Lévay József
költő, műfordító
Született: 1825. november 18. Sajószentpéter, Borsod vármegye
Meghalt: 1918. július 4. Miskolc, Borsod vármegye
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1883. máj. 17.; t.: 1906. márc. 22.).
Életút
A miskolci ev. líceumban (1836-1846), a késmárki koll.-ban tanult (1846-1847), az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1883. máj. 17.; t.: 1906. márc. 22.). - Miskolcon ún. patvarista (1847), a pozsonyi ogy.-en Szemere Bertalan ogy.-i követ írnokaként volt jelen (1847-1848), a forr. és szabadságharc idején belügymin.-i fogalmazó, majd a hivatalos Közlöny szerkesztőségi munkatársa (1848-1849), a szabadságharc leverése után szülei házában élt (1849. aug.-1850. febr.), majd Pestre ment, ahol a Pesti Napló belső (1850. febr.-1852), a Hölgyfutár és Vahot Imre lapjainak külső munkatársa (1851-1852). A miskolci ref. gimn.-ban a m. nyelv és irodalom tanára (1852-1865); közben Borsod vm. aljegyzője (1860-1861). Borsod vm. főjegyzője (1865-1894), a vm. alispánja (1894-1895). Személyes emléktárgyait, iratait, levelezését a Borsodi-Miskolci Múz.-ra hagyta, ill. leánytestvérétől és utódaitól folyamatosan a múz.-ba kerültek. A Lévay-hagyaték napjainkban is a Herman Ottó Múz. egyik legnagyobb dokumentum- és tárgyegyüttese, amelynek egy része Sajószentpéteren állandó kiállításon látható. Könyvtárát iskolájára hagyta, amelyet először 1936-ban, majd ismét 1996-ban róla neveztek el. A költő egykori könyvtára ma a miskolci városi könyvtár része (Lévay József Muzeális Könyvtár néven). Emlékét Borsodi Bindász Dezső egészalakos szobra is őrzi (Miskolc, 1934).Az ún. népi nemzeti irányhoz tartozott, amelynek vezéregyéniségeihez, Arany Jánoshoz, Tompa Mihályhoz és Gyulai Pálhoz szoros barátság is fűzte. Korai, többnyire szentimentális verseinek gyakori témája a hazafiság, 1848-1849-ben verseivel a szabadságharc mellett buzdított. Költeményei többnyire elégikus dalok, amelyeknek nyelvezete és képei a népiességtől való fokozatos elszakadást és egy stilizált kifejezésmód kialakulását mutatják. Biedermeier hangulatú szerelmi dalai jobbára már emlékké vált érzelmeket idéztek fel. Az 1860-as évekbeli elbizonytalanodása után a kiegyezést (1867) követő időket az 1848/49-i forradalom és az önkényuralom alatt hozott áldozatok eredményének tartotta, és ekként is ünnepelte. Öregkori verseiben már az impresszionizmus hatása is érezhető. A közigazgatástól visszavonulva (1895) az irodalmi és a közélet aktív tagja maradt, a „borsodi halhatatlanok fejeként” nagy tisztelet övezte. Termékeny mufordító volt, Shakespeare öt, Moliere két drámáját, Béranger, R. Burns, H. Heine és H. W. Longfellow számos versét tolmácsolta.
Főbb művei
F. m.: L. J. költeményei. Pest,1952; L. J. újabb költeményei. Pest,1856; L. J. összes költeményei. 1846-1880. Budapest,1881; Burns Róbert. Akadémiai Értesítõ h.n.,1891; L. J. újabb költeményei. Budapest,1896; A múzsa búcsúja. Versek. Budapest,1909; L. J. utolsó versei. Budapest,1925; Önéletrajz. Miskolc,1935; Önéletrajz. Miskolc,1988; A völgyben maradtam. L. J. verseibõl. Miskolc,1987; Szentpéteri üres fészek. Szemelvények L. J. napójából. Miskolc,1988; L: J. versei. Sajószentpéter,1993; Burns Róbert költeményei. Budapest,1892.
Irodalom
Irod.: Kont Ignác:Poetes lyriques hongrois. Tompa, Gyulai, Szász et Lévay. Paris,1905; Schöpflin Aladár:L. J. 80 éve. Vasárnap Ujság 1905; Zsigmond Ferenc:L. J. élete és költészete. Budapest,1906; Voinovich Géza:L. J. Budapesti Szemle 1911; Lévay Emlékkönyv. Miskolc,1912; Lambrecht Kálmán:Gyulai Pál, Herman Ottó és L. J. vadgalamb-pöre. Vasárnapi Ujság 1918; Zsigmond Ferenc:L. J. Irodalomtörténet 1918; Babits Mihály:L. J. Nyugat 1918; Tóth Kálmán:Lévay Marienbadban. Miskolci Napló h.n.,1924; Szana Tamás:L. J. és kortársai. Budapest,1921; Kozma Andor:L. J. Budapesti Szemle 1922; Komlós Aladár:A magyar költészet Petõfitõl Adyig. Budapest,1959; Kiss Mihály:A Lévay-Ady-affér. Napjaink 1964; Sonkoly István:L. J. megzenésített versei. Borsodi Szemle 1972; Miklós Róbert:L. J. életútja. Miskolc,1978; Varga Pál:A népies-nemzeti irány költõi világképének néhány problémája. Irodalomtörténet; Kiss Józsefné:L. J. élete és művei. Miskolc,1988; Török István:Emlékezés L. J.-re.Borsodi Művelõdés 1988; Horváth Barna:L. J. a református egyházban. Herman Ottó Múzeum Közleményei 1989; Zimányi Katalin:L. J. műfordítói munkássága. Herman Ottó Múzeum Közleményei 1989; Zimányi Katalin:Újabb Lévay-kéziratok. Herman Ottó Múzeum Közzleményei 1989; Zimányi Katalin:Egymásról Lévay, Ady és Rákosi Jenõ. Holnap 1990; L. J.-emlékkönyv. Sajtószentpéter,1991; Petneki Áron:”Kedves jó Linácska!” Az öregedõ L. J. három évtizedes levelezése Kónya Paulinával. Új Holnap 1996; Kiss KatalinNyikes Zita:A kiadatlan Lévay-levelekrõl. Új Holnap 1996; Deák Gábor:L. J. emlékezete halálának 75. évfordulóján. In: A falak üzenete Miskolc,1999; L. J. emlékszobája és relikviái a Herman Ottó Múzeumban. In: Miskolc írásban és képben Miskolc,1999;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
