Lóczy Lajos, id.
geológus, geográfus
lóczi
Született: 1849. november 3. Pozsony, Pozsony vármegye
Meghalt: 1920. május 13. Balatonfüred, Zala vármegye
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.).
Életút
Fia ifj. Lóczy Lajos (1891-1980) geológus. - A zürichi műsz. és a zürichi tudományegyetemen tanult (1869-1874), mérnöki okl. szerezett (1874), az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1901. máj. 10.; t.: 1920. máj. 5.). - A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának segédőre (1874-1883); közben részt vett gr. Széchenyi Béla K-ázsiai expedíciójában, és beutazta Kína nagy részét (1877-1880). A M. Földtani Int. osztálygeológusaként a bánáti hegyvidék geológiai feltérképezését végezte (1883-1886). A József Muegyetemen a földtan ny. rk. tanára (1886-1888), a bp.-i tudományegyetemen az ált. földrajz ny. r. tanára (1888-1908) és a Földrajzi Int. ig.-ja (1902-1908), c. ny. r. tanára (1908-1920); közben a Bölcsészettud. Kar dékánja (1904-1905). A M. Földtani Int. ig.-ja (1908-1920). Emlékét őrzi a balatonfüredi L. L. Gimn. és Mg.-i Szakközépisk., a M. Földrajzi Társaság L. L.-emlékérme, ill. korábban a balatonarácsi L. L. Mgtsz, róla nevezték el a L. L.-barlangot (Balatonfüred, Öreg-hegy). Szobra a Szegedi Tudományegyetemen, a M. Áll. Földtani Int.-ben (1969, Kisfaludi Stróbl Zsigmond) és a L. L. Gimn. és Mg.-i Szakközépisk. kertjében látható. A róla készült festményt a M. Áll. Földtani Int.-ben őrzik.Földrajzi expedíciókat vezetett Olaszo.-ba (1899), K-németo.-ba, Finno.-ba és Ny-oroszo.-ba (1901), majd Romániába, D-oroszo.-ba és a Kaukázusba (1902). Ázsiai utazásai során tett megfigyeléseivel és felfedezéseivel nemzetk. hírnevet szerzett. Bebizonyította, hogy a közép-ázsiai sivatagok nem egy hajdani tengerfenék maradványai, hanem több millió év alatt kialakult sivatagi felhalmozódások. Alapvetőek a hátsó-indiai hegyláncok geológiai felépítésére vonatkozó kutatásai is. A M. Földrajzi Társaság Balaton Biz.-ának elnökeként megindította a Balaton tud. feldolgozását célul kitűző vállalkozást (1891). Kezdeményezte az Erdélyi-medence geológiai-geomorfológiai feltárását, jelentős szerepet játszott Erdély só- és födgázvagyonának felkutatásában. A Pénzügymin. javaslatára rendelte el az Erdélyi-medence fúrásokkal való feltárását (1907). Intézetig.-i kinevezése után nagy tanulmányutat tett Európában, összesen 30 nagyváros földtani int.-ét és gyűjteményét kereste fel (1908-1909). Tapasztalatai alapján átszervezte és nemzetközileg is elismertté tette a M. Földtani Int.-et, új alapokra helyezte a mo.-i földtani térképezést, elindította Mo. egyes hegyszerkezeti egységeinek monografikus feldolgozását. Az I. vh. idején expedíciót vezetett a Balkánra Szerbia, Macedónia, Montenegró és Albánia földjének állat- és növényvilágának, vmint régészeti, történeti és művészettörténeti emlékeinek tanulmányozása céljából (1916-1918).
Főbb művei
F. m.: Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest,é.n.; Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. h.n.,é.n.; Die Liszkovaer Höhle in Baráthegy [Liptauer Comitat]. Budapest,1878; A khínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása. Budapest,1886; A geológiai megfigyelések leírása és eredménye gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjából. Budapest,1890; A fosszilis emlõs és puhatestű állatmaradványok leírása és a palaeontologiai-stratigraphiai eredmények. Budapest,1897; Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásának földrajzi és födtani eredményei. Akadémiai Értesítõ Budapest,1898; A mennyei birodalom története. Budapest,1902; A Balaton tónak és környékének részletes térképe. Budapest,1903; A Balaton környékének geológiai képzõményei. Budapest,1913; A Magyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi közművelõdési és közgazdasági leírása. Budapest,1918; A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. Budapest,1921; A magyar birodalomés a szomszédos országok határos területeinek földtani térképe. Budapest,1923; Geologische Studien im westlichen Serbien. Berlin-Leipzig,1924.
Irodalom
Irod.: Cholnoky Jenõ:L. L. Életrajz és bibl. Budapest,1920; Déry József:L. L. Turisták Lapja 1920; Halász Gyula:L. L.-ról. Balatoni Évkönyv 1921; Papp Károly:Emlékbeszéd L. L.-ról. Budapest,1922; Vendl Aladár:L. L. t. tag emlékezete. Budapest,1929; Milleker Rezsõ:L. L. In: Magyar Földrajzi Évkönyv 1930; Telegdi Roth Károly:A geológus L. L. Földtani Közlöny 1949; Prinz Gyula:L. L. helye a magyar földrajban. Földtani Közlöny 1949; Antalffy Gyula:A Himalájától a Balatonig. L. L. élete.Budapest,1964; Tasnádi Kubacska András:L. L. Budapest,1974; Szalai Tibor:L. L. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1977; Reich Lajos:L. L. belsõ-ázsiai felfedezõ útjainak tudománytörténeti jelentõsége. Földtani Közlöny 1986; Marosi Sándor:A Magyar Földrajzi Társaság 120 éve. In: A természetismeret tanítása 1992; Kubassek János:L. L. szerepe Ázsia földtudományi feltárásban. Természet Világa 2000; L. L. emlékezete. Születésének 150. évfordulóján. Bp.-Piliscsaba,2001; Gábris Gyula:L. L., aföldrajz egyetemi tanára. Földrajzi Közlemények h.n.,2001;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
