Bakó Ágnes
író, műfordító
Keömley Aurélné
Született: 1926. március 7. Derecske, Bihar vármegye
Meghalt: 1990. november 5. Budapest
Temetés: 1990. november 15. Budapest
Temetési hely: Farkasrét (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Nagyszülei: téglási és nagyercsei dr. Ertsey Péter (†1936. márc. 24. Derecske. Temetés: 1936. márc. 26. Derecske, családi sírbolt) közjegyző, m. kir. kormányfőtanácsos, Cziffra Olga (†1943. jan. 18. Debrecen. Temetés: 1943. jan. 20. Derecske, családi sírbolt). Nagyapja testvére: Ertsey Géza (1878. jan. 15. Nagykereki–1949. aug. 21. Újpest), Bihar vármegye főszolgabírája.
Szülei: Bakó András (1891. jan. 30. Debrecen–1959. jan. 30. Debrecen [a születésnapján halt meg]. Temetés: 1959. febr. 6. Debrecen, Köztemető) csendőrtiszt, Ertsey Mária.
Tizenegyen voltak testvérek. Testvérei: Riediger Béláné Bakó Mária; Bakó Istvánné Bakó Erzsébet; Bereczky Vilmosné Bakó Teréz; Posztoczky Ivánné Bakó Anikó; Bakó József; Bakó András; Nyeste Gyuláné Bakó Magdolna; Nyitray Józsefné Bakó Ilona; Bakó Márta és Bakó Péter.
Férje: Keömley Aurél (1922–2010).
Iskola
A debreceni Svetits-intézetben éretts. (1943), az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakos hallgatója (1943–1944).
Életút
Az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) munkatársa (1949–1959), szabadfoglalkozású író (1959-től).
Derecskén született, Debrecenben nevelkedett, textiltervező iparművésznek készült. Édesapja halála után azonban el kezdte összegyűjteni és leírni édesapja történeteit, majd meséket írt, amelyekre felfigyelt Kormos István (1923–1977), az ifjúsági irodalomba száműzött költő, a Vackor-történetek szerzője. Kormos István biztatására különös hangulatú meséket írt, utóbb ifjúsági regényekkel vált ismertté, ill. több rádió- és tévéjátékot is írt. Fekete szivárvány (1972) és Arcok a belga tükörben (1986) c. családregényei a magyar ifjúsági próza klasszikus alkotásai Műfordítóként elsősorban német gyermekirodalmat tolmácsolt.
Emlékezet
Bakó Ágnes Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1986).
Főbb művei
F. m.: Nem mese ez, Évi! (Gyermekszínpad. Számháború és más színdarabok. Bp., 1961)
Rebi baba. Meseregény. Ill. Tedesco Anna. (Kispajtások mesekönyve. 131. Bp., 1961)
A csalafinta nyúlanyó. (Gyermekszínpad. Óvodások színháza. Jelenetek, játékok. Szerk. Rónaszegi Miklós. Bp., 1963)
Kati és a meselámpa. Gyermekregény. Ill. F. Győrffy Anna. (Bp., 1965)
Misóka. Meseregény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1968)
Csak a fele igaz. Meseregény. Ill. Zsoldos Vera. (Bp., 1969)
Fekete szivárvány. Ifjúsági regény. Ill. Keserű Ilona. (Csíkos könyvek. Bp., 1972; 2. kiad. 1978)
Mesélj rólam! Képes gyermekkönyv. Ill. Zsoldos Vera. (Bp., 1974)
Tücsi nem hagyja magát. Gyermektörténetek. Ill. Zsoldos Vera. (Már tudok olvasni! Bp., 1974)
Andi és a világ. Gyermekregény. Ill. Zsoldos Vera. (Bp., 1976)
Állatkerti fürdőszoba és más történetek. Képes mesekönyv. Székely Magdával. Ill. Gábor Éva. (Az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja kiadványa. Bp., 1976)
Éjszaka. (Úttörődolog. Elbeszélések gyerekekről. Szerk. T. Aszódi Éva. Bp., 1976)
Nyulacska. Mesék. Ill. Zsoldos Vera. (Bp., 1977)
Széllelbélelt karácsony. Mesék. Ill. Reich Károly. (Bp., 1977)
Gyere velem Mézes-hegyre! Mese és ismeretterjesztő könyv. Ill. Zsoldos Vera. (Gyere velem… Bp., 1979)
Gyere velem kertészkedni! Mese és ismeretterjesztő könyv. Ill. Zsoldos Vera. (Gyere velem… Bp., 1980)
Egy testvérrel annyi baj van. Gyermektörténetek. (Már tudok olvasni! Bp., 1981)
Féltékenység. – A rágó. (A zsákos ember. Ifjúsági elbeszélések. Vál., szerk. Vidor Miklós. Bp., 1981)
Mit álmodott a medve…? (Tarka mese, kis mese. Csoda az óvodában. 24 magyar író 31 új meséje. Bp., 1982)
A levelibéka. (Aki nem hiszi, járjon utána. 26 magyar író 30 új meséje. Bp., 1983)
Az üvegmadár. (Add a kezed! Roskad a kormos hó. Mesék. Vál., szerk. Ágai Ágnes és Tarbay Ede. Bp., 1983)
Valaki mindig eltűnik. Gyermekregény. Ill. Reich Károly. (Bp., 1985)
Arcok a belga tükörben. Ifjúsági regény. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1986)
Meglepetés a kertben. Elbeszélés. (Alföld, 1988. 12.)
Vadóc gazdát keres. Gyermekregény. Ill. Szilágyi Imre. (Debrecen, Csokonai Kiadó, 1989).
F. m.: ford.: Geelhaar, Anne–Hoffmann, Carl: Hol terem az áfonya? Verses képeskönyv. Ford. (Bp., 1974)
Hetsch, Hans–Swindowski, Dagmar: Tudod-e már? 1–3. Verses képeskönyv. (Bp.–Halle, 1975–1977)
Spiro, Roman: Ilyen vagyok én! Képes mesekönyv. A szerző illusztrációival. (Bp., 1976)
Könner, Alfred: Ki gyorsabb? Képes mesekönyv. Ill. Appelmann, Karl-Heinz. (Bp.–Leipzig, 1978).
Irodalom
Irod.: M-y: Az író leltára. Interjú B. Á.-sel. (Magyar Nemzet, 1985. okt. 8.)
Vidor Miklós: B. Á. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1986. 9.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1990. nov. 9.).
Irod.: Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? (Bp.–Debrecen, 1988; 2. jav. kiad. 1991)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. (Debrecen, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
