Ivánka Endre, draskóczy és jordánföldi
irodalomtörténész, klasszika-filológus, filozófus
Ivánka, Endre von
Született: 1902. szeptember 24. Budapest
Meghalt: 1974. december 6. Bécs
Család
Katolikus hitre tért evangélikus családból származott. Sz: Ivánka Imre (1878–) gyógynövénytermesztő, politikus, országgyűlési képviselő, Schaukal Lotte, Richard Schaukal osztrák költő leánya. Családja 1907-ben Bécsbe költözött.
Iskola
Elemi iskoláit Brünnben végezte, a döblingi gimnáziumban és a bécsi Schottengymnasiumban tanult tovább (1920-ban éretts.). Bencés novícius (1920–1922), majd megszakította papi tanulmányait, Olaszországba utazott (1922–1923). A bécsi tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1926), a görög filozófia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). Az MTA tagja (l.: 1949. ápr. 26.; tagsága, külföldre távozása miatt megszűnt: 1949?; tagsága helyreállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
Bécsben bencés novícius (1920–1923), Kapagécen (Nógrád vármegyei birtokán, 1927–1932), majd Solymáron élt (1932-től). A Pázmány Péter Tudományegyetem Görög Filológiai Intézetének magántanára (1932–1940) és az Országos Bibliaközpont munkatársa (1933–1938). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. rk. (1940–1941), ny. r. tanára (1941–1944), a Kolozsvárra bevonuló román csapatok elől Bécsbe menekült (1944). A Bécsi Tudományegyetem vendégprofesszora (1945–1947), a Grazi Tudományegyetemen a klasszika-filológia ny. r. tanára és a Bizantinológiai Intézet intézetigazgató professzora (1947–1969).
A késői antikvitás szellemi örökségével, kultúrtörténetével, elsősorban az ókori görög és a bizánci filozófia történetével, ill. kora keresztény kori továbbélésével foglalkozott. Fő műve a platonizmus eszmetörténeti folytonosságát újszerűen ábrázoló monográfiája (Plato Christianus, 1964). Jelentősek továbbá a magyar kora középkor ideológia- és művelődéstörténetét – különösen Szent Gellért püspök görög műveltségét – elemző dolgozatai, valamint a magyarországi görög katolikusság hagyományait bemutató munkái. Új módszertant dolgozott ki a középkori plébániák könyvanyagának elemzésére, s ezzel alapvetően új eredményeket ért el a kora középkori szellemi irányzatok magyarországi bemutatására. Több görög nyelvű bizánci krónikát adott ki német nyelven (amelyek közül kiemelkedik a Georgiosz Sphrantzész Bizánc elestéről szóló Chronicon Malus c. műve). Német nyelvű írásai Endre von Ivánka néven jelentek meg, Bécsbe való menekülése után már csak német nevét használta.
Emlékezet
Bécsben nevelkedett (1925-ben tért vissza Magyarországra), de 1945 után haláláig ismét Bécsben élt és tevékenykedett; elsősorban német nyelvű munkássága teljesen feltáratlan. Életművéből először Bodor Mária Anna adott ki válogatást (2004-ben).
Elismertség
Főnix-rend (Görög Királyság kitüntetése, 1938). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1939). A Magyar Filozófiai Társaság választmányi tagja.
Főbb művei
F. m.: Die Rolle des Praktischen in der Philosophie des Aristoteles. Egy. doktori értek. (Wien, 1926)
Isten megismerése Aristoteles szerint. (Athenaeum, 1930)
Kínai erkölcstan. (Athenaeum, 1931)
Német nacionalizmus – ókori pogányság. (Katholikus Szemle, 1934)
A nestorianizmus és a monophysitizmus szellemtörténeti háttere. 1–2. (Theologia, 1936)
A közvetlen Isten-megismerés Szent Ágostonnál. (Bölcseleti Közlemények, 1937)
Die Stellung des Cartesianismus in der Geschichte der Philosophie. (Rivista di Filosofia Neoscolastica, 1937)
Renaissance-kutatás és teológia. A modern individualizmus és a történelmi protestantizmus. A történelmi protestantizmus eschatologikus háttere. (Theologia, 1938)
Die aristotelische Politik und Städtegründungen Alexanders des Grossen. Wege des Verkehrs und der kulturellen Berührung mit dem Orient in der Antike. Zwei Studien von Endre von Ivánka. (Magyar–görög tanulmányok. 4. Bp., 1938)
Két magyarországi plébániakönyvtár a XV. században. 1–2. (Századok, 1938)
Egy kassai kódex útja a XV. században. (Századok, 1939)
Konstantin császár kereszténysége újabb megvilágításban. (Theologia, 1939)
Heidegger filozófiája és az ókori metafizika. (Bölcsészeti Közlemények, 1940)
Görög hatások a XII. századbeli Nyugat szellemi életére. (Archivum Philologicum, 1940)
„Sacrum Imperium” és „Rex Christianus.” A középkor politikai világképének szakrális háttere. A trichotomikus anthropologia a középkori és az ókori filozófiában. (Theologia, 1940)
Szent Gellért görög műveltségének problémája. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1940. dec. 2.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 26. köt. 3. Bp., 1942)
Iskolázás és népművelés. (Magyar művelődéstörténet. II. köt. Bp., 1940; hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
Keleti szellem és orthodoxia. (Theologia, 1941)
Szent Gellért Deliberatio-ja. Problémák és feladatok. (Századok, 1942)
Görög szertartású magyarság. Gerencsér Istvánnal, Papp Györggyel. (Magyar sors könyvei. 1. Kolozsvár, 1942)
Magyarországi Szent Margit. (Bp., 1944)
Les rapports dynastiques franco-hongro aux Moyen age. (Bp., 1944)
Hellenisches und christliches im frühbyzantinischen Geistesleben. Monográfia. (Wien, 1948)
Die letztes Tage von Konstantinopel. Der auf den Fall Konstantinopels 1453 bezügliche Teil des dem Georgios Sphrantzes zugeschriebenen „Chronicon Malus.” Görögről német nyelvre ford. Endre von Ivánka. (Byzantinische Geschichtsschreiber. 1. Graz–Wien–Köln, 1954; 4. kiad. 1973)
Seit neunhundert Jahren getrennte Christenheit. Studien zur ökumenischen Begegnung mit der Orthodoxie. Szerk. (Ruf und Antwort. 3. Wien, 1962)
Plato Christianus. Übernahme und Umgestaltung des Platonismus durch die Väter. Monográfia. (Einsiedeln, 1964)
Rhomäerreich und Gottesvolk. Das Glaubens-, Staats- und Volksbewusstsein der Byzantiner und seine Auswirkung auf die ostkirlich-osteuropäische Geisteshaltung. Monográfia. (München, 1968)
Le probléme des „Nome de Dieu” et de l’ineaffibilité divine selon le Pseudo-Denys l’Aéropagite. (Padova, 1969)
Handbuch der Ostkirchenkunde. Szerk. Tyciak, Juliusszal és Wiertz, Paullal. (Düsseldorf, 1971)
Scheingewinn Substanzverlust und Scheingewinnermittlung. (Schriftenreihe der Bundeskammer der gewerblichen Wirtschaft. 24. Wien, 1975)
Platonismo cristianismo. Recezione e trasformazione del platonismo nella patristica. A Plato Christianus c. német nyelvű művének olasz kiadása. (Pubblicazioni del Centro di Ricerche di Metafisica Platonismo e filosofia patristica. 1. Milano, 1992)
Heidegger filozófiája és az ókori metafizika. I. E. összegyűjtött tanulmányai. Vál., szerk., a kísérő tanulmányt írta Bodor Mária Anna. (Bp., 2004).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Festschrift für Endre von Ivánka. (Salzburg, 1973)
Schwartz, F. F.: Endre von Ivánka. (Gnomon, 1974)
Krause, W.: Endre von Ivánka. (Religion–Wissenschaft–Kultur, 1974/75)
Hunger, H.: Endre von Ivánka. (Jahrbuch der österreichischen Byzantinistik, 1975)
Bogyay Tamás: Endre von Ivánka. (Ungarn-Jahrbuch, 1976)
Aus dem Nachlass Endre von Ivánka. Sajtó alá rend. Somos Péter. (Specimina Nova Dissertationum ex Instituo Hisorico Universitatis Quinqueecclesiensis, 1992)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Somos Róbert: I. E. emlékezete. Életrajz és művei bibliográfiája. (Antik Tanulmányok, 1994)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. (Kolozsvár, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
