Hollán Zsuzsa, R.
orvos, belgyógyász, hematológus, egészségpolitikus
Révész Györgyné
Született: 1920. október 26. Budapest
Meghalt: 2008. október 31. Budapest
Temetés: 2008. december 1. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hollán Henrik (1882–1971) orvos, belgyógyász, tisztiorvos; a Szent Rókus Kórház igazgatóhelyettese, Hornik Malvin (1887–) orvos, fül-orr-gégész, rendelőintézeti főorvos. F: Révész György (1915–1986) orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár. Özvegy. Fia: Révész Tamás (1945–) orvos, gyermekgyógyász, az MTA doktora; leánya: Révész Mária (1946–) orvos.
Iskola
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar hallgatója (1940–1945), a buapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett (1947), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1950), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1970).
Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
A Szent Rókus Kórház II. Belgyógyászati Osztályának segéd-, majd alorvosa (1945–1950), a BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1950–1951), kórélettani aspiránsa (1951–1954). Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete (KOKI) tud. munkatársa (1954–1956), tud. főmunkatársa (1956–1970), tud. tanácsadója (1970–1991). Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatóintézete, ill. az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet Hematológiai Osztálya igazgató-főorvosa és az Intézet általános igazgatóhelyettese (1959–1985), főigazgatója (1985–1990).
Az Orvostovábbképző Intézet, ill. a HIETE Hematológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1970. júl. 1.–1990. aug. 31.). A POTE és a BOTE Belgyógyászati Tanszék előadó tanára.
Az MSZMP KB tagja (1975. márc. 22.–1989. okt. 7.) és a KB Tudománypolitikai Munkaközösségének tagja (1988–1989).
Klinikai hematológiával, klinikai immunológiával, a vérkonzerválás és a vértranszfúzió, az immunreaktivitás és a leukémia kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a vérsejtrendszer idegrendszeri szabályozása, a normális és kóros hemoglobinok ill. a vörösvérsejtmembrán patofiziológiája, szerkezete és funkciója terén. Leírta az első magyar hemoglobinopátiát (hemoglobin M Kiskunhalas), számos új hemoglobinmutánst és az emberi hb alfalánc duplikációját. Az USA-val egyidőben vezette be a HIV-vírus szűrését Magyarországon, és részt vett az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) HIV-prevenciós programjainak megindításában.
Emlékezet
Budapesten (II. kerület Palánta utca 10–12.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2015-ben).
Elismertség
Az MTA Elnökség választott tagja (1976. máj. 7.–1985. máj. 9.), az MTA I. sz. Klinikai Tudományos Bizottsága tagja, az Immunológiai és Allergológiai Bizottság alelnöke. Az MTA–TMB Klinikai Orvosi Szakbizottsága tagja.
A Magyar Hematologiai Társaság elnöke, a MOTESZ vezetőségi tagja. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökségi tagja. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja. Az AIDS Egyesület elnöke (1988-tól).
A Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke (1982–1986), a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság alelnöke és a Nukleáris Háború Elleni Nemzetközi Orvosmozgalom alelnöke, ill. a magyar tagozat elnöke. A Német Transzfúziós Társaság tb. tagja.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1960), Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1966), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1972), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat, 2003).
Akadémiai Díj (1969), Állami Díj (1975), Hetényi Géza-emlékérem (1980), a Magyar Hematológiai Társaság Nagydíja (2000), Pro Sanguinis Emlékérem (2000), Freddie Mercury-díj (2003).
Szerkesztés
A Haematologia c. nemzetközi folyóirat főszerkesztője (1967-től). Az Orvosképzés, a Transfusio, ill. a Blut, a Folia Haematologica, a Blood Cells, a Nouvelle Revue de Transfusion, a Haematologica (Tortona), a Problemü Gemotologii Perelivanija Krovi, a Vox Sanguinis, az International Archives of Allergy and Applied Immunology, a Blood Therapy Journal és a Blood c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, ill. magyarországi referense.
Az Orvosi Lexikon főszerkesztője (I–IV. köt. Bp., 1967–1973).
Főbb művei
F. m.: A vérsejtrendszer idegrendszeri szabályozása. I–II. köt. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1955)
Az idegresectiós anaemia. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958)
Adatok a reticuloendotheliasis rendszer működése és a tumorfejlődés összefüggéseihez. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1959; angolul: Acta Medica, 1959)
A mellékvesekéreg szerepe az idegresectiókat követő anaemia és trophikus zavarok kialakulásában. Stark Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1959. 1.)
Trophicus fekély, mellékvese és flavonok. Földi Mihállyal, Rusznyák Istvánnal és Stark Ervinnel. (Orvosi Hetilap, 1960. 8.)
Az Országos Vérellátó Szolgálat 10 éves jubileumi kongresszusának előadásai. I–II. köt. Főszerk. H. Zs. Szerk. Gerendás Mihály, István Lajos és Novák Ernő. (Bp., 1961)
A csontvelő átültetéséről. (Orvosképzés, 1961)
A csontvelő-transzfúzió néhány problémája. – A vértranszfúzió korszerű problémái az OVSZ tízéves fejlődésének tükrében. (Haematologia Hungarica, 1961)
Csontvelő-átültetés és leukaemia. (Magyar Onkológia, 1961)
A vérátömlesztés alapismeretei. Szerk. Novák Ernővel. (Az Egészségügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1961; 2. jav. kiad. 1965)
Normális és idegresecált patkányok serumfehérje képe. Medgyesi Györggyel és Stark Ervinnel. – A malignus reticulosis syndroma. Bossányi Adával. – A vér fibrinogén tartalmának gyors meghatározása. Dóczy Ágnessel és Gerendás Mihállyal. (Haematologia Hungarica, 1962)
A vérsejtrendszer idegi szabályozása. (Haematologia Hungarica, 1962 és Orvosképzés, 1962)
Műanyagszerelékek használata a vérkonzerválás és a vérátömlesztés gyakorlatában. – A serumfehérje kép dinamikus változásával és lipaemiával járó „szőlőfürtsejtes” plasmocytoma. Solti Verával. (Haematologia Hungarica, 1963)
A transzfúzió veszélyei. A szövődmények megelőzése és kezelése. (Orvosképzés, 1963)
Haemoglobinok és haemoglobinopathiák. (Orvosi Hetilap, 1964. 41.)
A Boston Type Haemoglobin M in Hungary: Haemoglobin M Kiskunhalas. Többekkel. (Haematologia, 1967)
Főbb transzplantációs antigének megoszlása „0” Rho (D) negatív magyar véradók között. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971)
Véradás, vérkonzerválás és vérátömlesztés. Langfelder Máriával. (Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet Könyvtára. 1. Bp., 1971)
Haemoglobinok és haemoglobinopathiák. Monográfia és doktori értek. is. 128 ábrával, 24 táblázattal. (Bp., 1972)
On Foetal-Type Erythropoiesis. (Haematologia, 1972)
Current Topics in Immunohematology and Immunogenetics. Szerk. (Bp., 1972)
A kevert lymphocyta-kultúra reakció értékelése a HL-A antigén különbségek és az immunreaktivitás szempontjából. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 26.)
Chronicus lymphoid leukaemiához társuló „új antigén” immunogenetikai sajátságainak vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 30.)
Transzfúziós szabályzat. Módszertani levél. Összeáll. Többekkel. (Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet Könyvtára. 2. Bp., 1973; 3. átd. kiad. Bp., 1976; 4. kiad. 1978; 5. kiad. 1983)
A chronicus lymphoid leukaemiához társuló antigén előfordulása egyéb malignus haematológiai megbetegedésekben. Do Thrung Phan-nal és Petrányi Győzővel. (Orvosi Hetilap, 1974. 16.; angolul: Presentic of Chronic Lymphoid Leukaemia Associated Antigen in Other Malignant Haematological Disease. Vox Sanguinis, 1974)
Fehérje polimorfizmus, génduplikáció és molekuláris evolúció. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. máj. 2.)
Muramidase kimutatása indirekt cytochemiai – cytobacterialis – módszerrel és jelentősége haemoblastosisok differenciáldiagnosztikájában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1976. 18.)
Akut leukémia kombinált cytostaticus kezelése felnőttkorban. Mód Annával és Poros Annával. (Orvosi Hetilap, 1976. 25.)
A celluláris immunreakció vizsgálata fehérvérsejtekkel immunizált személyeken. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 27.)
Granulocyta transzfúzió granulocytopeniás betegek fertőzéseinek kezelésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 33.)
Humán vörösvérsejt membránfehérjék szolubilizálása. Hasitz Máriával és Szelényi Judittal. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1979)
A tudomány halaldása és az ember. (Magyar Tudomány, 1979)
Lymphocyták természetes cytotoxicitásának – killeraktivitásának – sajátságai, genetikája és klinikai jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 11.)
Az acut disseminált intravascularis coagulatio – DIC – laboratóriumi diagnosztikája. (Orvosi Hetilap, 1979. 13.)
A haemoglobin A1e meghatározásának jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 5.)
A HLA antigénekhez és nemhez kötött genetikai tényezők szerepe myasthenia gravisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 13.)
Genetic Regulation of Haemoglobin Synthesis. (Genetic. Structure and Function of Blood Cells. Bp., 1981)
Cigány férfi határozott sclerosis multiplexes megbetegedése. Klinikai és immunogenetikai tanulmány. Benczúr Miklóssal, Gyódi Évával és Pálffy Györggyel. (Ideggyógyászati Szemle, 1981)
Keringő immunkomplexek leukémiában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 19.)
A nukleáris háború következményeit csak a nukleáris háború megelőzésével lehet kivédeni. (Magyar Tudomány, 1982)
Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért. (Társadalmi Szemle, 1982)
Humán limfocita antigének spermafoltból történő kimutatása. Gyódi Évával és Lontainé Santora Zsófiával. (Belügyi Szemle, 1982)
Humán leukocyta interferon sejtosztódásra és a természetes killersejt-aktivitására gyakorolt hatásainak in vitro vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1982. 24.)
Orvosok a nukleáris háború megelőzéséért. (Társadalmi Szemle, 1982)
A hemoglobinszintézis genetikai regulációja. (Az orvostudomány aktuális problémái. Supplementum, 1983)
A béke szolgálatában. Mozaikok a magyar békemozgalom történetéből. 1978–1984. Többekkel. (Az Országos Béketanács kiadványa. Bp., 1984)
Egy sajátos, szerzett immunhiányos szindróma – az AIDS. Füst Györggyel és Horváth Attilával. (Orvosi Hetilap, 1984. 7.)
A vérsejtmembrán szerkezete és működése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. ápr. 17.)
Orvos-biológiai tanulmányok a cigányságról. Szerk. Forrai György, Kollár József és Tauszik Tamás. A bevezetőt írta H. Zs. (Szolnok–Bp., 1986)
Perinatális haematológia. Révész Tamással. (Az újszülött. I–III. köt. Szerk. Véghelyi Péter. Bp., 1986)
Felnőttkori leukémiák. (Magyar Tudomány, 1986)
Néhány szempont a felnőttkori acut myeloid leukémia kezeléséhez. Mód Annával és Poros Annával. (Orvosi Hetilap, 1986. 12.)
AIDS-rizikócsoportok komplex klinikai immunológiai és virológiai vizsgálata 1983–1984-ben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1986. 18.)
Transzfúziós haemosiderosis kardiális szövődményei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 17.)
Haemoglobinopathiák Magyarországon. Földi Jánossal, Horányi Margittal és Szelényi Judittal. (Orvosi Hetilap, 1987. 22.)
Thalassaemiák hazai előfordulása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 25.)
Dekalcinálás nélküli, műgyantába ágyazott biopsziás anyagok vizsgálata és jelentősége a haematológiában. Sugár Jánossal, Tamáska Júliával és Tóth Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1987. 47.)
A véradások HIV-szűrésével szerzett hazai és nemzetközi tapasztalatok összefoglalása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 50.)
A kéthetes vértranszfúziós tanfolyam tananyaga. Szerk. (Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet Könyvtára. 13. Bp., 1987; 2. jav. kiad. 1987; 3. kiad. 1990)
A transzfúzió indikációi. (Orvosi Hetilap, 1988. 6.)
Felnőttkori acut lymphoid leukaemia kezelésének aktuális kérdései. Mód Annával és Poros Annával. (Orvosi Hetilap, 1988. 28.)
Rusznyák István, az iskolaalapító. H. Zs. emlékbeszéde az MTA-n R. I. születésének 100. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 1989. 11.)
Granulocyta-makrophag őssejtszint vizsgálata allogén csontvelő-átültetésben. Az oltvány őssejttartalma és a regeneráció összefüggése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 42.)
Clinical Value of Cytomorphologic, Immunologic and Cytogenetic Investigations of Acut Leukaemias. Többekkel. (Haematologia, 1990)
Molecular Genetics – New Horizons in Haematology. – Growth Kinetics and Blast-Colony Forming Cell Binding Capacity of Stromal Cells in Various Haematological Malignancies. Többekkel. (Haematologia, 1991)
Haematologia. (Orvosi Hetilap, 1992. 4.)
Longitudinal Immunological Follow-Up of HIV Infected Haemophiliacs in Hungary. (Acta Microbiologica, 1995)
Szabad gyökök élettani, kórélettani szerepe és a kimutatásukra szolgáló módszerek. (Klinikai és kísérletes laboratóriumi medicina, 1996)
Az Országos Vértranszfúziós Szolgálat története. (Transzfúzió, 1999)
Az egészségügy az ezredfordulón Magyarországon. – Donhoffer Szilárd. (Magyar Tudomány, 2001)
A DNS-vizsgálatok helye a szakértői munkában. Lontainé Santora Zsófiával. (Belügyi Szemle, 2002)
A „vérpótszerekről” jelenlegi ismereteink alapján. (Orvosi Hetilap, 2003. 49.).
Irodalom
Irod.: Bernát Iván: H. Zs.: Haemoglobinok és haemoglobinopathiák. (Magyar Tudomány, 1973)
Elődi Pál: H. Zs.: Haemoglobinok és haemoglobinopathiák. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1973)
Short Biography of Susan Hollán. Selected Publications of Susan R. Hollán. (Haematologia, 1974 és külön: Bp., 1974)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
H. Zs. halálára. (Népszabadság, 2008. nov. 3.)
H. Zs. orvos-hematológus. 1920–2008. Szerk. Herzka Ferenc. (Akadémikus portrék. Nők a tudományban. Bp., 2009)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
H. Zs. (Egyetemi Élet, 2012. ápr.).
Megjegyzések
Gulyásnál édesanyja két helyen is tévesen szerepel: Hernik Malvin és Honrik Malvin néven! Valójában Hornik Malvinnak hívták.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013
