Heller Erik
jogász
                Született: 1880. május 15. Budapest        
                        Meghalt: 1958. október 25. Budapest        
                        
Család
Sz: Heller Ágost (1843–1902) fizikatörténész, az MTA tagja, Bolberitz Georgina. Testvére: Heller Farkas (1877–1955) közgazdász, az MTA tagja.
Iskola
A bp.-i II. kerületi királyi katolikus főgimnáziumban éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1902), a büntetőjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.).
Életút
	                 Budapesten bírósági szolgálatot teljesített (1902–1916), az Igazságügyi Minisztérium előadója, királyi főügyészhelyettes (1916– 1925). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923–1925), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a büntető eljárásjog ny. r. tanára (1925–1940); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1933–1934). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. és a büntető eljárásjog jogosított tanára, a büntetőjogi szeminárium igazgatója (1940–1944); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1943–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar anyagi büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog ny. r. tanára (1944–1949).                                                
            A klasszikus büntetőjogi iskola követőjeként elsősorban anyagi büntetőjoggal, büntető eljárásjoggal, a fiatalkorúak büntetőjogával foglalkozott.                    
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, apjával közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1947.). A Magyar Kriminológiai és Büntetőjogi Egyesület alelnöke.
Főbb művei
F. m.: Bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bűnügyeiben, figyelemmel a törvényhozás feladataira. (Bp., 1912)
 A becsület védelméről szóló 1914: XLI. t.-c. Törvénykommentár. (Pécs, 1914)
 A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. t.-c. Törvénykommentár. (Pécs, 1916)
 A büntetőjogi elméletek bírálata, bevezetésül a büntetéskiszabás elméletéhez. (Bp., 1924)
 Magyar büntetőtörvénykezési jogi jegyzetek. (Szeged, 1926; 3. átd. kiad. Kolozsvár, 1943)
 A magyar büntetőjog tankönyve. I. köt. 1–2. rész. (Szeged, 1931–1937)
 Materiális alanyi bűnösség. (Finkey Ferenc Emlékkönyv. Bp., 1936)
 Anyagi jogellenesség és büntetőjogi reform. (Menyhárth Gáspár Emlékkönyv. Szeged, 1937)
 A magyar büntetőjog általános tanai. (Szeged, 1937)
 Büntetőjogunk haladásának útja. (Szeged, 1941)
 Megtorlás, prevenció, korszellem. (Bp., 1943)
 Szubjektivizmus és objektivizmus a büntetőjogban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1944. jan. 17.; megjelent: Kolozsvár, 1944).
Irodalom
Irod.: Erich Heller. (Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 1959)
 Móra Mihály: H. E. (Jogtudományi Közlöny, 1959).
        Szerző: Kozák Péter
        Műfaj: Pályakép
        Megjelenés: nevpont.hu, 2013