Főbb művei

F. m.: Flaubert Gusztáv. 1–2. (Budapesti Szemle, 1905)
Dugonics Csereijének forrása. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
Irodalmunk fejlődésének főbb mozzanatai. (Bp., 1908)
Egy magyar versbeli mondatképletről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1909)
Ady s a legújabb magyar lyra. (Bp., 1909)
A Nyugat magyartalanságairól. (Magyar Nyelv, 1911)
Komjáthy Jenő. (Irodalomtörténet, 1912)
Petőfi fogadtatása az irodalomban. (Budapesti Szemle, 1913)
Báró Kemény Zsigmond hátrahagyott munkái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1914)
Petőfi 1848/49-ben. (Irodalomtörténet, 1917)
Baksay Sándor összegyűjtött irodalmi dolgozatai. (Irodalomtörténet, 1918)
ősi nyolcas szerkezetek. (Magyar Nyelv, 1918)
Petőfi Sándor hangulatlírája és a Tündérálom. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1920. jún. 14.; megjelent, mint a Petőfi Sándor monográfia része. Bp., 1922)
Aranytól Adyig. Irodalmunk és közönsége. (Bp., 1921)
Ritmus a prózában. (Új Nemzedék, 1921)
Magyar irodalomismeret. – Faj- kérdés a magyar irodalomban. (Minerva, 1922)
Magyar ritmus, jövevény versidom. A magyar jámbus kérdéséhez. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1922)
Petőfi Sándor. Monográfia. (Bp., 1922; 2. kiad. 1926)
Új közízlés felé. – Bartóky József. (Napkelet, 1923)
Barokk ízlés irodalmunkban. (Napkelet, 1924)
Herczeg Ferenc. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Jambikus sorfaj középkori verseinkben. (Magyar Nyelv, 1927)
A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. (Bp., 1927; 2. kiad. 1978)
Az újabbkori magyar vers ritmusa. (Napkelet, 1927)
Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye. 1850–1904. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1927)
A középkori magyar vers ritmusa. (Berlin, 1928)
Kazinczy emlékezete. Akadémiai székfoglaló és előadás Kazinczy Ferenc halála századik évfordulóján, az MTA ünnepi ülésén. (Elhangzott: 1931. okt. 18.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1931)
A magyar irodalmi műveltség kezdetei Szent Istvántól Mohácsig. (Magyar Szemle könyvei. 4. Bp., 1931; 2. kiad. 1944)
Újabb költészetünk világnézeti válsága. Reviczky Gyula. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
A magyar irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. (Magyar Szemle könyvei. 12. Bp., 1935; 2. kiad. 1944)
Csokonai. – Csokonai költő barátai. Földi János és Fazekas Mihály. H. J. előadásai. (Bp., 1936)
Kisfaludy Károly évtizede. Az 1820-as évek kisebb írói. (Bp., 1936)
Kisfaludy Sándor. H. J. előadásai. (Bp., 1936)
Katona József. Játékszíni és drámairodalmi előzmények. Katona drámaíró kortársai. H. J. előadásai. (Bp., 1936)
Magyar versek könyve. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Magyar Szemle klasszikusai. Bp., 1937; 2. bőv. kiad. 1941)
Tormay Cecil írói pályája. (Napkelet, 1937)
Gyöngyösi és Arany sormetszete. (Magyar Nyelv, 1941)
A magyar vers. (Bp., 1948)
Sylvester János vezetéknevéről. (Magyar Nyelvőr, 1949)
Rendszeres magyar verstan. (Bp., 1951; 2. kiad. 1969)
A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. (Bp., 1953; 2. kiad. 1957)
A „Szendrői Hegedős-ének” versalakjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954)
Kisfaludy Károly és íróbarátai. (Irodalomtörténeti tanulmányok. 1. Bp., 1955)
Szabács viadala. (Magyar Nyelv, 1955)
Vitás verstani kérdések. (Nyelvtudományi értekezések. 7. Bp., 1955)
Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Tanulmányok. (Bp., 1956)
Szabács viadala hitelességének kérdéséhez. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 92. Bp., 1956)
Versritmusú szólások a kötetlen beszédben. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 100. Bp., 1958)
Berzsenyi költői nyelvéhez. (Magyar Nyelv, 1959)
Berzsenyi és íróbarátai. (Bp., 1960)
Vörösmarty drámái. (Irodalomtörténeti füzetek. 63. Bp., 1969)
A magyar irodalom fejlődéstörténete. (Bp., 1976; 2. kiad. 1980)
A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Az 1931-es kiadás hasonmás kiadása az 1944-es 2. kiad. pótjegyzeteivel. Az előszót Tarnai Andor írta. (Bp., 1988)
A magyar irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Hasonmás kiad. A bevezető tanulmányt Csapodi Csaba írta. (Bp., 1988)
Tanulmányok. I–II. köt. Szerk., sajtó alá rend. Gönczy Mónika. (Debrecen, 1997)
H. J. verstani munkái. Szerk. Korompay H. János, Korompay Klára. Az utószót Kecskés András írta. (Osiris klasszikusok. Bp., 2004)
H. J. irodalomtörténeti munkái. I–V. köt. Szerk. Korompay H. János, Korompay Klára. (Osiris klasszikusok. Bp., 2005–2009).

Irodalom

Irod.: Négyesy László: H. J.: Petőfi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Gálos Rezső: H. J.: A magyar irodalmi népiesség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Deér József: H. J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. (Századok, 1931)
Gálos Rezső: H. J.: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1931)
Keményfy János: H. J. irodalomtörténet-írása. (Budapesti Szemle, 1937)
Ki kicsoda. Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Kozocsa Sándor: H. J. élete és munkái. (Bibliográfiai füzetek. Bp., 1948)
Magyar Századok. H. J.-emlékkönyv születésének 70., egyetemi tanárságának 25. évfordulójára. (Bp., 1948)
Kardos Tibor: H. J. akadémikus 75 éves. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1954)
Kovalovszky Miklós: A magyar szó tudós mestere. Az irodalmi nyelv kérdése H. J. műveiben. (Magyar Nyelv, 1958)
Kozocsa Sándor: Újabb adalékok H. J. irodalmi munkásságához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1958)
Keresztury Dezső: H. J. nyolcvanadik születésnapjára. (Magyar Könyvszemle, 1958)
Fábián István: H. J. stílusa. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Nagy J. Béla: A nyelvművelő H. J. (Magyar Nyelv, 1958)
H. J.-ról. Méltatások, emlékezések. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 99. Bp., 1958)
Tóth Dezső: H. J. irodalomszemléletéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
T. Lovas Rózsa: H. J. (Magyar Nyelvőr, 1961)
Sőtér István: H. J. (Kortárs, 1961)
Keresztury Dezső: H. J. (Magyar Nyelv, 1961)
Trencsényi-Waldapfel Imre: H. J. (Magyar Tudomány, 1961)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Korompay János: Kéziratok és Ady-levelek H. J. hagyatékából. – Varga József. H. J. levele Ady Lajoshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Kiss Mihály: H. J. irodalomszemlélete. – Barta János: H. J. emléktáblája előtt. (Korunk, 1978)
Poszler György: Tartalom vagy tartás. Meditáció H. J. emlékére. (Irodalomtörténet, 1978)
Korompay H. János– Korompay Klára: H. J. „Nemzeti klasszicizmusunk irodalomszemlélete” című egyetemi előadásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978)
Benkő Loránd: H. J. és a magyar nyelvtudomány. (Magyar Nyelvőr, 1979)
Martinkó András: H. J. és az Eötvös Kollégium. (Kortárs, 1979)
Bán Imre: H. J. és a régi magyar irodalom. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1980)
Erdélyi K. Mihály: A szintézis jegyében. (Literatura, 1980)
Reisinger János: Irodalmi gondolkodásunk a századfordulón. H. J. és Babits Mihály. (Literatura, 1980)
Keresztury Dezső: Történetiség és szintézis H. J. életművében. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1980)
Kecskés András: H. J. és a magyar vers. (Literatura, 1982)
Németh G. Béla: A „nemzeti klasszicizmus” mestere – a nemzeti klasszicizmus tanítványa. H. J. és a XIX. század. (N. G. B.: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Bp., 1987)
Tóth Endre: H. J. levelei Oláh Gáborhoz. (Irodalomtörténet, 1989)
Korompay H. János: Eckhardt Sándor és H. J. levelezése. (Filológiai Közlöny, 1992)
Sándor István: H. J. „érdemleges jelentése” György Lajos munkásságáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
H. J. és Schöpflin Aladár levelezése. Szerk., bev., jegyz. Korompay H. János. (Holmi, 1997)
Schweitzer Gábor: „…Én ezektől, mint ‘törzsökös’ elkülönülni restellnék.” H. J. levele Eckhardt Sándornak 1939-ben. (Világosság, 1997)
Fejér Ádám: H. J. és a korszerű Petőfi-kép. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1997)
Orosz László: Az önelvű irodalomtörténész. H. J. emlékére. (Forrás, 1998)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Korompay H. János: H. J. és Margitta. (Nyelvünk és kultúránk, 1998 és Irodalomtörténet, 1999)
Lackó Miklós: Az ifjú konzervatívok és az ellenkultúra. (Világosság, 1999)
H. J. és Keresztury Dezső levelezéséből. Közreadja Monostory Klára. (Holmi, 1999)
Poszler György: Az önértékelés válaszútjai. Trianon és az irodalomtörténet-írás. (Tiszatáj, 2000)
Buda Attila–Nagy Mária: H. J. szakdolgozat-bírálatai. 1–10. (Irodalomismeret, 2001–2005)
H. J.-emlékszám. (Irodalomismeret, 2002)
Korompay H. János: H. J. és Barta János. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
Ritoókné Szalay Ágnes: A humanizmuskutatás H. J. nyomában. – Görömbei András: H. J. Ady-képe. – Dávidházi Péter: Kőfejtés és/vagy építészet. H. J. és az irodalomtörténészi feladat megoszlása. – Szabó András: „A reformáció jegyében.” H. J. monográfiája az elmúlt ötven év tükrében. (Irodalomtörténet, 2004)
Szili József: Az irodalomtörténet, mint irodalom- és történetkritika. H. J. irodalomfejlődés-elméletének bírálata és az új magyar irodalomtörténeti kézikönyv. (Literatura, 2006)
Korompay H. János: H. J. műveinek bibliográfiája. – S. Varga Pál: H. J. Fejlődéstörténetének örökségéről. – Dávidházi Péter: „Semmi előzetes ellenszenvet”. H. J. és az elfogulatlanság eszméje. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2009)
Korompay H. János: H. J. és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság. (Irodalomismeret, 2011).