Horváth Géza, brezoviczai
biológus, zoológus, orvos
Bugarin
Született: 1847. november 23. Csécse, Abaúj vármegye
Meghalt: 1937. szeptember 8. Budapest
Család
A család Horvátországból származott őseit korábban Bugarin-Horváthnak is nevezték.
Iskola
A bécsi tudományegyetemen sebészi és orvostudori okl. szerzett (1872), tanulmányutat tett Ausztriában, Svájcban, Francia-, Német- és Olaszországban (1880). Az MTA tagja (l.: 1877. máj. 24.; r.: 1894. máj. 4.; t.: 1931. máj. 15.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattárának segédőre (1873–1874), Forrón (1875–1878), Varannón járási orvos (1878–1880). A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium általa megszervezett országos filoxéra-kísérleti, ill. állami rovartani állomásának vezetője (1881–1895); közben az orosz kormány meghívására filoxéra-tanulmányokat folytatott Dél-oroszországban és a Kaukázusban (1893). Az MNM Állattárának igazgatóőre (1896–1901), osztályigazgatója (1901–1923). A Tanácsköztársaság alatt minden tisztségétől megfosztották (1919). Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1932).
Az Ébredő Magyarok Egyesületének társelnöke (1919-től).
Entomológiával, elsősorban a kártékony rovarok elleni védekezés magyarországi megszervezésével foglalkozott. Nagy érdemeket szerzett a filoxéra elleni küzdelemben, a kortársak a magyar szőlőtermesztés újjáteremtőjének tartották. A szőlőbetegségek vizsgálatának hatására érdeklődése az ún. szipókásrovarok (= poloskák, kabócák, növénytetvek) kutatása felé fordult. Számos rovarfaj monográfiáját készítette el, összeállította továbbá a Balatonban élő vízi poloskák jegyzékét. Jelentősek a magyarországi növény- és állatnevekkel kapcsolatos dolgozatai és a honfoglaló magyarok növény- és állatkultúráját vizsgáló írásai. Igazgatósága idején jelentősen bővítette a MNM Állattárának gyűjteményét, a szipókásrovarok gyűjteménye munkássága nyomán a világ egyik legjelentősebb szakgyűjteményévé fejlődött.
Emlékezet
Nyolcvanadik születésnapjára (1927) a magyar szőlősgazdák a Pater viticulturae novae Hungariae (= Az új magyar szőlőkultúra atyja) címmel tüntették ki. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Növényvédelmi Társaság Horváth Géza-emlékérmet alapított (1972-ben).
Elismertség
Az MTA III. Osztályának elnöke (1919. okt. 22.–1934. máj. 11.). A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1883–1885), Állattani Szakosztályának alelnöke (1895–1910), elnöke (1910–1913 és 1920–1926), t. elnöke (1927–1937). A Svéd (1883-tól), a Moszkvai (1884-től), a Szentpétervári Entomológiai Társaság (1894-től), az Amerikai Gazdasági Entomológiai Társaság tagja (1894). Az angol Entomological Society of London, a londoni Zoológiai Társaság, a spanyol Sociedad Entomologica de España, a berlini Deutsche Entomologische Gesellschaft, a bécsi Zoologisch–Botanische Gesellschaft, a zaragozai Sociedad de Ciencias Naturiales t. tagja. A firenzei Reale Accademia dei Georgofili tagja.
Szerkesztés
A Rovartani Lapok alapító szerkesztője (1884–1885), az Állami Rovartani Állomás Közleményei (1890–1895), az Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici szerkesztője (1903–1924).
Főbb művei
F. m.: A rovarok életéből. (Természet, 1868)
A házi poloska és néhány vérszopó rokona. (Természet, 1870)
A Magas Tátra téhelyröpűi. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1869)
Adatok a hazai félröpűek ismeretéhez. (Mathematikai és természettudományi közlemények, 1870)
A Tornai hegység téhelyröpű faunája. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1871)
A magyar fauna pajzsos félröpűi. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1872)
Néhány szó az állat-phaenologia érdekében. – A rovarvilág szerepe a növények termékenyítésében. (Természettudományi Közlöny, 1873)
Hazánk barlangjainak állatvilága. (Természet, 1873)
Az óczeánok mélységében élő rákokról. – Az északi sarkvidék állatvilága. (Természettudományi Közlöny, 1874)
Magyarország Bodobács-féléinek magánrajza. (Bp., 1875)
Magyarország pikkelyröpűinek rendszeres névjegyzéke. Összeáll. Pável Jánossal. (Bp., 1875)
A phyloxera-kérdéshez. (Természettudományi Közlöny, 1876)
A szamosfalvi sóstavakban élő rovarokról. – A magyarországi rablópoloskák átnézete. (Természetrajzi Füzetek, 1877)
Magyarország vízenjáró poloskái. (Természetrajzi Füzetek, 1878)
Hemipterologiai közlemények. (Természetrajzi Füzetek, 1880)
Védekezés a filoxera ellen és az amerikai szőlőfajok. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1881)
A rovarok dimorphismusáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1881. jún. 20.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 13. köt. 4. Bp., 1881)
A filoxera elterjedése hazánkban. – A rozskalászokat károsító levéltetvek. (Természettudományi Közlöny, 1882)
Eremocoris-fajok magánrajza. (Bp., 1883)
A pirregő tücsök fejlődési viszonyairól. 1 táblával. (Mathematikai és természettudományi értesítő, 1883)
A katonás czinczér fejlődési viszonyairól. – A filoxeraügy állása hazánkban. 1–2. (Rovartani Lapok, 1884)
A magyarországi szúnyogpoloskák. – Rovarokról vett magyar helynevek. – A rovarok legújabb osztályozása. (Rovartani Lapok, 1885)
A magyarországi kéregpoloskák. (Rovartani Lapok, 1886)
Az amerikai szőlők kérdése. (Természettudományi Közlöny, 1887)
Paprikában élő rovarok. (Természettudományi Közlöny, 1888)
A dohány mozaikbetegsége. (Természettudományi Közlöny, 1889)
A filoxeraügy jelen állása. (Természettudományi Közlöny, 1891)
A cserebogár fejlődésének időtartama hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1893)
Védekezés a kártékony rovarok ellen. (Bp., 1893)
A gabonaneműeken élősködő gyökértetvek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1894. jún. 18.)
A honfoglaló magyarok természetrajzi ismeretei. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1896)
A jegenyefenyő új rovarellensége. (Természetrajzi Füzetek, 1896)
Hemiptera. (A Magyar Birodalom állatvilága. Bp., 1897)
A magyar fauna keletkezése. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1899)
A magyar faunaterület határai. (Természettudományi Közlöny, 1902 és Állattani Közlemények, 1902)
Monographia Colobathristinarum. (Bp., 1904)
Synopsis Tingitidarum regionis palaeoarcticae. (Bp., 1906)
Les relations entre les faunes hémiptérologiques de l’Europe et de l’Amérique du Nord. (Bp., 1908)
Miscellanea hemipterologica. (Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1912)
General Catalogue of the Hemiptera. II. Mesovelidae. (Northampton, 1927).
Irodalom
Irod.: Dudich Endre: H. G. 80. születésnapján. (Állattani Közlemények, 1926)
Jablonovszki József: H. G. (Folia Entomologica Hungarica, 1926)
Emlékkötet H. G. 80. születésnapjának ünnepére (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1926)
H. G. (Folia Entomologica, 1938)
Kadocsa Gyula: H. G. emlékére. (Folia Entomologica, 1939)
Szilády Zoltán: H. G. (Természettudományi Közlemények Pótfüzet, 1941)
Csiki Ernő: H. G. t. t. emlékezete. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bp., 1944)
Lukács Dezső: H. G., a magyar és az európai szőlőkultúrák megmentője. (Orvosi Hetilap, 1978. 12.)
Bognár Sándor: Ötven éve hunyt el H. G. (Növénytermelés, 1987)
Kálmán Gyula: Százötven éve született. H. G. (Természet, 1998)
Vásárhelyi Tamás: H. G. (Magyar Múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: H. G. (Agrofórum, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
