetés: 1867. jún. 29. Pest. Ferences-rendi családi sírbolt), Ábrányi Ignác (= Eördegh Ignác), ill. Királyi Józsefné, majd Schütz Alajosné Eördegh Anna †1864) és taktakenézi Drevenyák Ferencné Eördegh Magdolna (†1868. máj. 29. Pest. Temetés: 1868. máj. 31. Petneháza).
Eördegh Péter fia: Eördegh István (1824. ápr. 27. Nyíracsád–1842. ápr. 12. Pest) író.
Testvérei: Ábrányi Aurél (= Eördegh Aurél, 1816. Szentgyörgyábrány–1895. dec. 10. Bp.) törvényszéki bíró, Szabolcs vármegye alispánja, id. Ábrányi Emil (= Eördegh Emil 1820. nov. 20. Szentgyörgyábrány–1850. ápr. 7. Pest): író, újságíró, politikus, ill. Kruspér Sándorné Ábrányi Mária (= Eördegh Mária) és Wouvermans Ferencné Ábrányi Ida (= Eördegh Ida).
Id. Ábrányi Emil fia: Ábrányi Lajos (= Eördegh Lajos, 1849. dec. 7. Szentgyörgyábrány–1901. máj. 27. Bp. Temetés: 1901. máj. 29. Kerepesi út): festőművész, szerkesztő.
Felesége:
1. 1849–1879: dálnoki és mezőmadarasi Medve Jozefa (1831–1895. dec. 30. Bp. Temetés: 1896. jan. 1. Kerepesi út). Elvált.
Medve Jozefa testvére: Medve Imre (írói nevén: Tatár Péter, 1818. Nagyvárad–1878. nov. 3. Bp.) ügyvéd, újságíró, író, grafikus.
Gyermekei, fia: ifj. Ábrányi Emil (1851. jan. 1. Pest–1920. máj. 20. Szentendre, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1920. máj. 23. Kerepesi út) költő, műfordító, újságíró, ifj. Ábrányi Kornél (1849. dec. 31. Pest–1913. márc. 11. Bp. Temetés: 1913. márc. 12. Kerepesi út): író, költő, újságíró; leánya: Ságh Józsefné Ábrányi Jolán (1853. febr. 18. Pest–1937. máj. 26. Nőtincs, Nógrád és Hont vm. Temetés: 1937. máj. 27. Nőtincs).
2. 1879. nov. 30.–1903. dec. 20.: geleji Katona Klementina (1856. nov. 29. Apa, Szatmár vm.–1932. júl. 6. Bp. Temetés: 1932. júl. 9. Kerepesi út) író, újságíró, műfordító.
Iskola
Elemi iskoláit Ábrányban, középiskoláit Nagyváradon végezte (1833–1841), majd Pesten jogot hallgatott (1841–1842 és 1844–1845).
Első zongoratanára Kirch János (1810–1863) volt, miután Erkel Ferenc hosszabb ideig szülei nagyváradi házában tartózkodott (1834–1835), hatására érdeklődése végleg a zeneművészet felé fordult, Hosszabb nyugat-európai (Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Anglia) tanulmányutat tett (1843–1845), Bécsben Josef Fischof (1846), Pesten Mosonyi Mihály tanítványa (1855–1857).
Életút
Chopin első magyarországi megismertetője (1846), Pesten elsősorban a Nemzeti Színházban koncertezett (1847–1848), a forradalom és szabadságharc idején állami hivatalnok, az igazságügyi minisztérium kormánybiztosi titkára, önkéntes nemzetőr (1848–1849); az 1850-es években Pesten adott koncerteket.
A Zenészeti Lapok alapító szerkesztője (1860–1876), a Zenészsegély Egylet alapítója (1863), titkára (1864), az első országos dalárünnepély kezdeményezőjeként a magyarországi kórusmozgalom elindítója (1865), az Országos Magyar Daláregyesület alapító „vezértitkára” (1867–1888). Mosonyi Mihállyal a Nemzeti Színház operabírálója (1868–1870), az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia titkára (1875–1883), a zeneszerzés, a zeneelmélet, az esztétika és a zenetörténet rk. tanára (1875–1888). A Zenészeti Közlöny szerkesztője és kiadója (1882), a Pesti Napló zenekritikusa (1888–1901), egyúttal a Magyarország rovatvezetője (1895–1896).
A 19. század egyik legjelentősebb zenekritikusa pályafutását zeneszerzőként kezdte (első szerzeménye a Magyar Ábránd, 1841-ben jelent meg). Zongoraművészként először Nagyváradon lépett fel (1842-ben). Az 1840-es évektől elsősorban az ő tevékenysége nyomán alakult ki a magyarországi zenei irodalom és zenekritika: számos, akkori kortárs zeneművet népszerűsítő tanulmányt és könyvet írt, több opera (főként Verdi és Wagner) szövegkönyvét fordította le magyar nyelvre, de az ő tolmácsolásában mutatták be Bizet Carmenjét is (a Nemzeti Színházban, 1876. okt. 28-án). Rendkívül termékeny szerző volt: „kultúrtörténeti korrajzot” írt – többek között – Erkel Ferencről, Liszt Ferencről, Mosonyi Mihályról. Nevéhez fűződik továbbá az első magyar zenei szakfolyóirat, a Zenészeti Lapok megalapítása (1860), majd jelentős szerepet vállalt a Zeneakadémia felállítása körüli mozgalmakban. A magyar zene a 19-ik században (1900) az első modern magyar zenetörténeti monográfia, a szakterület első klasszikusa.
Emlékezet
Az Ábrányi család eredeti neve Eördegh volt; apja, Eördegh Alajos változtatta meg Ábrányira, szülőfaluja után, 1844. febr. 3-án. Szülőhelye, Szentgyörgyábrány 1910-ben egyesült Budaábránnyal, így jött létre Nyírábrány. A legenda szerint tíz évig élt házuknál Lavotta János, aki neki ajándékozta Stradivari-hegedűjét, de gyakran látogatta a családot Bihari János és Boka András is.
Ábrányi Kornél középiskolái nagyváradi elvégzése után apja kívánságára 1841-ben Pestre költözött, ám nemsokára abbahagyta jogi tanulmányait. Még ebben az évben kiadta első művét, a Magyar ábrándot, 1842-ben pedig zongoristaként debütált Nagyváradon (még Eördegh Kornél néven; Pesten első koncertjét 1847-ben adta). Nyugat-európai utazásai során személyesen is megismerkedett Chopinnel (jelen volt utolsó nyilvános fellépésén a párizsi Erard-teremben, 1844-ben). Részt vett az utolsó rendi országgyűlés megnyitásán (Pozsony, 1847. nov. 12.), a forradalom idején kisebb politikai szolgálatokat is vállalt: az 1848-as törvények szentesítését követően gr. Batthyány Lajos miniszterelnök körlevelét Ábrányi Kornél közreműködésével nyomtatták ki és küldték szét az országban. A szabadságharc idején önkéntesként és nemzetőrként szolgált, a bukás után ún. szemmel tartott internált volt. Visszavonult a közélettől, zongoratanításból és alkalmi hírlapírásból élt.
Ábrányi Kornélnak a Pesti Napló zenei referenseként jelentek meg első írásai, zenei kritikái (1855-től), majd 1860. máj. 15-én hivatalos beadvánnyal fordult Josef Protmann pesti rendőfőnökhoz egy zenei lap engedélyeztetése tárgyában (a Zenészeti Lapok próbaszáma végül 1860. aug. 8-án jelent meg, 1860. okt. 3-ától hetente rendszeresen, tizenhat éven át, 1876-ig). Ábrányi Kornél laptulajdonosként. ill. főszerkesztőklént is jegyezte a lapot, amely korszakos jelentőségű a magyar zenetörténetben. A kiegyezés utáni években Ábrányi Kornél és lapja a hazai zenei közélet egyik legjelentősebb képviselője, megkerülhetetlen szerepet játszott a magyarországi intézményrendszer kialakulásában (majd az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia első tankönyveinek szerzője és szerkesztője) a Liszt-kultusz kibontakozásában, kritikáival a műfaj megteremtője.
Ábrányi Kornél a budapesti Vigadóban ünnepelte írói működésének ötvenéves jubileumát (1897. máj. 23.). Budapesten a Józsefvárosban (VIII. kerület Baross utca), ill. a Belvárosban (V. kerület Irányi utca) élt és alkotott, a fővárosban hunyt el (utolsó lakcíme: VIII. kerület Damjanich utca 56., nekrológja szerint utolsó éveit a Margitszigeten töltötte). A gyászszertartást Józan Miklós unitárius lelkész végezte, a Petőfi Társaság nevében Jakab Ödön búcsúztatta. Id. Ábrányi Kornél a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, második feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Néhány levelét az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi. Emlékére szülőhelyén szobrot emeltek (Nyírábrány, 1923).
Elismertség
A Petőfi Társaság t. tagja.
Szerkesztés
Zenei írásai a fenti lapokon kívül még elsősorban a Fővárosi Lapokban (1866–1880), az Athenaeumban (1873–1874), az Ország-Világban (1884–1885), a Magyar Salonban (1885-től) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1885-től).
Főbb művei
F. m.: írásai: Szöveg-magyarázat a Liszt Ferencz műveiből Pesten 1869. ápr. 26-án és 30-án tartandó két nagy ünnepélyes zene-előadáshoz. Pohl Richard után írta Á. K. (Pest, Fanda-Frohna, 1869)
Tanulmány Liszt Ferencz magyar koronázási miséje felett. (Pest, 1869; 2. kiad. 1874; németül: Leipzig)
Programm és szöveg-magyarázat Beethoven Lajos születésének századik ünnepélyéhez. Tartatott Pesten, 1870. decz. 14–16-ik napjain. Szerk. Á. K. (Pest, Táborszky és Parsch, 1870)
Emlékirat az Országos Zene- és Énekakadémia életbe léptetésének érdekében. Az Országos Magyar Daláregyesület érdekében írta Bartay Edével és Királyi Pállal. (Pest, Corvin Nyomda, 1872)
Mosonyi Mihály. Élet- és jellemrajz. (Pest, Corvin Nyomda, 1872)
A Krisztus Oratórium szövege és ismertetése. – Liszt Ferencz életrajza s félszázados művészi működése az 1873. nov. 8–10-én Pesten tartott jubileumi ünnepély alkalmára írta és szerk. Á. K. (Pest, Rózsavölgyi, 1873)
A zeneköltészet tudománya. Elméletileg és gyakorlatilag tárgyalva négy részben. (Bp., Franklin, 1874)
Elméleti és gyakorlati összhangzattan. Harmonie-Lehre. Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia használatára írta Á. K. (Bp., Egyetemi Nyomda, 1874; 2. bőv. kiad. Bp., Franklin, 1881)
Zenészeti aesthetika, elméleti s gyakorlati szempontból tárgyalva. Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia használatára írta és szerk. Á. K. Kottákkal. (Bp., Egyetemi Nyomda, 1877)
A magyar dal és zene sajátságai, nyelvi, zöngidomi s műformai szempontból. Az Országos Magyar Kir. Zeneakadémia használatára írta és szerk. Á. K. (Bp., Egyetemi Nyomda, 1877)
Általános zenetörténet. Ábrákkal, hangjegyekkel és négy függelékkel. (A Harmónia Zeneműkiadó Részsvénytársulat kiadványa. Bp., 1886)
Az Országos Magyar Daláregyesület története. 1867-től 1892-ig kapcsolatban a hazai műviszonyok fejlődési adataival. (Az Országos Magyar Daláregyesület kiadványa. Bp., 1892; II. köt. 1892-től 1898-ig. Bp., 1898)
A magyar zene sajátságai. Magán és oktatási czélra. (Bp., Rózsavölgyi, 1893)
Erkel Ferencz élete és működése. Kulturtörténeti korrajz. Erkel arczképével. (Bp., Schunda, 1895)
Életemből és emlékeimből. A történelem, irodalom és művészet köréből. (Bp., Franklin, 1897)
Képek a múlt és jelenből. (Bp., Pallas, 1899)
A magyar zene a 19-ik században. (Bp., Rózsavölgyi, 1900)
Jellemképek a magyar zenevilágból. 5 fekete-fehér arcképpel. (Magyar Könyvtár 176. Bp., 1900; Általános zenetörténet. Ábrákkal, hangjegyekkel és négy függelékkel. Sajtó alá rend. Kereszty István. (A Harmónia Zeneműkiadó Részsvénytársulat kiadványa. 2. bőv. kiad. Bp., 1905)
Jellemképek a magyar zenevilágból. 5 fekete-fehér arcképpel. Hasonmás kiad. (Zenészeti füzetek. 1. Bp., 2003)
Erkel Ferenczről. (Honismeret, 2010. 6.).
F. m.: ford.: Wagner, Richard: Művészet és forradalom. Magyarra fordítá Á. K. (Pest, Khór-Wein, 1866)
Wagner, Richard: Tannhäuser és a Wartburgi dalnokverseny. Regényes dalmű 3 felvonásban. Szövegét s zenéjét írta Wagner, Richard, magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 13. Pest, Pfeifer, 1871; 2. kiad. Bp., 1908)
Verdi, Giuseppe: Requiem. Latin és magyar nyelven. Magyarra ford. Á. K. (Bp., Rudnyánszky, 1875)
Bizet, Georges: Carmen. Dalmű 4 felvonásban. Mérimée, Prosper beszélye után szövegét írták Meilhac, Henri és Halévy, Ludovic. Librettó. Magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 108. Bp., Pfeifer, 1876; A magyar kir. operaház könyvtára 50. 2. kiad. 1905)
Massé, Victor: Pál és Virginia. Dalmű 3 felvonásban és 6 képben. A szövegkönyvet írta Barbier, Jules és Carré Michel. Ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 112. Bp., Pfeifer, 1877)
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája. Oratórium. A szöveget írta Roquette, Otto, magyarra ford. Á. K. (Bp., Fanda, 1877; A magyar királyi operaház könyvtára 42. 2. kiad. Bp., Pfeifer, 1891)
Gounod, Charles: Cinq-Mars. Dalmű 4 felvonásban. A szöveget írta Poirson, Paul és Gallet, Louis, magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 116. Bp., Pfeifer, 1878)
Massenet, Jules: Lahor királya. Dalmű 5 felvonásban. A szöveget írta Gallet, Louis, magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 120. Bp., Pfeifer, 1879)
Auber, Daniel: A korona gyémántjai. Víg dalmű 3 felvonásban. A szöveget írta Scribe, Eugėne és Saint-Georges, Jules-Henri Vernoy, magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 135. Bp., Pfeifer, 1880)
Gounod, Charles: Philémon és Baucis. Dalmű 2 felvonásban. A szöveget írta Barbier Jules és Carré, Michel, magyarra ford. Á. K. (A Nemzeti Színház Könyvtára 137. Bp., Pfeifer, 1880)
Auber, Daniel: Víg dalmű. A szöveget írta Scribe, Eugėne, magyarra ford. Á. K. (Bp., Pfeifer, 1888)
Fritz barátunk. Mascagni [Pietro] operájának szövegkönyve. Ford. Á. K. (A magyar királyi operaház könyvtára 44. Bp., Pfeifer, 1892)
Smetana, Bedrich: Az eladott menyasszony. Komikus vígopera. Szövegét írta Sabina, Karel, ford. Á. K. (Bp., Müller, 1893).
F. m.: zeneművei: Rákóczi Ferenc Rodostóban. Váradi Antallal. (1891)
zongoraművei: Magyar ábránd. (1841)
Tíz legkedveltebb népdalok és csárdások gyűjteménye. (1852)
Adieu. (1852)
Le zéphir chassant aux papillons. Op. 18. (1853)
Eredeti magyar gondolat szabadon változtatva. Op. 21. (1855)
Magyar kedély. Op. 22. (1855)
Hová lett a jókedv! Op. 23. (1857)
Magyarország határánál. (1859)
Regedal (1863)
Hat eredeti zenekép Petőfi költeményeire. Op. 30. (1866)
Lengyel hangok. Op. 31. (1868)
Chant de fleurs. Op. 43. (1871)
Trois nocturnes dans le style hongrois. Op. 44. (1872)
Öt jellemrajz a magyar kedélyvilágból. Op. 70. (Magyar zeneköltők kiállítási albuma. Bp., 1885)
Elegáns csárdások. I–VI. (1884–1896)
Legújabb budapesti dalok és népdalok énekhangra zongorakísérettel alkalmazva. I–XIV. (1886–1889)
Régi magyar hallgató nóta. (1899).
Irodalom
Irod.: források és műveiről: Zenészetünk s annak képviselői: Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály, Bartalus István. Arczképeikkel. (Vasárnapi Ujság, 1860. 47.)
Kapi Gyula: Ábrányi Kornél zenénk történelmében. (Sopron [folyóirat], 1878)
Id. Ábrányi Kornél múlt hó 29-én tartotta menyegzőjét Katona Klementin kisasszonnyal Apában, a menyasszony Szatmár megyei birtokán. (A Hon, 1879. dec. 5.)
Elhunyt id. Ábrányi Kornélné Medve Jozefa. (Fővárosi Lapok, 1896. jan. 1.)
Id. Ábrányi Kornél. (Ország–Világ, 1897. máj. 23.)
Id. Ábrányi Kornél jubileuma. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1897. máj. 24.)
Kereszty István: Ábrányi Kornél: A magyar zene a 19-ik században. (Századok, 1900. 9.)
Seprődi János: Ábrányi Kornél: A magyar zene a 19-ik században. (Erdélyi Múzeum, 1901. 2.)
Id. Ábrányi Kornél: Huszonhárom év. [Házasságukról Katona Klementinával.] (Ország–Világ, 1902. 42.)
Id. Ábrányi Kornél meghalt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Alkotmány, 1903. dec. 22.)
Id. Ábrányi Kornél. (Budapesti Napló, 1903. dec. 21.)
Id. Ábrányi Kornél halála. (Pesti Hírlap, 1903. dec. 21.–Független Magyarország, 1903. dec. 22.–Magyar Nemzet, 1903. dec. 22.)
Kern Aurél: Id. Ábrányi Kornél. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 22.)
Eltemették id. Ábrányi Kornélt. (Budapesti Hírlap, 1903. dec. 23.)
Erdős Armand: Egy magyar zenetudós. [Id. Ábrányi Kornélról.] (Független Magyarország, 1903. dec. 25.)
gr. Vay Sándor: Eördegh-Ábrányi. (Pesti Hírlap, 1903. dec. 28.)
Hack N. Lajos: Id. Ábrányi Kornél. (Zenevilág, 1903. 45.)
Józan Miklós: Ima. Id. Ábrányi Kornél ravatalánál. (Keresztény Magvető, 1904. 1.)
Ábrányi Emil meghalt. (Budapesti Hírlap, 1920. máj. 21.)
Ábrányi-Katona Klementine: Id. Ábrányi Kornél. Születése centenáriumához. (Ország–Világ, 1923. 18. )
Id. Ábrányi Kornél özvegye, Ábrányiné Katona Klementin írónő az Irgalmasrend kórházában meghalt. (Magyar Hírlap, 1932. júl. 7.)
Németh G. Béla: Arany és Ábrányi Kornél vitája Wagner operareformjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967. 5-6.)
Legánÿ Dezső: A Zeneakadémia születése. (Magyar zenetörténeti tanulmányok. Írások Erkel Ferencről és amagyar zene korábbi századaiból. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., Zeneműkiadó, 1968)
A Kolozsvári Dalkör tiszteletbeli tagjai: Mosonyi, Erkel, Ábrányi, Ruzitska, Liszt. (Magyar zenetörténeti tanulmányok Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére. Szerk. Bónis Ferenc. Bp., Zeneműkiadó, 1973)
Szerző Katalin: A magyar zenei sajtó története. A Zenészeti Lapok, 1860–1876. (Magyar Könyvszemle, 1985. 1.)
Kelemen Judit: Id. Ábrányi Kornél és a 19. századi zenei közélet. (Zempléni Múzsa, 2001. 3.).
Irod.: Ságh József: Magyar zenészeti lexicon. Encyklopediai kézikönyv. (Bp., 1880)
A Zeneművészeti Főiskola igazgatóinak és tanárainak kis lexikona. Összeáll. Siklós Albert. (Az Országos Magyar Kir. Zeneművészeti Főiskola jubileumi évkönyve. 1875–1925. Bp., 1925)
Papp Viktor: Arcképek a magyar zenevilágból. (Bp., 1925)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSM-BJ?cat=228524 (ifj. Ábrányi Kornél születési anyakönyve, 1849)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302108 (Ábrányi Alajosné Kállay Terézia gyászjelentése, 1855)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302109 (Ábrányi Aurél gyászjelentése, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4ZR-T1?i=19&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTV-MX99 (Ábrányi Aurél halotti anyakönyve, 1895)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302118 (Ábrányi Kornélné Medve Jozefa gyászjelentése, 1895)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRLQ-F7G?i=268&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6D4Z-CCS4 (id. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1903)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHW-S3W?i=100&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZND-FVBB (ifj. Ábrányi Kornél halotti anyakönyve, 1913)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRD9-GFN?i=144&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A6ZB1-3L6G (Ábrányiné Katona Klementina halotti anyakönyve, 1932)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PXS-9QPH?i=123&wc=92SX-3TR%3A40678701%2C47597301%2C47016602&cc=1452460 (Ságh Józsefné Ábrányi Jolán halotti anyakönyve, 1937)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM41824
https://nntp.hu/person/person.php?personid=16816
https://nevpont.hu/palyakep/abranyi-kornel-id-ea5d2
http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/64
Megjegyzések
1. Petőfi Társaság 1876-ban alakult meg, első közgyűlését 1877. jan. 1-jén tartották meg. Az alapító tagok között ifj. Ábrányi Kornél volt, id. Ábrányi Kornélt évekkel később tiszteleti taggá választották meg!
2. Némely lexikonban a családi kapcsolatok összekeverve: geleji Katona Klementina id. Ábrányi Kornél felesége volt!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2022
