Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Holub József

    történész


    Született: 1885. április 4. Alsókubin, Árva vármegye
    Meghalt: 1962. március 28. Pécs
    Temetés: 1962. március 30. Pécs

    Család

    Nagyszülei: Holub Gáspár, Stukner Mária; Bavorszky József, Radlinszky Hermine.

    Szülei: Holub János (1853. jan. 16. Liptóújvár–1931. szept. 14. Szekszárd. Temetés: 1931. szept. 16. Szekszárd, Felsővárosi Temető) polgári iskolai igazgató, Bavorszky Hermine (1862. dec. 21. Turdos, Árva vm.), Bavorszky József és Radlinszky Hermine leánya.

    Felesége: legenyei Bodnár Mária, legenyei Bodnár István (1863. dec. 23. Dabolc, Ugocsa vm.–1945. nov. 10. Szekszárd. Temetés: 1945. nov. 13. Szekszárd, Alsóvárosi Temető) író, irodalomtörténész, helytörténész leánya.

    Gyermekei: Legenyei (Holub) József (1915. márc. 28. Bp.–1967. szept. 24. Pécs. Temetés: 1967. szept. 29. Pécs) színész, a Magyar Rádió főtitkára és Tamási Mihályné Holub Veronika.

    Iskola

    A szekszárdi Garay János Gimnáziumban éretts. (1903), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. (1910) és államtudományi doktori okl. (1920), a diplomatika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1920. jún. 14.).

    Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; r.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

    Életút

    A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltára, majd Kézirattára tisztviselője (1909–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1920–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem, ill. a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar történelem ny. rk. (1923. szept. 21.–1924), ny. r. tanára (1924. máj. 10.–1938); közben a Kar dékánja (1929–1930), Állam- és Jogtudományi Karon a magyar alkotmány- és jogtörténet tanára (1938–1949), az általános jogtörténet ny. r. tanára (1949–1952); közben itt is a Kar dékánja (1943–1944).



    A középkori magyar jog történetével, elsősorban a középkori végrendeleti joggal foglalkozott, jelentősek a leánynegyeddel és az ún. fiúsítással kapcsolatos dolgozatai. Alapvetően új eredményeket ért a magyarországi megyeszervezet kialakulásának vizsgálata terén.

    Zala vármegye vezetői 1869-ben pályázatot írtak ki a megye múltjának feldolgozására. Jelentkező híján neves szakértőket kerestek meg a feladat elvállalásával, végül is Holub József elfogadta a felkérést, és 1909-ben – negyven évvel az első kiírás után – hozzáfogott a hatalmas vállalkozáshoz. Ötvenöt állami és magánlevéltár több mint százezer oklevelét nézte át zalai vonatkozásokat kutatva míg elkészült Zala vármegye középkori történetéről írt monográfiája (Zala megye története a középkorban, 1929), amely a magyarországi helytörténetírás klasszikusává vált.

    Kisebb írásainak nagy része adatközlés, filológiai pontosítás, amelyeket, mint az MNM kézirattárosa fedezett fel.

    Emlékezet

    Pécsett élt és tevékenykedett, a helyi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri c. munkájának kritikai kiadása kéziratban maradt; a kéziratot az Akadémiai Könyvtár őrzi.

    Róla nevezték el a zalaegerszegi Holub József utcát; ahol, születésének 125. évfordulóján, emléktábláját is elhelyezték (Farkas Ferenc alkotása, a páterdombi Kinizsi utca–Holub József utca sarkán lévő épületen, 2010. márc. 31-én). Szakmai hagyatékát – köztük a több kötetesre tervezett Zala megye története című monográfia kéziratát és céduláit – a Zala Megyei Levéltár őrzi. A Magyar Levéltárosok Egyesülete az 1997. évi szakmai konferenciát Holub József munkásságának szentelte.

    Elismertség

    A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője (1914–1924).

    A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete t. tagja, a Magyar Külügyi Társaság tagja. Az Országos Felsőoktatási Tanács tagja.

    A párizsi Société d’Histoire du Droit tagja.

    Szerkesztés

    A Turul c. folyóirat szerkesztője (Áldásy Antallal, 1914–1924), a Tolna vármegye múltjából sorozatszerkesztője (1936–1944).

    Főbb művei

    F. m.: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Egy. doktori értek. is. (Művelődéstörténeti értekezések. 35. Szekszárd, 1909)
    A kisasszonyfalvi Istvánffy család. (Turul, 1909)
    A tolnai reformáció történetének vázlata. (Tolnavármegye és a közérdek. Szekszárd, 1911 és külön: Szekszárd, 1911)
    Istvánffy Pál. (Békefi Emlékkönyv. Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1912)
    Pannonia és Dacia Istvánffy históriájában. (Archaeologiai Értesítő, 1912. 1.)
    A budai könyvtár állapota a XVI. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1914. 1.)
    Könyvkötői nyugta 1567-ből. (Magyar Könyvszemle, 1914. 2.)
    Az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye. (Magyar Könyvszemle, 1915. 1-2.)
    Zala vármegye kiterjedése és határai a középkorban. (Földrajzi Közlemények, 1916. 6.)
    A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Adatok középkori vármegyei közigazgatásunk történetéhez. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917; függelékkel bővített különlenyomat: Bp., 1917)
    A nádor szerepe a koronázáson. – Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. (Századok, 1917. 1.)
    Szolgabíró. (Magyar Nyelv, 1917. 7-8.)
    Az 1522-iki országgyűlés és törvénycikkei. (Századok, 1918. 9-10.)
    Ostoradó. (Magyar Nyelv, 1918. 9-10.)
    Magyar vonatkozású represszáliák. Adalékok a nemzetközi jog történetéhez. (Történeti Szemle, 1919. 1-4.)
    A halálesetre szóló ajándékozások régi jogunkban. A Szent István Akadémián tartott székfoglaló előadása. (Elhangzott: 1920. nov. 19.; megjelent, kivonatosan: A Szent István Akadémia Értesítője. Bp., 1920)
    Adatok Zalavármegye középkori közigazgatás-történetéhez. (Balatoni évkönyv. Szerk. Cholnoky Jenő, Sebestyén Gyula, Wlassics Tibor. Bp., 1921)
    Az életkor szerepe középkori jogunkban és az „időlátott levelek”. Jogtörténeti és diplomatikai tanulmány. 1–2. (Századok, 1921. 1-5.–1921. 6-10.; és külön: Bp., 1922)
    Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. (Századok, 1921. 6-10.)
    Fejérpataky László. – Kutatások a párisi levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1923. 1.)
    Könyvtáros- és levéltárosképzés. (Magyar Könyvszemle, 1923. 1-2.)
    A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról. (Levéltári Közlemények, 1924. 1.)
    Tagányi Károly. (Századok, 1924. 7-10.)
    A fiúsításról. (Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925 és külön: Bp., 1925)
    Végrendeleti jogunk kialakítása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1925. márc. 16.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
    Egy új levéltári folyóiratról: Archives et Bibliothèques de Belgique. (Levéltári Közlemények, 1926. 1.)
    A Tolnavármegyei Múzeumban őrzött oklevelek és iratok. (Levéltári Közlemények, 1927. 1.)
    A Budai Krónika említése 1488-ból. – Nyomdásztörténeti adalék a XVI. század derekáról. (Magyar Könyvszemle, 1928. 1-4.)
    A leánynegyedről. (Turul, 1928 és külön: Bp., 1928)
    Zala megye története a középkorban. I. köt. A megyei és egyházi közigazgatás története. 34 táblával, 2 térképpel. Préselt, bordázott félbőrkötésben, aranyozott címkékkel. Unicus. (Pécs, 1929)
    La „Praefectio in verum heredum et legitimum succesorem” dans l’action droit hongrois. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1931)
    Áldásy Antal. (Századok, 1932. 7-8.)
    A leánynegyedről. (Századok, 1933. 1-3.)
    Dedek Crescens Lajos. (Századok, 1934. 9-10.)
    Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet. II. köt. A rendiség kialakulásának kora. III. köt. A magyar nagyhatalom. A magyar renaissance. (Századok, 1935. 4–6.)
    Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. 1–2. (Tolnamegyei Újság, 1935–1936; és külön: Szekszárd, 1936)
    Néhány kérdés a leánynegyed köréből. H. J. előadása. Felolvasta a II. osztály 1934. okt. 15-én tartott ülésén. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. IV. köt. 15. Bp., 1936)
    Az Atyusz nemzetség. (Turul, 1937)
    A királyi vármegyék eredete. (Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938 és külön: Bp., 1938)
    A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. H. J. ny. r. tanár előadása a pécsi Erzsébet Tudományegyetem ünnepi közgyűlésén 1940. márc. 1-jén. (Az Erzsébet Tudományegyetem iratai, 1939/40; és külön: Pécs, 1940)
    A bátai apátság Krisztus-vére ereklyéjének ábrázolatos emléke. 10 táblával. (Tolna vármegye múltjából. 5. füz. Pécs, 1940)
    Bezeréd és a Bezerédj család ősei. (Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Emlékkönyv. Szerk. Bodnár István. Szekszárd, 1942)
    Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. A veszprémi püspökség birtokai 1524-ben. (Pannonia Könyvtár. 62. Pécs, 1942)
    A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. köt. A legrégibb időtől a mohácsi vészig. Unicus. (Pécs, 1944)
    Hodinka Antal. (Századok, 1945. 1-6.)
    A reprezentáció középkori alkotmányunkban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 21.)
    Az egyházi nemesek jogállása a középkorban. (Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv. 1944–1946. Bp., 1947)
    Ordinaria potentia, absoluta potentia. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1950)
    Általános jogtörténelem. H. J. egyetemi ny. r. tanár előadásainak vezérfonala az 1950/51. évben. Egy. jegyz. (Pécs, 1950–1951)
    „Quod omnes tangit.” (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1951)
    Les „Agiles.” Les effets juridiques du mariage contracté entre nobles et non-nobles dans l’ancient droit hongrois. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1955)
    Ete város története. Adalékok a Tolna megyei Sárköz település- és gazdaságtörténetéhez. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. 3-4.)
    Pécs város pecsétei. – Bonipertus. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958. Pécs, 1959)
    Istvánffy Miklós Históriája 1622-i kiadásának történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1959. 3.)
    Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1959. Pécs, 1960)
    A bortermelés Zala megyében. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 12. Zalaegerszeg, 1960)
    Zalaegerszeg régi pecsétei. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 13. Zalaegerszeg, 1960 és A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve. Zalaegerszeg, 1960)
    Zala megye középkori vízrajza. 1 térképpel. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 23. Zalaegerszeg, 1963)
    Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-tól 1703-ig. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. 5. Szekszárd, 1974)
    Az agilisek. (Jogtörténeti Tanulmányok, 1980. 4.).

    Irodalom

    Irod.: műveiről: Sörös Pongrác: H. J.: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. (Hadtörténelmi Közlemények, 1910)
    Károlyi Árpád: H. J.: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. (Századok, 1918. 7-8.)
    Gábor Gyula: H. J.: A leánynegyedről. – H. J.: A fiúsításról. (Jogtudományi Közlöny, 1929. 4.)
    Pleidell Ambrus: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Levéltári Közlemények, 1930. 1-2.)
    Székely Ottokár: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Katholikus Szemle, 1930. 9.)
    Párdányi Miklós: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Századok, 1930. 9–10.)
    Török Pál: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Napkelet, 1931. 4.)
    Tóth László: H. J.: A bátai apátság Krisztus-vére ereklyéjének ábrázolatos emléke. (Századok, 1940)
    Solymoss Vendel: H. J.: Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. A veszprémi püspökség birtokai 1524-ben. (Katholikus Szemle, 1943. 7.)
    Degré Alajos: H. J.: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. köt. A legrégibb időtől a mohácsi vészig. (Századok, 1947. 1–10.)
    Komjáthy Miklós: H. J.: Bonipertus. – Komjáthy Miklós: H. J.: Zalaegerszeg régi pecsétei. (Levéltári Közlemények, 1962. 1.)
    J. G.: H. J. posztumusz munkája: Zala megye középkori vízrajza. (Zalai Hírlap, 1964. máj. 10.)
    Kőhegyi Mihály: H. J.: Zala megye középkori vízrajza. (Ethnographia, 1964. 3.)
    Szabó Csaba: H. J. monográfiája Zala vármegye középkori történetéről. (Honismeret, 1987. 2.).


    Irod.: H. J. magántanári kinevezése, 1920. jún. 14. (Hivatalos Közlöny, 1920. jún. 24.)
    H. J. ny. rk. tanári kinevezése, 1923. szept. 21. (Hivatalos Közlöny, 1923. okt. 16.)
    H. J. (Magyar Könyvszemle, 1923. 3-4.)
    H. J. ny. r. tanári kinevezése, 1924. máj. 10. (Budapesti Közlöny, 1924. jún. 8.)
    Komjáthy Miklós: H. J. (Levéltári Közlemények, 1962. 2.)
    Csizmadia Andor: A jogtörténeti oktatás a Pécsi Tudományegyetemen a két világháború között. Kérészy Zoltán és H. J. munkássága. (Jubileumi Tanulmányok. Pécs, 1967)
    Kiss Gábor: Zala megye történetírója. H. J. emlékezete. (Zalai Hírlap, 1985. máj. 11.)
    H. J. és Irk Albert pécsi professzorok munkássága. Szerk. Ádám Antal. (Studia Iuridica. Pécs, 1986)
    Kajtár István: H. J. emlékezete. Képmelléklettel. (Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat, 1990. 1.)
    Delacasse Krisztina: H. J., a jogtörténész. (Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat, 1996–1997)
    Arany Horváth Zsuzsa: A középkort nélküle nem lehet kutatni. H. J. professzor szakmai hagyatékát szeretnék feltárni a megye történészei. (Zalai Hírlap, 2002. ápr. 13.)
    A krónikás. 125 éve született Zala vármegye történetírója. (Zalai Hírlap, 2010. ápr. 7.)
    Szeberényi Gábor: H. J. és a Tagányi-könyvtár Pécsre kerülése. Egy „vidéki” történészprofesszori egzisztencia lehetőség-feltételei az 1920-as évek elején. 1–3. (Per Aspera ad Astra, 2014–2016).


    Irod.: Pécsi fejek. Szerk. Klamár Gyula és Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1928)
    A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
    Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
    Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
    Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994)
    Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánja. (Pécs, 1998)
    Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
    Magyar jogtudósok. II. köt. Szerk. Hamza Gábor. (Bp., 2001)
    A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
    Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
    Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

     

    neten:

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQH-6RM?cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKSTC-SR2 (Holub János, Holub József édesapja születési anyakönyve)

    https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9RQV-9RTW?i=663&cc=1554443&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AKHWR-9KK (Bavorszky Hermina, Holub József édesanyja születési anyakönyve)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/285942 (Holub János, Holub József édesapja gyászjelentése)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/285947 (Holub József gyászjelentése)

    https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/144495 (Legenyei József, Holub József fia gyászjelentése)

     

    https://resolver.pim.hu/auth/PIM58331

    https://nntp.hu/person/person.php?personid=9876

    https://nevpont.hu/palyakep/holub-jozsef-1b727

    http://www.nevpont.hu/view/6563

    http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/6563

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2020

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu