Juhász Nagy Pál
biológus, ökológus
Juhász-Nagy Pál
Született: 1935. január 29. Debrecen
Meghalt: 1993. április 5. Debrecen
Temetés: 1993. április 28. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Juhász Nagy Sándor (1883–1946) politikus, igazságügyi miniszter, a református egyház főjegyzője, Kótay Klára (1899–), középiskolai tanár, a Debreceni Egyetemi Könyvtár könyvtárosa. Testvére: Juhász Nagy Sándor (1933–2007) orvos, egyetemi tanár. F: 1962-től Lukácsovics Erika (1938–) biológia szakos középiskolai tanár. Ikergyermekei: Juhász Nagy Péter Pál és Juhász Nagy Mónika Éva (1969–).
Iskola
Általános és középiskoláit Debrecenben végezte, a Református Kollégium Gimnáziumában éretts. (1953). A Debreceni Tudományegyetemen (1953–1955), az ELTE TTK-n tanult (1955–1957), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), a KLTE TTK-n doktorált (1959), a biológiai tudományok kandidátusa (1973), doktora (1981). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.).
Életút
A Debreceni Tudományegyetem, ill. a KLTE TTK Növénytani Intézete gyakornoka (1957–1958), tanársegéde (1958–1964), egy. adjunktusa (1964–1969). Az ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének egy. adjunktusa (1969–1973), egy. docense (1973–1981), egy. tanára (1981. júl. 1.–1993. ápr. 5.). Az MTA–TMB-n Zólyomi Bálint aspiránsa (l.: 1963–1967); közben ösztöndíjjal Nagy-Britannia különböző kutatóhelyein a biomatemika és a teoretikus biológia módszerelméleti kérdéseivel foglalkozott (1963–1964).
A biológiai általános elméleti problémáival, biomatematikával, bioinformatikával, biometriával, a biológia történetével és művelődéstörténetével, bioszféra-kutatással, szünbiológiával foglalkozott. Munkásságával Magyarországon az ún. szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője és a modern ökológia egységes fogalomrendszerének, valamint módszerelméletének megalapozója. Már egyetemistaként bekapcsolódott a Soó Rezső (1903–1980) vezette debreceni, majd budapesti Növénytani Intézet munkájába, első dolgozatai klasszikus cönológiai és ökológiai tárgyúak voltak, elsősorban a növényzet és a talaj kapcsolatát vizsgálta. Később érdeklődése az elméleti biológia és a biomatematikai modellezés felé fordult, az információelmélet biológiai alkalmazásai terén érte el első figyelemre méltó eredményeit. Zólyomi Bálint (1908–1997) javaslatára aspirantúrája témájául a biológiai struktúrakutatást választotta, alapvető jelentőségű munkásságot fejtett ki a biológiai társulások újtípusú szerkezeti modelljének kidolgozása terén. Kutatásainak nemzetközi sikere hatására vizsgálatait kiterjesztette a társulási törvényszerűségek általános értékelésére: számos új modellt készített a téridő-folyamatok és az ún. populációs koalíciók viselkedésének jellemzésére. Nevéhez fűződik – többek között – a koegzisztenciális cönológiai szerkezetek fogalmi rendszerének megalkotása, a teljes hasonlósági modellek és az ekvivalencia-analízis bevezetése, a monopopulációs modellek és az ún. karakterisztikus areák elméletének kifejlesztése. Írásai Juhász-Nagy Pál néven is megjelentek.
Emlékezet
Budapesten (Krisztinaváros, XII. kerület Maros utca 34.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Nevét vette fel a Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskolája (2001-ben). Tiszteletére az MTA és az Új Európai Iskola az Elméleti Biológiáért és Ökológiáért Alapítvány (NEST) Juhász Nagy Pál-díjat alapított (az elméleti biológia és az ökológia területén végzett kiemelkedő munkásság elismeréséért, 2005-ben).
Elismertség
Az MTA Elméleti Biológiai és Biológiatörténeti Bizottságának elnöke (1973-tól), Botanikai Szakbizottsága (1972–1975), Környezetvédelmi Szakbizottsága (1973–1975) és Rendszerelméleti Munkabizottsága tagja (1975–1978). A Biometric Society tagja (1972-től).
Elismerés
Akadémiai Díj (1973), Gorka Sándor-díj (1983), Széchenyi-díj (1992).
Főbb művei
F. m.: A Beregi sík rét–legelőtársulásai. 1–2. (Acta Universitatis Debreciensis, 1958–1960; és külön: Debrecen, 1960)
A modern növényökológia helyzete és problémaköre. (Acta Universitatis Debreciensis, 1962)
Investigation on the Coexistence Theory of Plant Communities. (Acta Biologica, 1962)
Az elméleti modellek szerepe a növényökológiai kutatásban. (Botanikai Közlemények, 1962)
A biogeocönózis-elmélet állása és problémái. (Acta Biologica Debrecina, 1962)
Investigations on the Bulgarian Vegetation. Some Hygrophilous Plant Communities. 1–3. – Rasszkülönbségek befolyása allelopatikus kölcsönhatásokban. Lukácsovics Erikával. (Acta Biologica Debrecina, 1963)
A sejt szerveződése. (Élővilág, 1963)
Talajtan mint a növényökológia alapja. Egy. jegyz. Simon Tiborral. (Bp., 1963; 2. kiad. 1969; 6. kiad. 1986; 8. kiad. 1990; 9. kiad. 1993; 10. kiad. 1994)
Causal–Ecological Analysis of Two Connected Grassland Stands. (Journal of Ecology, 1964)
Continuum Studies on Meadow Vegetation. (Acta Botanica, 1964)
Some Theoretical Models of Cenological Fidelity. (Acta Biologica Debrecina, 1964)
A sejt szerveződése. (Élővilág, 1964)
Some Theoretical Problems of Synbotany. 1–3. (Acta Biologica Debrecina, 1966–1968)
On Associations among Plant Communities. (Acta Biologica Debrecina, 1967)
Egy operatív ökológia hiánya és szükséglete. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1970)
Some Problems of Model Building in Synbiology. Dévai Istvánnal, Horváth K.-val. 1–2. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Biologica, 1971–1973)
Elemi preferenciális folyamatok információelméleti modellezése szünbotanikai objektumokon. Kand. értek. (Debrecen, 1972)
A növényzet szerkezetvizsgálata. Új modellek. 1–4. (Botanikai Közlemények, 1972–1985)
Szupraindividuális organizáció. Vida Gáborral. (A biológiai szabályozás. Szerk. Csaba György. Bp., 1978)
Dialógus-töredékek az ökoszisztémáról. (Természet Világa, 1978)
A környezetvédelem ökológiai alapjai. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1979)
A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése. Doktori értek. (Bp., 1980)
Esettanulmány a hidrobiológiai kölcsönhatásokról egy szennyvíztisztító berendezésnél. Dévai Györggyel, Dévai Istvánnal. (Acta Biologica Debrecina, 1981)
Investigation on Diversity of Hungarian Mortality Statistics. Izsák Jánossal. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Biologica, 1981)
Bevezetés a biomatematikába. Monográfia és egy. tankönyv is. Izsák Jánossal, Varga Zoltánnal. (Bp., 1981; 2. kiad. 1982)
Betegség-mintázatok vizsgálatáról. Izsák Jánossal. (Magyar Tudomány, 1982)
Javaslat a vízminőség fogalomrendszerének egységes értelmezésére. Dévai Györggyel, Dévai Istvánnal. (Acta Biologica Debrecina, 1982)
Beszélgetések az ökológiáról. (Bp., 1984)
Notes on Diversity. (Abstracta Botanica, 1984)
Studies of Diversity Indices on Mortality Statistics. Izsák Jánossal. – Diversity Studies on Mortality Data. Izsák Jánossal. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Biologica, 1984)
A biológia főbb fejlődésvonalai. 1–2. (Természet Világa, 1985)
Ökológia és ökonómia. (Világosság, 1985)
A biológia fogalomrendszerének néhány problémája. 1–2. (Abstracta Botanica, 1985–1986)
Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. Monográfia. (Bp., 1986)
Villám-recenziók és egyéb észrevételek. (Abstracta Botanica, 1986)
„Kulturális ökológia.” Néhány kritikai észrevétel. (A kultúra ökológiája. Tanulmányok. Szerk. Cs. Varga István. Tatabánya, 1987)
Törvényszerűségek a természetben, avagy nagyon töredékes vitaváltozatok a szupraindividuális organizáció – SIO – hatalmas témájára. (A tökéletlenség és korlátosság dicsérete. Szerk. Koch Sándor. Bp., 1989)
Az ökológia reménytelen reménye. A posztgraduális humánökológus képzés előadásainak anyaga. Zsolnai Lászlóval. (Humánökológia. Az ELTE kiadványsorozata. Bp., 1991)
A szünbiológiai modellezés útjai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. dec. 17.)
Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. (Ökológiai kultúra – ökológiai nevelés. A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete kiadványsorozata. Bp., 1992)
Az ökológiai megértés problémái. (Magyar Tudomány, 1992)
Természet és ember. Kis változatok egy nagy témára. Vál. tanulmányok. Szerk. T. Balla Gizella. (Bp., 1993)
Az eltűnő sokféleség. A bioszféra-kutatás egy központi kérdése. (Bp., 1993)
A szünbiológia alapjai. Fejezetek egy alig megkezdett könyvből. (Synbiologica Hungarica. 1. Bp., 1995)
szerk.: Korach Mór: A műszaki kémia mint tudomány. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Dobó Andor: Izsák János–J. N. P.–Varga Zoltán: Bevezetés a biomatematikába. (Magyar Tudomány, 1982)
Fekete Gábor: J. N. P.: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. (Magyar Tudomány, 1987)
Kultúrökológia? Ökológiai kultúra! Beszélgetés J. N. P. egyetemi tanárral. (Élet és Tudomány, 1989. 20.)
„Kétszemélyes egyetem.” Tizenegy beszélgetés. Tudósportrék. (Bp., 1990)
Csorba László–Schüttler Tamás: Beszélgetések J. N. P.-lal. (Új Pedagógiai Szemle, 1992)
„Ha nincs önálló szellemed, ugyan ki véd meg?” J. N. P. akadémikussal beszélget Szathmáry Eörs. – Vekerdi László: Jelentés J. N. P. Természet és ember című könyvéről. – Podani János: J. N. P. emlékezete. Az életút állomásai. (Természet Világa, 1993)
In memoriam Pál Juhász Nagy. Szerk. Podani János, Czárán Tamás. – Podani János–Szathmáry Eörs: In Search of Truth – Pál Juhász Nagy’s Life and Work. (Abstracta Botanica emlékszám. Bp., 1993)
Simon Tibor: J N. P. (Magyar Tudomány, 1993)
Scheuring István: Gondolatok az ökológia törvényszerűségeiről. In memoriam J. N. P. (Természet Világa, 1994)
Fekete Gábor: J. N. P.: Az eltűnő sokféleség. A bioszféra-kutatás egy központi kérdése. (Magyar Tudomány, 1994)
Teremtő sokféleség. Emlékezések J. N. P.-ra. Az 1999. ápr. 28-án Feltűnő sokféleség címmel rendezett tudományos emlékülés előadásai. Szerk. Oborny Beáta. (Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kiadványa. Vácrátót, 2001)
Szupraindividuális biológiai kutatások. Az MTA Szupraindividuális Biológiai Kutatócsoportja által 1998. nov. 16-án, J. N. P. emlékére rendezett konferencia előadásai. (Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kiadványa. Vácrátót, 2002)
Simon Tibor: Hetven éve született J. N. P. Időtálló életmű. (Természetbúvár, 2005)
J. N. P.-díj alapítása. (Magyar Tudomány, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
