Hegedüs Lajos Candid
jogász
Született: 1831. október 31. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1883. június 13. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Család
Régi Sopron megyei családból származott, apja honvédtisztként, századosként Nagyváradon szolgált.
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1853). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.).
Életút
A pesti bíróság gyakornoka és vizsgálóbírója (1851–1856), a bécsi cs. és kir. igazságügy-minisztérium munkatársaként birodalmi törvénylapokat szerkesztett (1856–1860). Az újra visszaállított magyar udvari kancellária fogalmazója (1860–1864), udvari titkára (1864–1865), a budai helytartóság tanácsosa (1865–1867). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) az alapítványi és múzeumi ügyekkel foglalkozó osztály vezetője (osztálytanácsosi rangban, 1867–1883).
Minisztériumi osztályvezetőként nagy érdemeket szerzett a magyar nemzeti kultúra és közművelődés újraszervezésében, az ezzel kapcsolatos törvények, rendeletek, egyéb hivatalos előterjesztések megszövegezője és végső formába öntője. A közintézményeknek számos jelentős magángyűjteményt és hagyatékot szerzett meg, kezdeményezte a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) könyvtárának szakszerű rendezését, bebútorozását, ill. bővítését; továbbá a kassai székesegyház és a budai Mátyás-templom restaurálását, a Vajdahunyadvár kiegészítését, új római kori ásatások elindítását. Pártfogója volt a magyar iparművészeti tanoda felállításának (az Országos Magyar Kir. Mintarajztanoda és Rajztanárképezde részeként nyílt meg, 1880. nov. 14-én). Jogi szakmunkákon kívül népszerű ismeretterjesztő cikkeket írt (zömében német nyelvből fordított), elsők között foglalkozott Magyarországon cigány folklórral. Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye (I–II., 1859) c. összeállítása az első magyarországi pitaval.
Szerkesztés
Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa. Népszerű írásai, tudományos dolgozatai elsősorban a Vasárnapi Ujságban (1854– 1861), a Jogtudományi és Törvénykezési Tárban (1855–1856), a Kelet Népében (1856), a Hazánkban (1858–1860), a Jogtudományi Közlönyben (1866) és a Századokban jelentek meg (1877–1878).
Főbb művei
F. m.: Értekezés a föld alatti tulajdon viszonyairól, általában s különösen Magyarhonban, a magyar jog és újabb törvényhozás alapján. Jogtudori értek. (Pest, 1853)
A kőszéntelepek birtokviszonyai hazánkban. (Jogtudományi és Törvénykezési Tár, 1855)
Az előleges biztosítási közegek a polgári eljárásban. Iromány-példákkal világosítva. (Pest, 1855)
A szavatossági eljárás a polgári perrendtartásban. – A beismerés általi bizonyításról. (Jogtudományi és Törvénykezési Tár, 1856)
A természetből. Közli H. L. C. 33 szövegközi és egészoldalas képpel. (Vasárnapi Könyvtár. Pest, 1856)
A magyar jogirodalom kifejlődése. 1850–1856. (Kelet Népe, 1856)
Eredeti tréfák, adomák s mondák a czigány életből. (Pest, 1857; 2., száz új adomával bővített kiad. 1864; 3., újdonatúj eredeti adomákkal bővített kiad. 1870)
Szent István apostoli királynak vitéz rendje. – A magyar hadak emlékezete. – Dugovics Titusz. (Hazánk, 1858)
Iromány-példák a polgári törvénykönyvhöz s az ideiglenes polgári perrendtartáshoz. (Pest, 1858)
Árnyak. Nevezetes bűnesetek gyűjteménye. I–II. köt. (Pest, 1859)
Bécs városa nevezetességei. (Hazánk, 1860)
A magyar közjog alapvonalai. Gróf Cziráky Antal Mózes nyomán írta. (Pest, 1861; 2. bőv. kiad. 1869; 3. kiad. 1872)
Az általános német kereskedelmi törvény. Fordítá, s a közönséges német váltó rendszabály s a magyar kereskedelmi törvényekkel kapcsolatban legfelsőbb engedéllyel közrebocsátá. (Új Törvénytár. XII. Pest, 1863)
Kegyelmi királyi utasítás a váltóbíróságok számára. Legfelsőbb engedelemmel újra közrebocsátá. (Pest, 1863)
A táviratokról a kereskedelmi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1866)
Szalay Ágoston emlékezete. (Századok, 1877)
A Theresianum s magyar alapítványai történetéhez. (Századok, 1878).
Irodalom
Irod.: Pulszky Ferenc: H. L. C. emlékezete. (Magyar Könyvszemle, 1883)
H. L. C. (Századok, 1883)
H. L. C. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1884)
Mezei Ottó: Egy művészeti iskola hetedfél évtizede. (Valóság, 2006).
Megjegyzések
Akadémiai székfoglalót nem tartott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
