Főbb művei

F. m.: Lukács György összes művei: I–XIII. köt. (Bp., Magvető, 1971–1987). I. köt. Történelem és osztálytudat: Cikkek, tanulmányok. 1918–1922. – Történelem és osztálytudat. – Blum-tézisek. Marxista fejlődésem. 1918–1930. Szerk. Vajda Mihály. (1971)
II. köt. A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. – A regény elmélete. Ifjúkori művek. Szerk. Fodor Géza, ford. Tandori Dezső. (1975)
III. köt. A társadalmi lét ontológiájáról. 1–3. Szerk. Endreffy Zoltán, ford. Eörsi István. (1976)
IV. köt. A történelmi regény. Szerk. Lackó Miklós, ford. Eörsi István. (1977)
V. köt. Ifjúkori művek. 1902–1918. Szerk. Tímár Árpád és Zsámboki Mária. (1977)
VI. köt. A modern dráma fejlődésének története. Szerk. Kőszeg Ferenc. (1978)
VII. köt. Az ész trónfosztása. Szerk. Szigeti József (1978)
VIII. köt. Az esztétikum sajátossága. 1–2. Szerk. Fehér Ferenc, Heller Ágnes, Zoltai Dénes, ford. Eörsi István. (1978)
IX. köt. A fiatal Hegel. Szerk. Szigeti Györgyné, ford. Révai Gábor, a jegyzetek könyvészeti anyagát szerk. Beöthy Ottó. (1979)
X. köt. Lukács György levelezése. 1902–1917. Vál., szerk. Fekete Éva és Karádi Éva, ford. Boros Miklósné. (1981)
XI. köt. Curriculum vitae. Cikkek, tanulmányok, önéletrajzi írások. Vál., szerk. Ambrus János. (1982)
XII. köt. A különösség mint esztétikai kategória. Szerk. Beöthy Ottó, az előszót írta Zoltai Dénes, ford. Erdélyi Ágnes. (1985)
XIII. köt. Forradalomban. 1918–1919. Cikkek, tanulmányok. Vál., szerk. Mesterházi Miklós, az előszót írta Lendvai L. Ferenc. (1987).

F. m.: A dráma formája. Részben egy. doktori értek. is. (Budapesti Szemle, 1909 és külön: Bp., 1909)
Megjegyzések az irodalomtörténet elméletéhez. (Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születése napjára. Bp., 1910 és külön: Bp., 1910)
Kaffka Margitról. (Magyar Hírlap, 1910. jan. 27.)
Esztétikai kultúra. (Renaissance, 1910. máj. 25.)
A lélek és a formák. Kísérletek. (Bp., Franklin, 1910; németül: Die Seele und die Formen. Essays. Berlin, 1911)
Shakespeare és a modern dráma. A Kisfaludy Társaság matinéján elhangzott előadás, 1909. jan. 31-én. (Magyar Shakespeare Tár 4. Bp., 1911)
A modern dráma fejlődésének története. I–II. köt. (A Kisfaludy Társaság kiadványa. Bp., 1911)
A tragédia metafizikája. (Szellem, 1911. 1.)
A lelki szegénységről. – Wilhelm Dilthey. – Leopold Ziegler. – Zsidó miszticizmus. (Szellem, 1911. 2.)
Esztétikai kultúra. Tanulmányok. (Modern Könyvtár. 201–203. Bp., Athenaeum, 1913)
Zur Soziologie des modernen Dramas. (Archiv für Sozialwissenschaft und Sozialpolitik, 1914)
Die Theorie des Romans. Ein geschichtsphilosophischer Versuch über die Formen der grossen Epik. (Zeitschrift für Ästhetik und allgemeine Kunstwissenschaft, 1916)
Balázs Béla és akiknek nem kell. Összegyűjtött tanulmányok. (Gyoma, Kner, 1918), Az új lélekdráma. Jegyzetek a drámairodalom legújabb fejlődéséről. (Jelenkor, 1918. 3-4.)
A köztársasági propaganda. (Világ, 1918. nov. 18.)
A bolsevizmus mint erkölcsi probléma. (Szabadgondolat, 1918. dec.)
Taktika és ethika. (A Közoktatásügyi Népbiztosság kiadványa. Bp., 1919)
A nemzetiségi kérdés a társadalmi és egyéni fejlődés szempontjából. (A Huszadik Század körkérdése. Bp., 1919)
Podach, Erich Friedrich: A társadalmi fejlődés iránya. A kommunizmus gyakorlati kivitelének kérdése. Az előszót írta L. Gy. (Bp., Lantos, 1919)
Jogrend és erőszak. (Internationale, 1919. febr. 1.)
A győzelmes proletariátus taktikája. (Népszava, 1919. ápr. 15.)
A kulúra tényleges birtokbavétele. (Fáklya, 1919. ápr. 20.)
Mi a forradalmi cselekvés? (Vörös Újság, 1919. ápr. 20.)
Régi kultúra és új kultúra. L. Gy. előadása a Marx–Engels Munkásegyetemen, 1919. jún. 11-én. (Internationale, 1919. jún. 15.)
A történelmi materializmus funkcióváltása. (Internationale, 1919. júl. 1.)
Az erkölcs szerepe a kommunista termelésben. (Szociális Termelés, 1919. júl. 20.)
Die Theorie des Romans. Ein geschichtsphilosophischer Versuch über die Formen der grossen Epik. (Berlin, 1920)
Luxemburg, Rosa: Tömegsztrájk. Az előszót írta L. Gy. (A Vörös Újság kiadványa. Wien, 1921)
Geschichte und Klassenbewusstsein. Studien über marxistische Dialektik. (Kleine Revolutionäre Bibliothek. 9. Berlin, 1923)
Lenin. Studie über den Zusammenhang seiner Gedanken. (Wien, 1924: magyar nyelven: Lenin. Tanulmány Lenin gondolatainak össszefüggéséről. Ford. Gábor Andor. Wien, 1924)
Bucharin: Theorie des historischen Materialismus. Gemeinverständliches Lehrbuch der marxistischen Soziologie. (Archiv für Geschichte des Sozialismus und der Arbeiterbewegung, 1925)
Moses Hess und die Probleme der idealistichen Dialektik. (Archiv für Geschichte des Sozialismus und der Arbeiterbewegung, 1926 és külön: Leipzig, 1926)
Velicsije i padenyije ekszpresszionizma. (Lityeraturnij Krityik, 1933. 2.)
Literaturno-krityicseszkije raboti. I–II. köt. (Moszkva, 1934)
Az épülő szocializmus kultúrája. (Szabad Írás, 1934)
A Great Proletarian Humanist. Funeral Speech for Gorki. (International Literature, 1936)
Lityeraturnije tyeoriji XIX veka i markszizm. (Moszkva, 1937)
Die Tragödie Heinrich von Kleists. (Internationale Literatur, 1937. 8.)
Heinrich Heine als nationaler Dichter. (Internationale Literatur, 1937. 9.)
A művészi alakítás módszerei. (Korunk, 1937. 9.)
Világnézet és kompozíció. (Korunk, 1937. 11.)
Walter Scott and the Historical Novel. (International Literature, 1938)
A plebejus humanizmus Tolsztoj esztétikájában. (Új Hang, 1938. 2.)
Az irodalmi alakok intellektuális fiziognómiája. (Korunk, 1938. 1.)
A klasszikus realizmus hanyatlása. (Korunk, 1938. 3.)
K isztoriji realizma. (Moszkva, 1939)
Arnold Zweigs Roman-Zyklus über den imperialistischen Krieg, 1914–1918. (Internationale Literatur, 1939)
On Socialist Realism. (International Literature, 1939)
Ady, a magyar tragédia nagy énekese. (Új Hang, 1939. 1.)
Írástudók felelőssége. Széljegyzetek Illyés Gyula Magyarok c. könyvének margójára. (Új Hang, 1939. 5.)
Petőfi és Ady. (Korunk, 1939. 9.)
Ady politikai költészete. (Korunk, 1939. 10.)
Gottfried Keller. (Kiew, 1940)
Harc vagy kapituláció. Jegyzetek a Szép Szó néhány számáról. (Új Hang, 1940. 2.)
A százéves Zola. (Új Hang, 1940. 5-6.)
Háy Gyula két színdarabja: Isten, császár, paraszt. – Tiszazug. (Új Hang, 1940. 9.)
Magyar demokrata történetírás és a modern demokráciák története. (Új Hang, 1940. 10.)
A harmonikus ember eszménye és az irodalom. (Korunk, 1940. 1.)
Zola és a realizmus. (Korunk, 1940. 5.)
Babits Mihály vallomásai: Keresztül-kasul az életemen. – Jónás könyve. (Új Hang, 1941. 6.)
Der deutsche Faschismus und Hegel. – Der deutsche Faschismus und Nietzsche. (Internationale Literatur, 1943. 8. és 1943. 12.)
Írástudók felelőssége. (Moszkva, Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, 1944 és Bp., Szikra, 1944; 2. bőv. kiad. Bp., Szikra, 1945)
Deutsche Literatur im Zeitalter des Imperialismus. Eine Übersicht ihrer Hauptströmungen. (Berlin, 1945)
Auf der Suche nach dem Bürger. Betrachtungen zum sibzigsten Geburtstag Thomas Manns. (Internationale Literatur, 1945)
Tolsztoj Leó és a magyar irodalom. (Magyarok, 1945. 4.)
A magyar értelmiség és a demokrácia. (Szabad Nép, 1945. szept. 30.)
Balzac, Stendhal, Zola. Tanulmányok. (Bp., Hungária, 1945; 2. kiad. 1950)
L. Gy.: Pártköltészet. – Horváth Márton: József Attila költészete. A Magyar Kommunista Párt országos székházában, 1945. dec. 2-án elhangzott két előadás. (Bp., Szikra, 1946)
Fortschritt und Reaktion in der deutschen Literatur. (Berlin, 1946)
Az újabb német irodalom rövid története. Német eredetiből ford. Gáspár Endre. (Bp., Athenauem, 1946)
Goethe és kora. Goethe-tanulmányok. (Bp., Hungária, 1946)
Gottfried Keller. Mit einer Einleitung. (Berlin, 1946)
Lenin és a kultúra kérdései. (A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság kiadványa. Bp., 1946)
Irodalom és demokrácia. L. Gy. előadása 1946. jan. 26-án. (A Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiája. 2. Bp., 1946; 2. jav. kiad. 1948; 3. kiad. 1951)
Népi írók a mérlegen. L. Gy. előadása. (A Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiája. 6. Bp., 1946)
Művészetről, irodalomról. Gyűjtemény Marx és Engels műveiből, leveleiből. Vál., szerk. Lifsic, Mihail Alekszandrovics. Ford. Gáspár Endre, az előszót írta L. Gy. (A marxizmus-leninizmus kiskönyvtára. 70–72. Bp., Szikra, 1946)
Nagy orosz realisták. Tanulmányok. (Bp., 1946; 2. jav. és bőv. kiad. 1949)
Nietzsche és a fasizmus. (Bp., Hungária, 1946; 2. kiad. 1949)
A marxi esztétika alapjai. (Szemináriumi füzetek. 3. Bp., 1947)
A „giccs”-ről és a „proletkult”-ról. (Szemináriumi füzetek. 4. Bp., 1947)
Thomas Mann. Két tanulmány: 1. A polgár nyomában. A hetven éves Thomas Mann. 2. A modern művészet tragédiája. (Anonymus Könyvtár. 8. Bp., 1947)
A polgári filozófia válsága. (Bp., Hungária, 1947; 2. bőv. kiad. 1949)
Goethe und seine Zeit. (Bern, 1947; 2. kiad. Berlin, 1950; 3. kiad. Berlin, 1953; 4. kiad. Berlin, 1955)
A történelmi regény. (Bp., Hungária, 1947; németül: Der historische Roman. Berlin, 1955)
Essays über Realismus. (Berlin, 1948)
A marxista filozófia feladatai az új demokráciában. L. Gy. előadása a marxista filozófusok milánói kongresszusán, 1947. dec. 20-án. (A Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet kiadványa. Bp., 1948)
A realizmus problémái. Ford. Gáspár Endre. (Bp., Athenaeum, 1948)
Új magyar kultúráért. Tanulmányok. (Bp., Szikra, 1948)
A népi irodalom múltja és jelene. L. Gy. előadása a NÉKOSZ Akadémiáján, 1947. dec. 5-én. (Valóság, 1948. 2. és külön: Bp., 1948)
Az irodalomtörténet revíziója és az irodalomtanítás. L. Gy. előadása a Magyar Pedagógus Szakszervezet Oktatási és Kulturális Osztálya Irodalmi Ankétján, 1948. okt. 28-án. (Embernevelés, 1948 és külön: Bp., 1948)
Hölderlin. (Új Könyvtár. 25. Hölderlin. Versek. Ford. Hajnal Gábor. Bp., 1948)
Dobroljubov: Orosz realizmus. Goncsarov, Turgenyev, Osztrovszkij. Ford.: Lukácsné Jánossy Gertrúd. (Tudomány és haladás. 10. Bp., Szikra, 1948 és külön: Bp., 1948)
Karl Marx und Friedrich Engels als Literaturhistoriker. (Berlin, 1948; 2. kiad. 1952)
Der junge Hegel. Über die Beziehungen von Dialektik und Ökonomie. (Zürich–Wien, 1948; 2. kiad. 1954; 3. kiad. 1967; 4. kiad. 1973)
Schicksalswende. Beiträge zu einer neuen deutschen Ideologie. (Berlin, 1948; 2. kiad. 1956)
Bréve histoire de la litterature allemande. Du 18 siècle à nos jours. (Paris, 1949)
Ady. Tanulmány. (Bp., Szikra, 1949)
Marx és Engels irodalomelmélete. Három tanulmány. (Tudomány és haladás. 24. Bp., Szikra, 1949)
L. Gy. elnöki székfoglaló beszéde. (Irodalomtörténet, 1949. 1.)
A mi Goethénk. (Irodalomtörténet, 1949. 2.)
Der russische Realismus in der Weltliteratur. (Berlin, 1949; 2. kiad. 1952; 3. kiad. 1953)
Thomas Mann. (Berlin, 1949; 2. kiad. 1953; 5. átd. kiad. 1957)
Csernyisevszkij, Nyikolaj Gavrilovics: Mit tegyünk? Ford. Rákos Ferenc. Ill. Végh Gusztáv és Zádor István. A bevezető tanulmányt írta L. Gy. (Bp., Révai, 1949; Orosz remekírók. 2. kiad. 1954)
Saggi sul realismo. Ford. Breilich Angelo és Breilich Mario. (Torino, 1950)
Studies in European Realism. A Sociological Survey of Writings of Balzac, Stendhal, Zola, Tolstoy, Gorki and Others. Ford. Bone Edith. (London, 1950)
Deutsche Realisten des 19. Jahrhunderts. (Berlin–Bern, 1951)
Existentialismus oder Marxismus? (Berlin, 1951)
Sztálin cikkeinek tanulsága az irodalom- és művészettörténet szempontjából. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1951. 1.)
Nietzsche mint az imperializmus filozófusa. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1951. 3-4.)
Balzac und der französische Realismus. (Berlin, 1952)
Nagy orosz realisták. Tanulmányok. Kritikai realizmus. (3. jav. és bőv. kiad. 1952)
Nagy orosz realisták. Tanulmányok. Szocialista realizmus. (3. jav. és bőv. kiad. 1952; 4. kiad. 1985)
Puschkin, Gorki. Zwei Essays. (Leipzig, 1952)
Bevezetés Hegel esztétikájába. (Hegel: Esztétikai előadások. I. köt. Ford. Zoltai Dénes. Bp., 1952)
Az irracionalizmus alapvetése a két forradalom közötti korszakban. 1789–1848. (Filozófiai Évkönyv, 1952)
Heine mint nemzeti költő. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1952. 1-4.)
A sematizmus elleni harc mai állás és problémái. – Gogol. (Csillag, 1952 és mindkettő külön: Bp., 1952)
Csernyisevszkij válogatott filozófiai művei. I–II. köt. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta L. Gy. Ford.: Lukácsné Jánossy Gertrúd. (Filozófiai írók tára. Új folyam. Bp., Akadémiai, 1952–1954)
Il marxismo e la critica letteraria. (Torino, 1953)
Schellings Irrationalismus. – Kierkegaard. – Karl Marx und Friedrich Theodor Vischer. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1953)
Adalékok az esztétika történetéhez. (Bp., Akadémiai, 1953 németül: Beiträge zur Geschichte der Ästhetik Berlin, 1954)
Skizze einer Geschichte der neueren deutschen Literatur. (Berlin, 1953; 3. kiad. 1964)
Kunst und objektive Wahrheit. – Zur philosophischen Entwicklung des jungen Marx. 1840–1844. – Die Frage der Besonderheit in der klassischen deutschen Philosophie. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1954)

Az ész trónfosztása. Az irracionalista filozófia kritikája. (Bp., Akadémiai, 1954; 2. kiad. 1965; németül: Zerstörung der Vernunft. Kritik der irrationalistischen Philosophie. Berlin, 1954; 2. német kiad. 1962; tranciául: La destruction de la raison. I–II. köt. Paris, 1958–1959; olaszul: La distruzione della ragione. Torino, 1959; spanyolul: El asalto a la razón. México–Buenos Aires, 1959; szlovénül: Ljubljana, 1960; angolul: The Destuction of Reason. London, 1980)

Probleme des Realismus. Az Essays über Realismus c. műve átd. kiadása. (Berlin, 1955)
Német realisták. Tanulmányok. (Bp., Szépirodalmi, 1955)
Das Besondere im Lichte des dialektischen Materialismus. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1955)
A művészet mint felépítmény. L. Gy. előadása. (Művészeti főiskolák esztétikai előadásai. 1. Bp., 1955)
Az esztétikai visszatükrözés problémája. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1955. 3-4.)
Déry Tibor: A ló meg az öregasszony. Vál. elbeszélések. A bevezető tanulmányt írta L. Gy. (Bp., Magvető, 1955)
Thomas Mann a mai közéletben. (Mann, Thomas: Novellák. Vál., szerk. Ottlik Géza. Ill. Ferenczy Béni. Bp., 1955; 2. kiad. 1957)
Breve storia della letteratura tedesca dal Settecento ad oggi. (Torino, 1956)
Thomas Mann e la tragedia dell’arte moderna. (Milano, 1956)
Das Besondere als zentrale Kategorie der Ästhetik. – Zur Konkretisierung der Besnderheit als Kategorie der Ästhetik. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1956)
Részletek a „Tézistervezet a magyar politikai és gazdasági helyzetről és a KMP feladatairól” c. dokumentumból. Vita a „Blum-tézisekről”. (Párttörténeti Közlemények, 1956. 3.)
A különösség kategóriájáról. (Filozófiai Évkönyv, 1956)
A különös esztétikai problémája a felvilágosodásban és Goethénél. (Magyar Tudomány, 1956. 4–6.)
A különösség mint esztétikai kategória. (Bp., Akadémiai, 1957; olaszul: Prolegomeni a un’estetica marxista. Sulla categoria della particolarità. Roma, 1957)
Contributi alla storia dell’estetica. (Milano, 1957)
Il significato attuale del realismo critico. (Torino, 1957)
Wider den missverstandenen Realismus. (Hamburg, 1958)
Histoire et conscience de classe. (Paris, 1960)
Schriften zur Literatursoziologie. Vál., szerk. Lutz, Peter. (Soziologische Texte. 9. Berlin, 1961)
The Meaning of Contemporary Realism. (London, 1962)
The Historical Novel. (London, 1963 és Boston, 1963)
Ästhetik. Teil. I. Die Eigenart des Ästhetischen. 1–2. (Berlin, 1963)
Die Theorie des Romans. (Berlin, 1963)
Deutsche Literatur in zwei Jahrhunderten. (Berlin, 1964)
Probleme des Realismus. II. Der russische Realismus in der Weltliteratur. (Berlin, 1964)
Essays on Thomas Mann. (London, 1964)
Realism in Our Time. Literature and the Class Struggle. (New York, 1964)
Studies in European Realism. Ford. Bone Edith. (New York, 1964)
Shakespeare időszerűségének egyik aspektusáról. (Helikon, 1964)
Az esztétikum sajátossága. I–II. köt. (Bp., Akadémiai, 1965)
Von Nietzsche zu Hitler, oder der Irrationalismus und die deutsche Politik. (Frankfurt am Main–Hamburg, 1966)
A magyar gazdasági reform és a szocialista demokrácia. (Valóság, 1966. 10.)
Über die Besonderheit als Kategorie der Ästhetik. (Berlin, 1967)
Lenin. Studie über den Zusammenhang seiner Gedanken. (Berlin, 1967)
Storia e coscienza di classe. (Milano, 1967)
Goethe and His Age. (Merlin, 1968)
A békés egymás mellett élés néhány problémája. (Kortárs, 1968. 5.)
Művészet és társadalom. Vál. esztétikai tanulmányok. Vál., szerk. Fehér Ferenc. (L. Gy. válogatott művei. 1. Bp., 1968; 2. bőv. kiad. 1969)
Az esztétikum sajátossága. Rövidített kiad. Szerk. Fehér Ferenc. (Elvek és utak. Bp., 1969)
Az emberi gondolkodás és cselekvés ontológiai alapzatai. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 5.)
Az új gazdasági irányítás és a szocialista kultúra. (Kortárs, 1969. 4.)
Utam a magyar kultúrához. (Kortárs, 1969. 7.)
Ady jelentősége és hatása. (Új Írás, 1969. 1.)
Marxismus und Stalinismus. Politische Aufsätze. (Reinbek, 1970)
Solschenizyn. (Berlin, 1970; magyarul: Symposion Füzetek. 5. Szolzsenyicin. Újvidék, 1970)
Die ontologischen Grundlagen des menschlichen Denkens und Handelns. (Wien, 1970)
Világirodalom. Vál. világirodalmi tanulmányok. I–II. köt. Vál., szerk. Fehér Ferenc. (L. Gy. válogatott művei. 2. Bp., 1970)
Magyar irodalom – magyar kultúra. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Fehér Ferenc. (L. Gy. válogatott művei. 3. Bp., 1970)
1970)
Lenin. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Vajda Mihály. (Bp., Magvető, 1970)
Lenin. A Study on the Unity of His Thought. (Cambridge [MA], 1970)
Goethe példája. (Kortárs, 1970. 10.)
Utam Marxhoz. I–II. köt. Vál. filozófiai tanulmányok. Vál., szerk. Márkus György. (L. Gy. válogatott művei. 4. Bp., 1971)
Die Seele und die Formen. Essays. (Berlin, 1971)
Die Theorie des Romans. (Berlin, 1971)
Zur Ontologie des gesellschaftlichen Seins. Hegels falsche und echte Ontologie. (Berlin, 1971)
A munka. (Valóság, 1971. 11.)
A munka. 1–2. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972. 1–2.)
A társadalmi lét ontológiája. A probléma jelenlegi állása. Bevezetés. (Valóság, 1972. 8.)
Kaffka Margitról. (Irodalomtörténet, 1972. 3.)
Adalékok az esztétika történetéhez. I–II. köt. Vál. tanulmányok. (L. Gy. válogatott művei. 5. Bp., 1972)
Tactics and Ethics. Political Writings. 1919–1929. (New York, 1972)
Marxism and Human Liberation. Essays on History, Culture and Revolution. (New York, 1973)
Tanulmányok. I–II. köt. I. köt. Filozófiai tanulmányok. II. köt. Irodalmi tanulmányok. Vál., szerk. Bretter György. (Bukarest, Kriterion, 1973)
Über die Kategorie der Malerei. (Acta Historiae Artium, 1973)
Marx ontológiai alapelvei. A reprodukció. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974. 1.)
Heidelberger Philosophie der Kunst. 1912–1914. Frühe Schriften zur Ästhetik. I–II. köt. Vál., szerk. Benseler, Frank és Márkus György. (Darmstadt, 1974–1975)
Taktik und Ethik. Politische Aufsätze. 1918–1920. (Darmstadt, 1975)
A művészet és az objektív igazság. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1975)
Tolsztoj és a realizmus fejlődése. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1975)
Tézistervezet a magyar politikai és gazdasági helyzetről és a KMP feladatairól. A Blum-tézisek. (Párttörténeti Közlemények, 1975. 4.)
Midász király legendája. (Világosság, 1975. 1.)
Egy elvtelen vite elvi kérdései. – Miért bírálta Marx és Lenin a liberális ideológiát? (Világosság, 1975. 12.)
The Young Hegel. Studies in the Relations between Dialectics and Economics. (London, 1975 és Cambridge [MA], 1976)
Revolution und Gegenrevolution. Politische Aufsätze. 1920–1921. (Darmstadt, 1976)
Organisation und Illusion. Politische Aufsätze. 1921–1924. (Darmstadt, 1977)
Kunst und objektive Wahrheit. Essays zur Literaturtheorie und -geschichte. (Leizpig, 1977)
Ady Endréről. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1977)
Lenin. (Magvető Zsebkönyvtár. Bp., 1977)
Reviews and Articles von Rote Fahne. (London, 1978)
Littérature philosophie marxisme. 1922–1923. (Paris, 1978)
A fasizmus mint a barbárság elméleti és gyakorlati rendszere. (Világosság, 1978)
The Ontology of Social Being. I–III. köt. (London, 1978–1980)
Demokratische Diktatur. Politische Aufsätze. 1925–1929. (Darmstadt, 1979)
A drámaírás főbb irányai a múlt század utolsó negyedében. Szerk., sajtó alá rend. Lendvai L. Ferenc. (Bp., Akadémiai, 1980)
Essays on Realism. (London, 1980)
Napló. – Tagebuch. 1910–11. – Das Gericht. 1913. Szerk., sajtó alá rend. Lendvai L. Ferenc. (Bp., Akadémiai, 1981)
Entwicklungsgeschichte des modernen Dramas. (Darmstadt, 1981)
Die Eigenart des Ästetischen. I–II. köt. (Berlin, 1981)
Gelebten Denken. Eine Autobiographie im Dialog. Szerk. Eörsi István. (Frankfurt am Main, 1981)
Moskauer Schriften. Zur Literaturtheorie und Literaturpolitik. 1934–1940. (Frankfurt am Main, 1981)
Briefwechsel. 1902–1917. Vál., szerk. Fekete Éva és Karádi Éva. (Bp.–Stuttgart, 1982)
Wie ist Deutschland zum Zentrum der reaktionären Ideologie geworden? Szerk., sajtó alá rend. Sziklai László. (Bp., Akadémiai, 1982)
Wie ist die faschistischen Philosophie in Deutschland entstanden? Szerk., sajtó alá rend. Sziklai László. (Bp., Akadémiai, 1982)
Esztétikai írások. 1930–1945. Vál., szerk. Sziklai László. (Bp., Kossuth, 1982)
Record of a Life. An Autobiographical Sketch. (London, 1983)
Revolutionäres Denken. Szerk. Benseler, Frank. (Darmstadt, 1984)
A filozófus társadalmi felelőssége. (Mozgó Világ, 1984. 1-2.)
Úti jegyzetek. (Helikon, 1984. 2-4.)
A demokratizálás jelene és jövője. (Világosság, 1984. 4.)
A humanizmus és a barbárság harca. Tanulmányok. Orosz nyelvből ford. Csibra István. (Az Állami Gorkij Könyvtár és a Lukács Archívum közös kiadványa. Bp., 1985)
A kritikai realizmus jelentősége ma. Tanulmányok. Vál., szerk. Szalai Anna, ford. Eörsi István és Révai Gábor. (Bp., Szépirodalmi, 1985)
Marx és Lenin. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Sziklai László. (Bp., Kossuth, 1985)
Sorsforduló. Tanulmányok. Vál., szerk., jegyz. Sziklai László. (Bp., Helikon, 1985)
Über die Vernunft in der Kultur. Ausgewählte Schriften. 1909–1969.(Leipzig, 1985–1986)
Beiträge zur Kritik der bürgerlichen Ideologie. Szerk. Schreiter, Jörg és Sziklai László. (Berlin, 1986)
Sozialismus und Demokratisierung. (Frankfurt am Main, 1987)
A demokratizálódás jelene és jövője. Ford. V. Meller Ágnes. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1988)
Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet. A kötetet szerk. Eörsi István. (Bp., Magvető, 1989)
Zur Kritik der faschistischen Ideologie. Szerk. Sziklai László. (Berlin–Weimar, 1989)
Szolzsenyicin-tanulmányok. Vál., szerk. Sziklai László. (Mérleg. Bp., Európa, 1990)
The Process of Democratization. (New York, 1991)
Revolution and Counterrevolution. 1918–1921. Szerk. Zitta, Victor. (Mexico City, 1991)
Versuch einer Ethik. 1960–1965. Szerk., sajtó alá rend. Mezei György Iván. (Bp., Akadémiai, 1994)
The Lukács Reader. Szerk. Kadarkay Árpád. (Oxford–Cambridge, 1995)
Chvostismus und Dialektik. 1925. Szerk., sajtó alá rend. Illés László. (Bp., 1996)
A lélek és a formák. Kísérletek. Szerk. Hévizi Ottó és Sziklai László. (Lukács Könyvtár. Bp., Napvilág Kiadó, 1997)
Heidelberger Notizen. 1910–1913. Szerk., sajtó alá rend. Bacsó Béla. (Bp., Akadémiai, 1997)
Esztétikai kultúra. Tanulmányok. Szerk. Mesterházi Miklós és Székely Mária. (Lukács Könyvtár. Bp., Napvilág Kiadó, 1998)
Autobiographische Texte und Gespräche. Szerk. Benseler, Frank és Jung, Werner. (Bielefeld, 2005).

F. m.: írásai a Huszadik Században: Gondolatok Ibsen Henrikről. (1906. 8. és külön: Bp., 1906)
Gauguin. (1907. 6.)
Négy fal között. Kosztolányi Dezső versei. (1907. 12.)
Bíró Lajos novellái. (1908. 9.)
Thália rediviva. – Új magyar költők. A Holnap. (1908. 11.)
Jób Dániel novellái. (1909. 1.)
August Strindberg hatvanadik születése napján. (1909. 2.)
Doktor Szélpál Margit. Balázs Béla drámája. (1909. 6.)
A szociális dráma lehetősége. (1909. 7.)
Új magyar líra. (1909. 11.)
Móricz Zsigmond novelláskönyve. Hét krajcár. (1909. 12.)
Hevesi Sándor könyvei. (1910. 9.)
Molnár Ferenc Andorja. (1918. 5.).

F. m.: írásai a Nyugatban: Novalis. Jegyzetek a romantikus életfilozófiáról. 1–5. (1908. 6.)
Stefan George. 1–3. – Der Weg ins Freie. Arthur Schnitzler regénye. (1908. 19.)
Könyvek Ibsenről. (1908. 22.)
Richaard Beer-Hoffmann. 1–3. (1909. 3.)
Jegyzetek Szélpál Margitról. Balázs Béla drámája. 1–3. (1909. 10–11.)
Thomas Mann új regénye. Königliche Hoheit. (1909. 21.)
Anzengruber. Halálának huszadik évfordulóján. (1909. 24.)
Az utak elváltak. Kernstock Károlyról. (1910. 3.)
Sören Kierkegaard és Regine Olsen. 1–12. (1910. 6.)
Arról a bizonyos homályosságról. Válasz Babits Mihálynak. (1910. 23.)
Egypár szó a dráma formájáról Babits Mihálynak. (1913. 4.)
Balázs Béla: Az utolsó nap. 1–5. (1913. 20.)
Megjegyzések Balázs Béla új verseiről. 1–4. B. B.: Tristan hajóján. (1916. 23.)
Forgács Rózsiról. (1917. 16.).

F. m.: írásai a 100%-ban Vajda Sándor, Révi Dezső és más álneveken: Két kísértet kézfogása egy sír felett. (1927)
Parasztregények. 1–2. Gergely Sándor és Kodolányi János. – Ibsen Henrik. – Alfred Kerr. – Ady mint program. – Plechanow halálának 10. évfordulóján. – Lassalle. – Tolsztoj Leó. – Az ötvenéves Upton Sinclair. – A Danton-legenda. (1928)
Osztály és irodalom. – Molnár Ferenc. – Franz Mehring útja. – Jack London a munkásmozgalomban. – Rákosi Jenő. – Karl Kautsky és a marxizmus. – Trockij. (1929).

F. m.: írásai a Forum c. folyóiratban: A magyar irodalom egysége. L. Gy. előadása a magyar írók debreceni kongresszusán. – Újhold. Szépirodalmi negyedéves folyóirat. (1946. 9.)
A Válasz első száma. (1946. 10.)
Arisztokratikus és demokratikus világnézet. (1946. 11.)
Az exisztencializmus. (1946. 12.)
Régi és új legendák ellen. – A hatvanéves Kassák. (1947. 3.)
Szabad vagy irányított művészet. L. Gy. előadása 1947. márc. 30-án. (1947. 4.)
Egy rossz regény margójára. Molnár Ferenc: Isten veled, szívem. – Ferenczy Noémi. (1947. 6.)
A százéves Toldi. L. Gy. előadása a Toldi-centenárium ünneplésén. – Elfogulatlan irodalomszemléletért. (1947. 7.)
Megjegyzések az irodalmi vitához. (1947. 8.)
Az absztrakt művészet magyar elméletei. (1947. 9.)
Megváltozott világkép. (1947. 11.)
Ady nem alkuszik. (1947. 12.)
Levél Németh Andornak Déry Tibor regényéről. (1948. 1.)
Márai Sándor új regénye: Sértődöttek. (1948. 2.)
Heine és a 48-as forradalom ideológiai előkészítése. (1948. 3.)
A felszabadító. Emlékezés Gorkijra. (1948. 4.)
A Magyar Kommunista Párt és a kultúra. L. Gy. előadása az MKP Politikai Akadémiáján, 1948. ápr. 9-én. (1948. 5.)
Fasizmus és demokrácia. L. Gy. felszólalása a wroclawi békekongresszuson. (1948. 9.)
A magyar irodalomtörténet revíziója. L. Gy. beszéde az újjáalakult Magyar Irodalomtörténeti Társaság ülésén, 1948. okt. 28-án. (1948. 11.)
A Kommunista Párt 30 éve Magyarországon. (1948. 12.)
A marxista kritika feladatai. (1949. 4.)
Az ellenség ábrázolása. Virta, N.: Magány. (1949. 9.)
Puskin helye a világirodalomban. (1949. 10.)
A csendes Don. A polgárháború eposza kozákföldön. Mihail Alekszandrovics Solohov regénye. (1949. 11.).

F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: Demokrácia és kultúra. – Rausching: Hitler bizalmasa voltam. – Major Róbert: 25 év ellenforradalmi sajtó. – Szalai Sándor: Társadalmi valóság és társdalomtudomány. (1946. 1.)
Justus Pál: A szocializmus útján. (1946. 2.)
Irodalom és demokrácia. – Móricz Zsigmond ébresztése. Emlékkönyv. (1946. 3.)
Szocializmus. (1946. 4.)
Osvát Ernő összes írásai. (1946. 5.)
Barcsai Géza: A magyar tudományos élet harca a német szellemi imperializmus ellen. (1946. 6.)
A polgári filozófia válsága. (1947. 1.)
Lenin ismeretelmélete és a modern filozófia problémái. 1–2. (1947. 5–6.)
A kapitalizmus világképe – reformista tükörben. (1947. 9-10.)
„A filozófiai frontról.” (1948. 3.)
Kerényi Károly: Napleányok. (1948. 6-7.)
A kapitalista kultúra csődje. L. Gy. előadása az MDP Politikai Akadémiáján, 1948. dec. 15-én. (1949. 1. és külön: Bp., Szikra, 1949)
Herzen, A. J.: Válogatott filozófiai tanulmányok. (1950. 3-4.)
Következtetések az irodalmi vitából. – Mehring, F.: A Lessing-legenda. (1950. 7-8.)
Plehanov: A monista történetfelfogás fejlődésének kérdéséhez. (1951. 2.)
A Béke Világtanács berlini ülése. (1951. 3-4.)
Irodalom és művészet mint felépítmény. (1951. 9.)
A Béke Világtanács bécsi ülésszaka. (1951. 12.)
Ludwig Feuerbach válogatott filozófiai művei. (1952. 4.)
A Béke Világtanács berlini rendkívüli ülésszaka. (1952. 8-9.)
A Népek Békekongresszusa. Bécs, 1952. dec. 12–20. (1953. 1.)
A háború utáni idők irracionalista ideológiájáról. „Az ész trónfosztása” postscriptuma. (1954. 7.)
Marx „Ökonómiai-filozófiai kéziratai”. (1955. 5.)
A haladás és a reakció harca a mai kultúrában. L. Gy. előadása az MDP Politikai Akadémiáján, 1956. jún. 28-án. (1956. 6-7. és külön: Bp., 1956).

Irodalom

Irod.: családi források: Elhaltak névsora. Löwinger szül. Pollak Júlia. (Pesti Hírlap, 1895. ápr. 27.)
Löwinger Jakabot, Lukács József édesapját ma temették el nagy részvéttel. (Az Újság, 1905. jún. 6.)
Lessner Rikárd [!] eljegyezte Lukács Micit. (Budapesti Hírlap, 1907. ápr. 16.)
Elhunyt Lukács Józsefné Wertheimer Adél. (Budapesti Hírlap–Az Est, 1917. ápr. 27.)
Lukács József halála. (Az Újság, 1928. jan. 24.)
Lukács József temetése. (Magyar Hírlap, 1928. jan. 25.)
Dr. Lessner Richárd meghalt. (Magyar Hírlap, 1931. febr. 7.)
Elhunyt Lukács Györgyné [Jánossy Gertrúd]. (Magyar Nemzet, 1963. máj. 1.)

Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1971. jún. 5.)
Lukács György. (Népszabadság, 1971. jún. 6.)
Lukács György. (Népszava, 1971. jún. 6.)
Lukács György: Lenin egyéniségéről. Részletek egy posztumusz televíziós interjúból. A filmet rendezte Kovács András. (Népszabadság, 1971. jún. 10.)
Friss István gyászbeszéde. (Népszabadság, 1971. jún. 11.)
Lukács György. (Kritika, 1971. 7.)
Lukács György. (Magyar Zene, 1971. 3.)
Lukács György. (Pedagógiai Szemle, 1971. 7-8.)
Lukács György halálára. (Korunk, 1971. 6.)
Lukács György. halálára (Világosság, 1971. 7.)
Bourdet, Yvon: Lukács György utolsó interjúja. (Új Látóhatár, 1971. 4.)
Déry Tibor: A cselekvő filozófus. D. T. gyászbeszéde. (Élet és Irodalom, 1971. 24.)
Fenyő István: Lukács György. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 4.) Friss István: Lukács György. (Magyar Tudomány, 1971. 7-8.)
Hanák Tibor: A marxizmus szellemi központja. Lukács György halálára. (Új Látóhatár, 1971. 4.)
Kelen Jolán: Az első és az utolsó találkozás. (Élet és Irodalom, 1971. 24.)
Könczöl Csaba: Lukács György. (Könyvtáros, 1971. 7.)
Köpeczi Béla: Lukács György emlékezete. (Helikon, 1971. 2.)
Vitányi Iván: Tanulni Tőle. Nekrológ. (Élet és Irodalom, 1971. 24.)

Popperné Lukács Mici: Emlékek Lukács Györgyről. (Nagyvilág, 1975. 10.)
Bónis Ferenc: Popperné Lukács Mici köszöntése. (Muzsika, 1977. 11.)
Sas Elemér: Jánossy Lajosra emlékezve. (Népszabadság, 1978. márc. 8.)
Bónis Ferenc: Popperné Lukács Mici emléke. (Nagyvilág, 1981. 4.)
Elhunyt dr. Mosóczi Ferencné Jánossy Anna. (Népszabadság, 1981. márc. 10.)
Vezér Erzsébet: A mindennapi élet története. Beszélgetés Popperné Lukács Micivel. (Kritika, 1985. 6.)
Búcsú Jánossy Ferenctől. (Népszabadság, 1997. márc. 20.)
Elhunyt Jánossy Ferenc. (Magyar Nemzet, 1997. márc. 20.).

Irod.: dokumentumok: Archívumi füzetek. Az MTA Filozófiai Intézet Lukács György Archívuma dokumentumai. 1. Balázs Béla levelei L. Gy.-höz. Egy szövetség dokumentumia. Vál., szerk. Lenkei Júlia. (1982)
2. Zalai Béla: Allgemeine Theorie der Systeme. Szerk., a bevezető tanulmányt írta: Zalai Béla. (1982)
3. Lukács-recepció Nyugat-Európában. 1956–1963. Vál., szerk. Sziklai László és Tallár Ferenc (1983)
4. Ernst Bloch und Georg Lukács. Dokumente. Zum 100. Geburtstag. Szerk. Mesterházi Miklós és Mezei György Iván. (1984)
5. Bauer Hilda: Emlékeim. – Levelek Lukácshoz. Szerk. Lenkei Júlia és Sziklai László. (1985)
6. Radványi, Ladislaus: Der Chiliasmus. Ein Versuch zur Erkenntnis der chiliastischen Idee und das chiliastischen Handelns. Szerk., sajtó alá rend. Bendl Júlia és Gábor Éva. (1985)
7. Írástudó nemzedékek. A Polányi család története dokumentumokban. Vál., szerk. Lenkei Júlia. (1986)
8. Fogarasi Béla: Parallele und Divergenz. Ausgewählte Schriften. Vál., szerk. Karádi Éva és Tallár Ferenc. (1988)
9. Bendl Júlia: Az ifjú Lukács a kritika tükrében. – Der junge Lukács im Spiegel der Kritik. (1988)
10. Ist der Sozialismus noch zu retten? Briefwechsel zwischen Georg Lukács und Werner Hofmann. Szerk. Mezei György Iván. (1991)
11. Popper Leó: Dialógus a művészetről. P. L. írásai. – P. L. és L. Gy. levelezése. (1993)
12. Mannheim Károly levelezése. 1911–1946. Vál., szerk. Gábor Éva, Láng József, Sziklai László. (1996)
13. Vallatás a Lubjankán. L. Gy. vizsgálatai ügyiratai. Életrajzi dokumentumok. Szerk. Székely Mária és Sziklai László, ill. Szereda, Vjacseszlav és Sztikalin, Alekszandr (2002).

Irod.: dokumentumok, ikonográfia: Rudas László: Irodalom és demokrácia. (Társadalmi Szemle, 1949. 6-7.)
Lukács György: Bírálat és önbírálat. (Társadalmi Szemle, 1949. 8-9.)
Horváth Márton: A Lukács-vitáról. (Szabad Nép, 1949. dec. 25.)
Gáll Ernő: A Lukács-vita és tanulságai. (Utunk, 1950. 8.)
Révai József: Megjegyzések irodalmunk néhány kérdéséhez. (Társadalmi Szemle, 1950. 3-4.)
Sinkó Ervin: Hazugságok és igazságok. (Híd, 1950)
Szigeti József: L. Gy. 70- születésnapjára. (Szabad Nép, 1955. ápr. 13.)
Becher, Johannes R.: L. Gy.-ről. Háy Gyuláról és a Petőfi Körről. (Népakarat, 1957. febr. 22.)
Szigeti József: Még egyszer a Lukács-kérdésről. (Társadalmi Szemle, 1957. 7-8.)
Abusch, Alexander: A Lukács-kérdésről. (Kortárs, 1958. 9.)
Fogarasi Béla: A marxizmus és revizionizmus harca a tudományban. – Makai Mária–Madarászné Zsigmond Anna: L. Gy. filozófiai munkásságának bírálatához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1958. 3-4.)
Fogarasi Béla: L. Gy. filozófiai koncepcióiról. (Népszabadság, 1959. jún. 17.)
Nagy László: A Lukács-vitáról. (Pártélet, 1959. 8.)
Pándi Pál–Rényi Péter: Beszélgetés L. Gy.-gyel. (Népszabadság, 1967. dec. 24. és 1985. ápr. 13.)
L. Gy. levelei Paul Ernsthez. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1972. 3.)
Dokumentumok L. Gy. heidelbergi korszakából. Közli: Karádi Éva. (Valóság, 1974. 11.)
L. Gy. levelei Babits Mihályhoz. Közli: Fekete Éva. (Irodalomtörténet, 1974. 3.)
L. Gy. és Popper Leó levélváltásából. Közli: Fekete Éva. (Valóság, 1974. 9.)
Révai József: Recenzió L. Gy. Történelem és osztálytudat c. kötetéről. 1925. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974. 1.)
L. Gy. előadása a regényről. Tézisek A regény elméletének néhány problémája vitájának zárszavához. Közli: Sziklai László. (Irodalomtörténet, 1976. 1.)
Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György–Vajda Mihály: Feljegyzések Lukács elvtársnak az ontológiáról. 1968–1969. (Magyar Filozófiai Szemle, 1978. 1.)
Révai József jegyzetei L. Gy. Ady tanulmányaihoz. Közli: Agárdi Péter és F. Majlát Auguszta. (Irodalomtörténet, 1978. 4.)
L. Gy. és Mannheim Károly késői levélváltása, Közli: Gábor Éva. (Irodalomtörténet, 1980. 2.)
L. Gy. élete képekben és dokumentumokban. Vál., szerk. Fekete Éva és Karádi Éva. Fotó: Bencseki Mátyás, Szerencsés János és Szvoboda Ferenc. (Bp., Corvina, 1980; angolul: 1981; franciául: 1981; németül: 1981)
A Buber–Lukács levelezés. 1911–1921. Közli: Vermes Paméla. (A Magyar Izraeliták Országos Képviselete Évkönyve. 1981/82. Bp., 1982; angolul: The Buber–Lukács Correspondance. 1911–1921. Leo Baeck Institute Yearbook, 1982)
Irányelvek L. Gy. születésének 100. évfordulójára. Az MSZMP KB mellett működő Művelődéspolitikai Munkaközösség állásfoglalása. (Társadalmi Szemle, 1983. 8-9.)
A Lukács-vita. 1919–1951. Dokumentumok. Szerk. Ambrus János. (Bp., Múzsák Közművelődési Kiadó, 1985)
Mesterek becsületei. A Lukács–Ansermet levélváltás dokumentumai. 1962–1963. Közli: Zoltai Dénes. (Mozgó Világ, 1985. 3.)
Ismeretlen interjú L. Gy.-gyel 1968-ból. 1–2. Közli: Fehér Ferenc. (Társadalmi Szemle, 1989. 6–7.)
Száz éve született L. Gy. Az új magyar demokráciáért. Ignotus Pál és L. Gy. levélváltása 1945–1946-ból. Közli: Ambrus János. (Kritika, 1985. 4.)
Levélváltás Thomas Mann és L. Gy. között. 1927. márc. 27. Közli: Gondos Ernő. (Kritika, 1986. 1.)
Selected Correspondence. 1902–1920. Szerk. Marcus, Judith és Tar Zoltán. (New York–Bp., 1986)
A Hegel-kutatás új problémái. 1949. Ambrus János és Mezei György Iván bevezetőjével. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 1.)
A marxista filozófia feladatairól az új demokráciában. 1947. Ambrus János bevezetőjével. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 4.)
Taskent, 1942 – Moszkva, 1945. L. Gy. levelei Révai Józsefhez. Közli: Urbán Károly. (Kritika, 1989. 1.)
Lifsic, Mihail Alekszandrovics: Moszkvai évek L. Gy.-gyel. (Bp., Gondolat, 1989)
L. Gy. politikai végrendelete. 1971. Az interjút készítette Bródy Ferenc. (Társadalmi Szemle, 1990. 4.)
Szigeti József: Párttevékenységem és L. Gy.-gyel való együttműködésem kezdete. (Ezredvég, 1999. 8.)
„41-ben mégis lebuktam.” L. Gy. vallomása a Lubjankán. Közli: Sziklai László. (Kritika, 2000. 1.)
A szellem útkeresői. L. Gy., Thomas Mann, Szabó Ervin és Balázs Béla levelei Ritoók Emmának. Közli: Vörös Boldizsár. (Történelmi Szemle, 2000. 1-2.)
Éhségsztrájk anno 1971. Adalékok egy Lukács–Kádár levélváltáskoz. Közli: Dalos György. (Mozgó Világ, 2000. 3.)
Egy régi vita – mából szemlélve. Anna Seghers és L. Gy. levélváltása. 1938–1939. Közli: Illés László. (Ezredvég, 2001. 6-7.)
Tömegpszichózis és irodalompolitika. L. Gy. felszólalása a Szovjet Írószövetség Német Szekciója pártszervezetének 1936. szept. 5-én tartott záró ülésén. Közli: Illés László. (Lymbus, 2007)
L. Gy. és Mészáros István. Filozófiai útkeresés – levelezésük tükrében. Sajtó alá rend. Krausz Tamás és Szigeti Péter. (Eszmélet Zsebkönyvtár. Bp., 2018).

Irod.: feldolgozások, tanulmányok: Baránszky-Jób László–Hamvas Béla–Kenyeres Imre: A téma L. Gy. (Diárium, 1946. 1-3.)
Major Ottó: Az esztétikus problémája. (Újhold, 1946. dec.)
Salamon László: L. Gy., a realista műbírálat magyar mestere. (Utunk, 1946. 9.)
Szigeti József: L. Gy. újabb művei. (Társadalmi Szemle, 1946. 12.)
Almási Miklós: L. Gy.: Adalékok az esztétika történetéhez. (Irodalomtörténet, 1953. 3-4.)
Hermann István: L. Gy.: Adalékok az esztétika történetéhez. (Pedagógiai Szemle, 1953. 5-6.)
Borbándi Gyula: L. Gy. és a kommunista párt 1–2. (Látóhatár, 1954. 1–2.)
Mészáros Vilma: L. Gy.: Adalékok az esztétika történetéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954. 1.)
Bóka László: A hetven esztendős L. Gy. ünneplése. (Irodalomtörténet, 1955. 2.)
Heller Ágnes: L. Gy. hetven éves. (Felsőoktatási Szemle, 1955. 4.)
Mészáros István: L. Gy. hetven éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 2.)
Oltványi Ambrus: L. Gy. írói munkássága. – Tolnai Gábor: L. Gy. és az új magyar irodalomtörténet-írás. (Irodalomtörténet, 1955. 3.)
Szigeti József: L. Gy. filozófiai életműve. (Csillag, 1955)
Heller Ágnes: L. Gy.: Az ész trónfosztása. (Magyar Tudomány, 1956. 1-3.)
Mészáros Vilma: L. Gy.: Német realisták. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1.)
Borbándi Gyula: L. Gy. kétfrontos háborúja. (Új Látóhatár, 1958. 2-3.)
Szigeti József: L. Gy. filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. (Társadalmi Szemle, 1958. 2.)
Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság L. Gy. esztétikájában. (Társadalmi Szemle, 1958. 7-8.)
Mészáros István: A „tertium datur” filozófusa. L. Gy. 75. születésnapjára. (Irodalmi Újság, 1960. 7.)
Hanák Tibor: L. Gy. és a revizionizmus. (Irodalmi Újság, 1961. 33.)
Borbándi Gyula: L. Gy. irodalmi szociológiája. (Új Látóhatár, 1962. 4.)
Paulinyi Zoltán: L. Gy. esztétikája – németül. (Kritika, 1964. 9.)
Festschrift zum achtzigsten Geburtstag von Georg Lukács. Szerk. Benseler, Frank. (Berlin, 1965)
Kenyeres Zoltán: L. Gy. útja a forradalomig. (Kritika, 1965. 10.)
Heller Ágnes: L. Gy. esztétikájáról. (Kortárs, 1967. 9.)
Hermann István: L. Gy. fejlődése A regény elméletétől a realizmus elméletéig. („Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. 2. Bp., 1967)
Hermann István: A messianisztikus marxizmus. L. Gy.: Geschichte und Klassenbewusstsein. (Magyar Filozófiai Szemle, 1967. 5.)
Csehi Gyula: A fiatal L. Gy. és a századelő társadalmi problémái. (Korunk, 1968. 2.)
Glowka, Detlef: Georg Lukács im Spiegel der Kritik. 1945–1965. (Berlin, 1968)
Hanák Tibor: Az egységes Lukács. L. Gy.: Schriften zur Ideologie und Politik. (Új Látóhatár, 1968. 3.)
Hermann István: L. Gy.: Az esztétikum sajátossága. (Társadalmi Szemle, 1968. 2.)
Csetri Lajos: L. Gy.: Művészet és társadalom. (Társadalmi Szemle, 1969. 6.)
Fehér Ferenc: Balázs Béla és L. Gy. szövetsége a forradalomig. 1–2. (Irodalomtörténet, 1969. 2–3.)
Hanák Tibor: L. Gy. esztétikája. (Új Látóhatár, 1969. 3.)
Georg Lukács. The Man, His Work and His Ideas. Szerk. Parkinson, George Henry Radcliffe. (London, 1970)
Bedeschi, Giuseppe: Introduzione a Lukács. (Bari, 1970)
Kenyeres Zoltán: L. Gy. és a magyar kultúra. (Kritika, 1970. 12.)
Mészáros Vilma: L. Gy.: Művészet és társadalom. – Nagy Péter: L. Gy. köszöntése 85. születésnapja alkalmából. (Irodalomörténet, 1970. 1.)
Szabó Miklós: L. Gy.: Lenin. (Századok, 1970. 5-6.)
Tertulian, Nicolae: L. Gy. szellemi fejlődése. (Kortárs, 1970. 3-4.)
Bizám Lenke: L. Gy. esztétikájáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1971. 3-4.)
Hanák Tibor: Lukács és a görögök. (Magyar Műhely, 1971)
Hegyi Béla: A fiatal Lukács. (Vigilia, 1971. 9.)
Kardos Pál: „Lázadás” L. Gy. ellen. (Alföld, 1971. 6.)
Katona Jenő: L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. (Könyvtáros, 1971. 3.)
Kenyeres Zoltán: L. Gy. és a magyar irodalom. (Kritika, 1971. 3.)
Komlós Aladár: L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971. 3.)
Mészáros Vilma: L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. (Társadalmi Szemle, 1971. 4.)
Georg Lukács. In Selbstzeugnissen und Bilddokumenten. Szerk. Raddatz, Fritz Joachim: (Reinbeck bei Hamburg, 1972)
Bourdet, Yvon: Figures de Lukács. (Paris, 1972)
Hegyi Béla: L. Gy. a halálról. (Világosság, 1972. 10.)
Hermann István: Találkozások a lehetőségekkel. A fiatal L. Gy. drámaelméletéhez. (Világosság, 1972. 8-9.)
Tímár Árpád: L. Gy. Kaffka Margitról. (Irodalomtörténet, 1972. 3.)
Hanák Tibor: A filozófus Lukács. (Párizs, Magyar Műhely, 1972; 2. kiad. 1974)
Hanák Tibor: Lukács war anders. (Monographien zur philosophischen Forschung. 114. Meisenheim am Glan, 1973)
Hanák Tibor: L. Gy. hite. (Új Látóhatár, 1973. 3.)
Sándor László: L. Gy. kapcsolata a Korunkkal 1937–1940 között. (Kortárs, 1973. 8.)
Tetulian, Nicolae: Bevezetés L. Gy. esztétikájába. 1–2. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973. 1-2.–1974. 6.)
Heller Ágnes: A kötelességen túl. A német klasszika etikájának paradigmatikussága L. Gy. életművében. (Korunk, 1974. 1.)
Hermann István: L. Gy. gondolatvilága. Tanulmány a XX. század emberi lehetőségeiről. (Elvek és utak. Bp., Magvető, 1974; németül: 1978)
Angi István: Két kategóriarendszer margójára. L. Gy. és Theodor Wiesengrund Adorno. (Korunk, 1975. 3.)
Hellenbart Gyula: L. Gy. és a magyarok. (Új Látóhatár, 1975. 6.)
Hermann István: L. Gy. és a magyar film. (Filmkultúra, 1975. 3.)
Hermann István: L. Gy. gondolatainak aktualitásáról. (Világosság, 1975. 7.)
Lendvai L. Ferenc: L. Gy. és Seidler Irma. A Midás király legendája elé. (Világosság, 1975. 1.)
Lendvai L. Ferenc: A fiatal L. Gy. történetfilozófiájához. (Világosság, 1975. 6.)
Mészáros Vilma: L. Gy. és a romantika. (Helikon, 1975. 3-4.)
Novák Zoltán: L. Gy. a filmművészet elméleti problémáiról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975. 5-6.)
Sziklai László: L. Gy. moszkvai írásai. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975. 1-2.)
Fekete Éva: Lukács esszékorszaka. Fejezet egy monográfiából. (Mozgó Világ, 1976. 6.)
Szerdahelyi István: Az irodalmi mű objektivitása L. Gy. koncepciójában. (Irodalomtörténet, 1976. 2.)
Fehér Ferenc: A dráma történetfilozófiája, a tragédia metafizikája és a nem-tragikus dráma utópiája. Válaszutak a fiatal Lukács drámaelméletében. (Irodalomtörténet, 1977. 1.)
Fehéri György: L. Gy. értékelése Angliában. (Világosság, 1977. 4.)
Hanák Tibor: L. Gy. hagyatéka. A társadalmi lét ontológiájáról. (Új Látóhatár, 1977. 4-5.)
Lendvai L. Ferenc: A drámakönyv történelemképe és helye a fiatal Lukács munkásságában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1977. 1.)
Bonta János: L. Gy. esztétikájának építészeti vonatkozásai. (Építés–Építészettudomány, 1978. 3-4.)
György Péter: L. Gy.: Ifjúkori művek. (Magyar Filozófiai Szemle, 1978. 6.)
Hermann István: A gondolat hatalma. (Bp., Szépirodalmi, 1978)
A fiatal Lukács dráma- és művészetelmélete. Tanulmányok. Szerk. Bacsó Béla és Földényi F. László. (Színházelméleti füzetek. 11. Bp., 1979)
Bacsó Béla: A forma utópiájától az utópia formájáig. L. Gy. fiatalkori művészetfilozófiájáról. – Kenyeres Zoltán: L. Gy. pályakezdése a felszabadulás után. – Köpeczi Béla: L. Gy. 1919-ben. (Literatura, 1979. 2-3.)
Bujdosó Dezső: A lét spiráljai. Gondolatok a lét kategóriáiról L. Gy. Ontológiája kapcsán. (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 3-4.)
Kiss Endre: Néhány motívum a fiatal Lukács Nietzsche-ábrázolásából. (Magyar Filozófiai Szemle, 1979. 3-4.)
Lackó Miklós: A 100%. Ideológia, kultúra, irodalom. Adalékok L. Gy. publicisztikai működéséhez az 1920-as évek második felében. (Századok, 1979. 1.)
Varga Csaba: Egy posztumusz mű és jogelméleti tanulságai. Adalékok a marxista jogelmélethez L. Gy. Ontológiája alapján. (Gazdaság és Jogtudomány, 1979. 2-3.)
Visegrády Antal: A jog helye L. Gy. A társadalmi lét ontológiájáról c. munkájában. (Jogtudományi Közlöny, 1979. 10.)
Cavaglià, Gianpiero: L. Gy., Balázs Béla és a metadráma poétikája. (Filológiai Közlöny, 1980. 4.)
Joós Ernő: L. Gy. Ontológiájáról. (Vigilia, 1981. 7.)
Karácsony András: Egy dilemma 1918–1919-ben. L. Gy. és Sinkó Ervin. (Medvetánc, 1981. 1.)
Lendvai L. Ferenc: Weininger és Lukács. (Világosság, 1981. 1.)
Szerdahelyi István: L. Gy. marxista irodalomelméleti koncepciójának kialakulása. (A marxista irodalomelmélet története. A kezdetektől 1945-ig. Tanulmányok. Szerk. Nyírő Lajos és Veres András. Bp., Kossuth, 1981)
Sziklai László: L. Gy. a poroszságról és a német ideológia nyomorúságáról. (Világosság, 1981. 5.)
Szili József: A művészi visszatükrözés szerkezete. A művészet ismeretelméleti kérdései Christopher Caldwell és L. Gy. esztétikájában. (Bp., Akadémiai, 1981)
Varga Csaba: A jog helye L. Gy. világképében. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1981)
Varga Csaba: Lukács „History and Class Consciousness” and Its Dramatized Conception of Law. (Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie, 1981)
Varga Csaba: Towards a Sociological Concept of Law. An Analysis of Lukács’ Ontology. (International Journal of the Sociology of Law, 1981)
Veres András: A fiatal Lukács tragikumelmélete és a magyar irodalom. (Literatura, 1981. 1-2.)
L. Gy. és a magyar kultúra. Tanulmányok. Szerk. Szerdahelyi István. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., Kossuth, 1982)
Bókay Antal: Az irodalmi tipologizálás alapjai. L. Gy. műnem fogalmának rekonstrukciójához. (Literatura, 1982. 3-4.)
Karácsony András: L. Gy. és a jog. (Magyar Filozófiai Szemle, 1982. 4.)
Motiljova, Tamara: L. Gy. és az orosz irodalom. (Nagyvilág, 1982. 6.)
Sziklai László: A történelem szelleme. Adalékok L. Gy. politikai filozófiájához. (Világosság, 1982. 10.)
Szili József: L. Gy. történetiség-koncepciója és a történeti kutatások szaktudományos fejlődése. (Literatura, 1982. 2.)
Gedeon Péter: Kísérlet a marxi elmélet filozófiai rekonstrukciójára L. Gy. Történelem és osztálytudat c. művében. (Magyar Filozófiai Szemle, 1983. 2.)
Varga Csaba: A jog ontológiai megalapozása felé. Tételek Lukács Ontológiája alapján. (Magyar Filozófiai Szemle, 1983. 5.)
L. Gy. 1885–1971. Emlékkönyv L. Gy. tiszteletére. Bibliofil kiad. (Bp., Kossuth, 1984)
Bécsy Tamás: L. Gy. drámaelméletei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984. 1.)
Bonta János: Fülep Lajos és L. Gy. az eklektikáról és az új építészetről. (Magyar Építőművészet, 1984. 1.)
Keller, Ernst: Der junge Lukács. Antibürger und wesentliches Leben. Literatur- und Kulturkritik. 1902–1915. (Frankfurt am Main, 1984)
Nagy András: Kedves Lukács. L. Gy. és Seidler Irma. Esszéregény. (Bp., Magvető, 1984)
Szabó Tibor: Buharin és kritikusai. Lukács és Gramsci. (Világosság, 1984. 4.)
L. Gy. irodalomelmélete. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában 1985. márc. 19-től 21-ig megtartott emlékülés előadásai. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Nemes István. (Pécs, 1985)
György Lukács. His Life and Work. Szerk. Csák Gyula. (New Delhi, 1985)
Baranyai Zsolt: A novella mint véletlen és a világtörvényszerűség sorspillanata. A fiatal L. Gy. novellaelmélete. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historiae Litterarum, 1985)
Éles Csaba: Északfokok. Fülep Lajos és L. Gy. pályakezdésének érintkezési pontjai. (Alföld, 1985. 7.)
Erényi Tibor: L. Gy. a magyar történelemről. (Társadalmi Szemle, 1985. 6.)
Gábor Éva: L. Gy. – középiskolás fokon. (Irodalomtörténet, 1985. 2.)
Gluck, Mary: Georg Lukács and His Generation. 1900–1918. (Cambridge [MA]–London, 1985)
Hársing László: L. Gy. Ontológiájának vázlata. 1–2. (Borsodi Szemle, 1985. 3–4.)
Hermann István: L. Gy. hazatérése. 1945–1953. (Világosság, 1985. 4.)
Karádi Éva: Lukács, Fülep és a magyar szellemtudományi iskola. (Magyar Filozófiai Szemle, 1985. 1-2.)
Kelecsényi László: L. Gy. esztétikája és a filmművészet. (Filmkultúra, 1985. 4.)
Kerékgyártó István: Gondolatok L. Gy. nevelésfelfogásáról. (Pedagógiai Szemle, 1985. 3.)
Király István: L. Gy. „Ady-vonala”. (Világosság, 1985. 6.)
Krausz Tamás–Mesterházi Miklós: Mű és történelem. Viták L. Gy. műveiről a húszas években. (Bp., Gondolat, 1985)
Lendvai L. Ferenc: A Lukács-viták változásai a felszabadulás után. (Mozgó Világ, 1985. 3.)
Lendvai L. Ferenc: L. Gy. a társadalmi lét ontológiájáról és a marxi társadalomfölfogás. (Társadalmi Szemle, 1985. 3.)
Lukács József: L. Gy. a kulturális örökség és a szocialista kulturális fejlődés problémáiról. (Világosság, 1985. 6.)
Nagy Janka Teodóra: L. Gy. és Balázs Béla „fegyverbarátsága”. (Dunatáj, 1985. 2.)
Standeisky Éva: L. Gy. és az MKP irodalompolitikája. (Alföld, 1985. 4.)
Szerdahelyi István: L. Gy. születésének századik évfordulójára. (Népszabadság, 1985. ápr. 13.)
Sziklai László: L. Gy. – a nem tiszta ész kritikusa. (Világosság, 1985. 5.)
Sziklai László: L. Gy. a Moszkvai Szemlében. (Irodalomtörténet, 1985. 2.)
Sziklai László: L. Gy. és a fasizmus kora. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1985)
Tőkei Ferenc: Demokrácia és szocializmus L. Gy. politikai filozófiájában. (Magyar Tudomány, 1985. 4.)
Tőkei Ferenc: Kortársunk-e L. Gy.? – Zoltai Dénes: Egy írástudó kicsomagolja könyvtárát. 100 éve született L. Gy. (Magyar Nemzet, 1985. ápr. 13.)
Urbán Károly: A filozófus és a forradalmi gyakorlat. (Élet és Tudomány, 1985. 15.)
Urbán Károly: L. Gy. a magyar munkásmozgalomban. (Párttörténeti Közlemények, 1985. 1.)
Urbán Károly: L. Gy. felszabadulás utáni politikai pályaképéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1985. 3.)
Zoltai Dénes: Egy írástudó visszatér. L. Gy. 1945 utáni munkásságáról. (Bp., Kossuth, 1985)
Az élő Lukács. A L. Gy. helye és szerepe a marxista elmélet 20. századi fejlődésében c., 1985. ápr. 17–19-én Budapesten rendezett nemzetközi tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Sziklai László. (Bp., Kossuth, 1986)
Lukács-aktuell. Az 1985. ápr. 17–19-én, a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium és a Párttörténeti Intézet által rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Sziklai László. (Bp., Akadémiai, 1989)
Hermann István: Lukács György élete. (Bp., Corvina, 1985; németül: 1986)
Varga Csaba: The Place of Law in Lukács’ World Concept. (Bp., Akadémiai, 1985; 2. kiad. 2012)
L. Gy. és a művelődéspolitika. A L. Gy.-emlékülés előadásai. Szerk. Soós Pál. (Az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága Közleményei. Debrecen, 1986)
Gondi József: L. Gy. lételmélet felfogásáról. (Egyetemi Szemle, 1986. 1.)
Karádi Éva: Max Weber és L. Gy. (Valóság, 1986. 12.)
Kiss Endre: Lukács, Bécs, belle epoque. (Nagyvilág, 1986. 6.)
Lendvai L. Ferenc: Milyen marxista volt Lukács? Tallózás centenárium után. (Mozgó Világ, 1986. 12.)
Nagy András: „Játszunk Dosztojevszkij.” Vázlat a fiatal L. Gy. Dosztojevszkij-élményéhez. (Confessio, 1986. 1.)
Poszler György: Az évszázad csapdái. Tanulmányok L. Gy.-ről. (Gyorsuló idő. Bp., Magvető, 1986)
Poszler György: Az egységes tudomány bűvöletében. Adalékok L. Gy. gondolatvilágának értelmezéséhez. 1918–1956. (Világosság, 1986. 11.)
Soós László: Lukács-dokumentumok az Országos Levéltárban. (Levéltári Közlemények, 1986. 1.)
Varga Csaba: L. Gy. és az európai jogi kultúra. (Állam- és Jogtudomány, 1986. 1.)
Sziklai László: Proletárforradalom után… L. Gy. marxista fejlődése. 1930–1945. (Bp., Kossuth, 1986; 2. bőv. kiad. 2004; angolul: 1992)
Aczél György: Elvtársunk L. Gy. (Kérdőjel. Bp., Akadémiai, 1987)
Angyalosi Gergely: Kassák Lajos és L. Gy. viszonya. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987. 4.)
Benseler, Frank: L. Gy. Ontológiájáról. – Bermbach, Udo: A politika meghaladása a forradalmi filozófiában. L. Gy. néhány korai írásáról. – Besenyi Sándor: L. Gy. az elidegenedésről. – Karádi Éva: Lukács fordulatának heidelbergi fogadtatása. – Kéri Elemér. Két évforduló és egy harmadik: L. Gy. 1985. – Antonio Banfi 1986. – Milánó. 1987. – Tóth Tamás: Magyarság és egyetemesség L. Gy. életművében. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 4.)
Éles Csaba: Lukács élő öröksége. (Alföld, 1987. 5.)
Hanák Tibor: Georg Lukács und die Entfremdung. (Ungarn-Jahrbuch, 1987)
Karádi Éva: A Lukács-kör Bécsben. – Lendvai L. Ferenc: Freud és Lukács. – Pitsch, Reinhard: L. Gy. és az „osztrák irodalom”. – Subert Mária: A fiatal Lukács és Bartók. – Zoltai Dénes: L. Gy., Popper Leó és a „bécsi esztéták.” (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 3.)
Käsler, Dirk: Max Weber és L. Gy. Epizódok a „polgári” és „marxista” szociológia viszonyáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1987. 5-6.)
Marcus, Judith: Georg Lukács and Thomas Mann. A Study in the Sociology of Literature. (Amherst, 1987)
Bendl Júlia: Az „Irma-ügy”. L. Gy. és Seidler Irma kapcsolatának tényei. (Világosság, 1988. 10.)
Király István: L. Gy. Monarchia-képe. (Világosság, 1988. 10.)
Poszler György: Filozófia és műfajelmélet. Költői műfajok Hegel és Lukács esztétikájában. (Bp., Gondolat, 1988)
Sőtér István: L. Gy. és az irodalomtörténet. (Nagyvilág, 1988. 11.)
Szerdahelyi István: L. Gy. Kismonográfia. (Kortársaink. Bp., Akadémiai, 1988)
Sziklai László: Az „utolsó” kollektív ítélet. Lukács-bírálat, 1958–1959. (Világosság, 1988. 4.)
Ambrus János: L. Gy. 1956-ban. (Világosság, 1989. 5.)
Bendl Júlia: Herkunft eines Philosophen. Die Kindheit von Georg Lukács. (Hungarian Studies, 1989. 1.)
Éles Csaba: Tradíciók és teoretikusok. Fülep és Lukács. (Irodalomtörténet, 1989. 4.)
Karikó Sándor: A lukácsi ontológia és a formációelmélet viszonyáról. –Perecz László: „Gyönyörű víziója egy igazán emberi világnak.” L. Gy. 1919-es kommunizmus-képéről. – Ripp Zoltán: L. Gy. és az ideológiai frontok. 1946–1949. – Szabó Tibor: Eszmei mozzanat és szubjektív tényező a késői Lukácsnál. (Magyar Filozófiai Szemle, 1989. 5.)
Loboczky János: A befogadói élmény L. Gy. esztétikájában. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, 1989)
Tütő László: L. Gy. reformkoncepciói. (Valóság, 1989. 5.)
Tanulmányok a fiatal Lukácsról. A Szegedi Lukács Kör szimpóziuma. 1989. nov. 16–17. Előadások. Szerk. Hársing László. (A filozófia időszerű kérdései. Bp., ELTE, 1990)
Miért Lukács? A szegedi Lukács-szimpozion anyaga. Előadások. Szerk. Szabó Tibor. (A Szegedi Lukács Kör kiadványa. Szeged, 1990)
Angyalosi Gergely: Les deux visages de la liberté. Kassák et Lukács. (Hungarian Studies, 1990. 1.)
Bendl Júlia: L. Gy. heidelbergi könyvtára. (Helikon, 1990; németül: Die wiedergefundene Heidelberger Bibliothek von Georg Lukács. Hungarian Studies, 1990. 2.)
Gábor Éva: Megsemmisített drámák. A fiatal L. Gy. zsengéinek nyomában. (Színház, 1990. 1-2.)
Hévizi Ottó: Az identifikáció kísérletei. L. Gy. esszékorszakáról. (Világosság, 1990. 7.)
Klein, Alfred: Georg Lukács in Berlin. (Berlin–Weimar, 1990)
Nagy András: A félreértett nihilista. L. Gy. dilemmája. (Kortárs, 1990. 2.)
Nagy András: Lukács és a szovjet mítosz. (Valóság, 1990. 6.)
Perecz László: A filozófus arcmásai. L. Gy., a regényhős. (Társadalmi Szemle, 1991. 1.)
Fehér Ferenc: Lukács Weimarban. (Határ, 1992)
Heller Ágnes: Az ismeretlen remekmű. L. Gy.: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. (Gond, 1992. 1.)
Kelemen Gábor–Koltai Mária: Mentális donjuanizmus. Az Ibsen-drámák szerepe a fiatal L. Gy. élményintegrációjában. (Pszichoterápia, 1992. 1.)
Kiss Endre: Lukács, Rathenau, Wittgenstein. A szociológiai értelmezés lehetőségéről. (Valóság, 1992. 5.)
Könczöl Csaba–Vitézy László: Ilyen a történelem… L. Gy., kora és kortársai a tanítvány emlékeiben. Beszélgetés Heller Ágnes professzorral. (Társadalmi Szemle, 1992. 1.)
Tóth M. László: Alapos és alaptalan félelmek. Bibó István vitája L. Gy.-gyel. (Magyar Szemle, 1992. 2.)
Zeley László: L. Gy., a komisszár. Gondolkodás és sortűz. Beszélgetés Poszler Györggyel. (168 Óra, 1992. 37.)
Vajda Mihály: A tökéletes bűnösség korszaka? A fiatal Lukács „kultúrkritikája” posztmodern-heideggeriánus nézőpontból. (Világosság, 1993. 8-9.)
Weiss János: Lukács és Horkheimer. (Világosság, 1993. 3.)
Bányai Ferenc: Ha még nincs Isten. Az új Istent kereső ateista misztika a fiatal Lukács gondolatvilágában. (Gond, 1994. 5-6.)
Bendl Júlia: L. Gy. élete a századfordulótól 1918-ig. Kand. értek. is. (Bp., Scientia Humana, 1994)
Loboczky János: A műalkotások befogadásának kérdése Lukács fiatalkori és kései esztétikájában. (Jelen-lét. Filozófiai tanulmányok. Nyíregyháza, 1994)
Szabó Tibor: Ontológiai alapú antropológia felé. Adalékok Sartre és Lukács kapcsolatához. (Jelenlét, 1994)
Ujfalussy József: Az európai esztétika és L. Gy. (Társadalmi Szemle, 1995. 1.)
A Budapesti Iskola. I–II. köt. Tanulmányok L. Gy.-ről. Vál., szerk. Kardos András. (A Lukács Archívum és a T-Twins Kiadó közös kiadványa. Bp., 1995–1997)
Bell, Daniel: A bűn által a megváltáshoz. L. Gy., a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa, a terror hirdetője, a nagy filozófus és tanító. – Dannemann, Rüdiger: L. Gy. „társadalmi ész”-kritikája. A marxizmus válsága és a marxista ontológia. – Heller Ágnes: A tragédia mint a mezítelen egzisztencia létformája. L. Gy. A tragédia metafizikája c. esszéjén gondolkodva. – Himmer Péter: A késői Lukács szemléletének kialakulásához. – Jung, Werner: Hétköznap, esztétika, ontológia. Megjegyzések a késői Lukácshoz. – Kaposi Márton: L. Gy. és Fülep Lajos Dante-értelmezései. – Mészáros István: Lukács tragédiája és az alternatívák kérdése. – Palcsó Mária: L. Gy. etika-tervei. – Rózsa Erzsébet: A mindennapi élet értelmezései Lukácsnál és Hellernél. Dannemann, Rüdiger: L. Gy. „társadalmi ész”-kritikája. A marxizmus válsága és a marxista ontológia. – Söllner, Alfred: „Az ész trónfosztása” és a nyugati emigráció politikai elméletei. – Szécsi Gábor: Ontológia, realizmus, instrumentalizmus. Megjegyzések Lukács neopozitivizmus-kritikájához. – Tertulian, Nicolae: A késői Lukács gondolatvilága. – Tietz, Udo: „Megélt gondolkodás” az affirmáció és a kritika között. L. Gy. és a sztálinizmus. (Magyar Filozófiai Szemle, 1996. 4-6.)
Sükösd Mihály: L. Gy. szövegmintái. (Mozgó Világ, 1996. 6.)
Éles Csaba: A tradíció kalandjai. L. Gy. és a kulturális örökség. Kand. értek. is. (Bp., Seneca Kiadó, 1996; 2. átd. kiad. 2007)
Dannemann, Rüdiger: Georg Lukács zur Einführung. (Hamburg, 1997)
A filozófia keresztútjain. Tanulmányok L. Gy.-ről. Szerk. Szabó Tibor és Szécsi Gábor. (Az MTA Filozófiai Intézete kiadványa. Bp., 1998)
Illés László: Heine és L. Gy. (Ezredvég, 1998. 1.)
Loboczky János: A műalkotás. „A létben való gyarapodás.” A művészet „valósága” három XX. századi művészetfilozófiában: L. Gy., Martin Heidegger, Hans Georg Gadamer. (Bp., Akadémiai, 1998)
Loboczky János: Műfajelmélet és életfilozófia. Megjegyzések a fiatal Lukács drámafelfogásához. (Kellék, 1998. 11-12.)
Nagy András: Főbenjárás. Kierkegaard, Mahler. Lukács. Esszék. (Bp., Fekete Sas Kiadó, 1998)
Szabó Tibor: Politikai realizmus és illúziók. Bibó és Lukács vitája a demokráciáról. (Világosság, 1998. 3.)
Bognár Zsuzsa: Eisler Mihály József és társai. L. Gy. szellemi vonzásköre a Pester Lloydban. 1907–1914. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1999. 1–2.)
Karikó Sándor: Lukács és Marx. (Eszmélet, 1999)
Kókai Károly: Osztrák szellemi befolyások a fiatal L. Gy. esztétikájában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1999. 6.)
Kondor Tamás: Péterfy Jenő és a fiatal Lukács tragikumelmélete. (Irodalomtörténet, 1999. 2.)
Pók Attila: L. Gy. ifjúkori budapesti műhelyeiről. (Európai Szemle, 1999. 3.)
Garaczi Imre: Orfeusz utolsó kísérlete. A demokratizálódás alternatívái L. Gy. késői alkotó korszakában. (Pro Philosophia Füzetek. Bp., 2000)
Hajdu Tibor: L. Gy. a Lubjankán. (Mozgó Világ, 2000. 8.)
Kókai Károly: A fiatal L. Gy. és a zsidóság. (Szombat, 2000. 2.)
Sziklai László: A fiatal Lukács és a „gyönge filozófus”. (Világosság, 2000. 10.)
Veres András: L. Gy. irodalomszociológiája. (Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat. Bp., Balassi Kiadó, 2000)
Földes Györgyi: Az Ady-recepció mint az impresszionizmus-ellenesség egyik aspektusa L. Gy. kritikai munkásságában. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2001. 5-6.)
Szabó Tibor: A filozófiai antropológia elemei a késői Lukácsnál. (Eszmélet, 2001)
Sztikalin, Alekszandr: L. Gy. – a gondolkodó és a politikus. Orosz nyelven. (Moszkva, 2001)
Sztikalin, Alekszandr–Szereda, Vjacseszlav: L. Gy. moszkvai tükörben. 1949–1972. (Múltunk, 2001. 4.)
Hell Judit–Lendvai L. Ferenc–Perecz László: L. Gy., a Lukács-iskola és a Budapesti Iskola. (Publicationis Universitatis Miskolciensis, 2002)
Kókai Károly: Im Nebel. Der junge Georg Lukács und Wien. (Wien–Köln–Weimar, 2002)
Illés László: Szubjektív jegyzetek egy évfordulóra. Nyolcvan éve jelent meg L. Gy. Történelem és osztálytudat c. műve. (Ezredvég, 2003. 11.)
Illés László: L. Gy. Szolzsenyicin-képe. (Ezredvég, 2004. 4.)
Kunszt György: L. Gy. építészeti esztétikája. (Debreceni Disputa, 2005. 6.)
Loboczky János: Dekorativitás és díszítőművészet Gadamer és Lukács művészetfilozófiájában. (Iskolakultúra, 2005. 12.)
Visszatükrözés nélkül. Tanulmányok L. Gy. Az esztétikum sajátossága c. művéről. A Pécsi Filozófiai Doktori Iskola L. Gy. Az esztétikum sajátossága c. művéről tartott szeminárium konferenciájának előadásai. 2005. szept. 1. Szerk. Boros János és Heller Ágnes. (Pécs, 2007)
Budai Gábor: Hit – illúziók nélkül? Adalékok L. Gy. kései politikai filozófiájához. (Társadalomkutatás, 2007. 4.)
Combe, Sonia: 1956 – Kelet-Berlinből nézve. Kísérlet L. Gy. kimenekítésére. (Beszélő, 2007. 6.)
Lendvai L. Ferenc: A fiatal Lukács. Útja Marxhoz. 1902–1918. (A Lukács Archívum kiadványa. Bp., 2008)
Vedda, Miguel: Lukács kultúrfilozófiája. L. Gy. és az esztétikum ontológiai megalapozása. (Világosság, 2008. 7-8.)
Goerg Lukács und 1968. Eine Spurensuche. Szerk. Dannemann, Rüdiger. (Bielefeld, 2009)
Budai Gábor: Történelem, szabadság, politika. L. Gy. és Hannah Arendt görögségképe. (Társadalomkutatás, 2009. 1.)
Marcus, Judith: L. Gy. és Thomas Mann. Irodalomszociológiai tanulmány. Ford. Goda Ferenc. (Bp., Áron Kiadó, 2009)
Oldrini, Guido: György Lukács e i problemi del marxismo del Novecento. (Napoli, 2009)
L. Gy. és a szocialista alternatíva. Tanulmányok és dokumentumok. Összeáll. és szerk. Krausz Tamás. (Eszmélet Kiskönyvtár. Bp., 2010)
Farkas Szilárd: Sören Kierkegaard és L. Gy. szerelemfelfogásának kapcsolódási pontjai. (Fordulat, 2010. 10.)
Illés László: Az írott szó küldetése. Vál. tanulmányok és kritikák. (Z füzetek. Bp., 2010)
Illés László: A küzdelem értelme. Tanulmányok, cikkek, kritikák. (Bp., 2010)
Sziklai László: Megélt esztétika. (A Lukács Archívum kiadványa. Bp., 2010)
Tütő László: A liberalizmus: fasizmus. L. Gy. koncepciójáról. (Eszmélet, 2010)
Veres András: Dilemmák és lehetőségek a mai Lukács-kutatásban. (Fordulat. A Társadalomelméleti Kollégium alkalmi lapja, 2010)
Sztikalin, Alekszandr: L. Gy. Egy életmű forrásai és tanulságai. 1–3. (Egyenlítő, 2010. 11.–2011. 1.)
L. Gy. gondolkodása jelenkori perspektívából. A Budapesten 2010. okt. 28–29-én rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Rusch, Pierre és Takács Ádám. (A Francia Intézet filozófiai füzetei. Bp., 2013)
Farkas Szilárd: L. Gy. és a nemzetiségi kérdés. (Acta Sociologica, 2011. 1.)
Miskolczy Ambrus: A „tiszta forrás” vallás, mítosz, utópia? Bartók Béla, L. Gy., Balázs Béla. 1–2. (Valóság, 2011. 2–3.)
Szerdahelyi István: L. Gy. és a fasizmusba vezető liberalizmus. (Ezredvég, 2011. 4.)
Weiss János: L. Gy.: A művészet mint felépítmény. (Magyar Filozófiai Szemle, 2011. 1.)
Georg Lukács. The Fundamental Dissonance of Existence. Aesthetics, Politics, Literature. Szerk. Bewes, Timothy és Hall, Timothy. (London, 2012)
Aitken, Ian: Lukácsian Film Theory and Cinema. A Study of Georg Lukács’ Writings on Film. 1913–1971. (Manchester, 2012)
Székely Katalin: L. Gy. és a kortárs képzőművészet. 1–2. (Művészettörténeti Értesítő, 2012. 1–2.)
Boros János: Időszerű etika. Esszék a felelősségről. (Veszprém, 2013)
Nagy Krisztián: Az aktív kvietizmusról. Etiko-esztétika és politika L. Gy. korai műveiben. (Alföld, 2013. 11.)
Perecz László: Háttér előtt. Írások a magyar filozófia múltjáról és jelenéről. (Bp.–Pozsony, 2013)
Varga Csaba: Contemporary Legal Philosophising. (Bp., Szent István Társulat, 2013)
Komissar Lukács. Szerk. Bülow, Ulrich von és Schlak, Stephan. (München, 2014)
Balogh Andrea: Balázs Béla és L. Gy. – egy irodalmi „fegyverbarátság” hatásmechanizmusai. (Várad, 2014. 12.)
Himmer Péter: Huszadik századi ontológiák. Tanulmányok Nicolai Hartmann, Martin Heidegger és L. Gy. lételméletéről. (Bp., 2014)
Hojdák Gergely: Tragédia és forma. Gondolatok a fiatal L. Gy. tragédiafilozófiájáról. (Irodalomismeret, 2014. 4.)
Kelemen János: The Rationalism of George Lukács. (New York, 2014)
Véry Dalma: „Az eszmében élni.” Az eszme mint létkérdés James Joyce és a fiatal L. Gy. gondolkodásában. (Nagyvilág, 2014. 12.)
Demeter Tamás: Az elidegenedés regényelmélete. A fiatal L. Gy. és a polgári társadalom irodalma. (Irodalom, 2015. 2.)
Miller, Tyrus: The Non-Contemporaneity of György Lukács. Cold War Contradictions and the Aestetical of Visual Art. (Acta Historiae Artium, 2015)
A forradalom végtelensége. L. Gy. politika- és társadalomelmélete. Tanulmányok. Szerk. Böcskei Balázs. (Bp., L’Harmattan Kiadó, 2016)
Budai Gábor: Marx fordítva? A virtuális képződmények történelemformáló ereje. L. Gy. 1918–1919-ben. – Tütő László: L. Gy. osztályelméletének forrásvidéke. Egy „olvashatatalan” könyvről. (Eszmélet, 2016)
Seregi Tamás: A művészetek rendszere és a realizmus problémája. L. Gy. esztétikájáról. (Alföld, 2016. 2.)
Heller Ágnes: Ami L. Gy.-ből maradandó. (Magyar Tudomány, 2017. 8.)
Budai Gábor: Az erkölcsi világrend felé. L. Gy. forradalomfelfogása 1918–1919-ben. (Eszmélet, 2017)
Lengyel András: A „tizedeltető” Lukács. Egy politikai folklór-szüzsé történeti hátteréhez. (Forrás, 2017. 1.)
Szabó Tibor: L. Gy. Az autonóm filozófus. Kritikák, viták, teóriák. (Bp., Gondolat, 2017)
Vajda Mihály: Lukács és a Budapesti Iskola. (2000 [folyóirat], 2017. 2.)
Kelemen János: L. Gy. racionalizmusa. (Bp., Eötvös Kiadó, 2018)
Szeredi Merse Pál: „mácastílus irodalmi diktátora L. Gy. sznob uszályában”. Az aktivisták a Tanácsköztársaságban. (Enigma, 2018)
Weiss János: L. Gy. és tanítványai. Forradalom – apológia – kritika – üldözés. (Bp. Áron Kiadó, 2018)
Ligeti Dávid: Filozófusból véreskezű komisszár. L. Gy. a proletárdikatúrában. (Rubicon, 2019. 4.)
Szabó Tibor: Régi-új reflexiók lukácsi témákra. (Magyar Tudomány, 2019. 4.).

Irod.: lexikonok, összefoglaló művek: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Tanulmányok. Szerk. Kiss Endre és Nyíri Kristóf. (Bp., Kossuth, 1977)
A magyar marxista filozófia a két világháború között. Vál. Nyíri Kristóf, a bevezetést írta Hermann István. (Bp., Kossuth, 1979)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között. Tanulmányok. (Bp., Kossuth, 1983)
Hermann István: L. Gy. (Ezer év. Arcképek a magyar történelemből. Bp., 1985)
Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva, 1921–1932/34. Doktori értek. (Bp., 1991)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Olay Csaba–Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században. (Bp., L’Harmattan, 2010).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6PR9-1W?i=188&cc=1452460 (Löwinger Jakab halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-LBKR-J1R?i=238&cc=2028320 (Heinrich Wertheimer halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XCPS-PR7?i=37&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AD37X-JQ6Z (Lukács József halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1C3-XSP?i=15&wc=92QB-7MQ%3A40678301%2C51865101%2C1077266606&cc=1452460 (Lukács Józsefné Wertheimer Adél halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D185-9B?i=116 (Lukács György és Jánosi [!] Gertrúd házassági anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRFQ-XHF?i=65 (Lukács György halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6S57-43L?i=143&wc=927M-4WG%3A40678301%2C65066501%2C1077269504&cc=1452460 (Lukács Györgyné Bortstieber Gertúd halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR4S-BJG?i=39&cc=1452460 (Popper Ottó és Lukács Mária házassági anyakönyve)

https://www.lana.info.hu/lukacs-gyorgy/lukacs-gyorgy-bibliografia/

https://www.lana.info.hu/

https://neb.hu/asset/phpJcokTj.pdf

https://nntp.hu/person/person.php?personid=8763

https://resolver.pim.hu/auth/PIM63728

https://nevpont.hu/palyakep/lukacs-gyorgy-d339a

http://www.nevpont.hu/view/6876

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/6876