Kruesz Krizosztom
bencés szerzetes
Kruesz János Krizosztom
Született: 1819. január 21. Völgyfalva, Sopron vármegye
Meghalt: 1885. január 11. Sopron
Iskola
A győri főgimnáziumban tanult (1829–1835), Pannonhalmán belépett a Szent Benedek-rendbe (1835-ben; ahol Aranyszájú Szent János tiszteletére a Krizosztom nevet kapta), próbaéves (1835–1836), majd a győri bencés tanintézetben bölcseletet tanult (1836– 1839); közben a 3. intézeti évet Bakonybélben töltötte, ahol Guzmics Izidor apát vezetése alatt elsősorban latin, görög és magyar irodalmat, pedagógiát és oklevéltant hallgatott (1838–1839). A győri tankerületi főigazgatóságon középiskolai tanári okl. (1839), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1840), ünnepélyes fogadalmat tett (1840. jún. 9.), pappá szentelték (1843. júl. 26.). Az MTA tagja (t.: 1878. jún. 14.).
Életút
A pozsonyi főgimnázium (1843–1845), a győri bencés tanintézet tanára (1845–1848), a pozsonyi akadémián a természettan r. tanára (1848–1850); közben a szabadságharc bukása után a magyarellenes érzelmű helyi lakosság eredménytelen kísérletet tett az eltávolítására, mivel előadásait magyar nyelven tartotta (1849. szept.). Miután az akadémián a német lett a kötelező tanítási nyelv ő maga kérte áthelyezését Pannonhalmára. A pannonhalmi bencés tanintézetben a természettan r. tanára (1850–1861), visszaért Pozsonyba, mint a főgimnázium igazgatója (1861–1865). A pannonhalmi Szent Benedek-rend főapátja (1865–1885; kinevezték: 1865. nov. 3.; elfoglalta székét: 1866. jún. 10.). A Főrendiház tagja. A Szent István-rend lovagja, valóságos belső titkos tanácsos (1881-től).
Bencés főapátként sokat tett az apátság fejlesztéséért. Intézkedéseivel rendbe hozta Pannonhalma gazdálkodását, tanárképző intézetet állított fel, Storno Ferenc soproni műépítéssel felújította a székesegyházat. 1870-ben részt vett az I. vatikáni zsinaton, 1874-ben ő volt az elnöke a magyar orvosok és természetvizsgálók Győrött tartott 17. vándorgyűlésének. 1879-ben 10 000 koronát adott az MTA-nak.
Szerkesztés
Számos népszerű természettudományi dolgozatot írt azon intézetek értesítőiben, ahol tanított; ill. több tankönyveket szerkesztett és fordított. Életrajzokat írt az Ifjúsági Plutarch-ba (1858–1860). – Kőnyomatos arcképét – többek között – a Magyarország és a Nagyvilág (1865), a Honpolgárok könyve (1872) a Vasárnapi Ujság (1874 és 1883) és a Pesti Hírlap heti melléklete közölte (1880). Teljes méretű képe (olajfestmény) a pannonhalmi apátságban látható.
Főbb művei
F. m.: Természettan felgymnasiumok és főreáltanodák számára. I–II. köt. Kühn Rajmunddal. Subic S. után fordította és javította. (Pest, 1862; 2. jav. és bőv. kiad. 309 fametszettel. 1865)
Vegytani adatok. Pótlékul Subic természettanához. (Pest, 1862; 2. kiad. 1864)
A tűzkövekről. (A pozsonyi kir. főgymnasium értesítője, 1864)
A szervetlen és szerves vegytan rövid vázlata a felgymnasiumi ifjúság számára. (Pest, 1865; 2. kiad. 1869; 3. átd. kiad. Átd. Fehér Ipoly. 1875; 4. kiad. 1879)
A pannonhalmi főapát körlevele az elemi népiskolák ügyében. (Komárom, 1869)
Pannonhalma. (Archaeologiai Értesítő, 1871)
Győrmegye éghajlata és földdelejessége. (Győrmegye és városa egyetemes leírása. Bp., 1874)
A jelenkor bajairól. (Győr, 1879).
Irodalom
Irod.: Ortvay Tivadar: Száz év egy hazai főiskola életéből. (Bp., 1884)
K. K. (Vasárnapi Ujság, 1885)
Hollósy Jusztinián: Emlékbeszéd K. K. fölött. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1886)
Jordán Emil: K. K. tanügyi munkássága. Egy. doktori értek. (Bp., 1939)
Sólymos László: K. K. pannonhalmi főapát egyénisége, szerzetesi és lelkipásztori működése. Teológiai doktori értek. (Bp., 1957)
Sólymos László Szilveszter: K. K. (Pannonhalmi főapátok. 1. Bp., 1990).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
