Barna Ignác, nyermeghi
költő, műfordító, fogorvos
Született: 1822. február 2. Nagykároly, Szatmár vármegye
Meghalt: 1894. november 23. Budapest
Család
Köznemesi családból származott, nemességüket Bethlen Gábortól kapták 1618-ban. Sz: Barna Pál, Jurai Borbála. Testvére: Barna Ferdinánd (1825–1895) nyelvész, könyvtáros, műfordító. Unokatestvére Barna János (1880–1934) irodalomtörténész, színháztörténész, műfordító.
Iskola
A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1846), a fogászat tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1865), az MTA tagja (l.: 1876. jún. 8.).
Életút
Részt vett a forradalom kitörésekor a pesti eseményekben (1848. márc.), majd a forradalom és szabadságharc idején az ún. Hunyadi-huszárok ezredorvosa (1848–1849), ill. megbízást kapott a nagykárolyi hadikórház felügyeletére (1849. márc.–aug.). A bukás után Bécsben fogorvosi rendelőt nyitott (1850–1855), ismét Pesten telepedett le, ahol fogorvosi rendelője mellett saját fogászati laboratóriumát is vezette (1855–1894; laboratóriumát később Árkövi (Arnstein) Márton, Árkövy József édesapja vette át!), később József főherceg udvari orvosaként is tevékenykedett. A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetemen a fogászat magántanára (1865-től).
Az első magyar nyelvű fogorvosi tankönyv szerzője (Takáts Pálnak 1833-ban megjelent Szorgalmatos Fogorvosa nem tankönyv, hanem német nyelvből történt kompiláció!). Fogorvosi működése mellett elsősorban verseket írt és műfordítással fogl. Műfordítóként elsősorban klasszikus ókori latin irodalmat (Horatiust és Vergiliust) tolmácsolt. Lefordította – többek között – Horatius szatíráit és Vergilius Aeneisét.
Szerkesztés
A forradalom előtt a Pesti Divatlap, az Athenaeum, a Honderű és az Életképek közölték költeményeit. Ráspoly álnéven írt politikai versei a Borsszem Jankó c. élclapban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Fogászat. (Pest, 1871)
A rómaiak satiráiról és satira íróikról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1876. okt. 16.; megjelent: Értekezések az MTA Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből. 6. köt. 3. Bp., 1876; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1876)
verseskötetei: B. I. versei. (Pest, 1846)
Szerelemhangok. Versek. (Pest, 1850)
ford.: Quintus Horatius Flaccus versei. Ford., jegyz. (Bp., 1875)
Decimus Junius Juvenalis satirái. Ford., jegyz. (Bp., 1876)
Aulus Persius Flaccus és Sulpicia satirái. (Bp., 1881)
Horatius Flaccus satiráinak két könyve. Ford., jegyz. (Bp., 1884)
Publius Vergilius Maro Aeneise. Ford., jegyz. (Bp., 1890).
Irodalom
Irod.: Némethy Géza: B. I. emlékezete. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1897)
Salamon Henrik: B. I., a fogorvos és a költő. (Bp., 1939).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
