Lukinich Imre
történész
Született: 1880. április 4. Varjas, Temes vármegye
Meghalt: 1950. május 16. Budapest
Temetés: 1950. május 19. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Lukinich Imre, Szekeres Rózsa. F: Csizmazia Adél (†1964). Leánya: Muraközy Istvánné Lukinich Piroska és Imreh Béláné Lukinich Etelka. Unokája Muraközy Nóra könyvtáros, műfordító.
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1901), történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1902), az erdélyi nemzeti fejedelmek története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).
Az MTA tagja (l.: 1919. okt. 23.; r.: 1931. máj. 15.; ig.: 1935. máj. 16.–1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A székelyudvarhelyi állami főreáliskola (1902–1905), a dési főgimnázium (1905–1912), a bp.-i VIII. kerületi állami főgimnázium r. tanára (1912–1918). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1909–1918), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen (1918–1919), ill. a Budapestre menekült pozsonyi tudományegyetemen a világtörténet ny. r. tanára (1919–1923), c. ny. r. tanára (1924-től); közben az Egyetem rektora (1920–1921). A Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként bécsi levéltárakban kutatott (1922–1923), a Magyar Országos Levéltár (1923–1924), a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchenyi Könyvtár) igazgatója (1924–1929). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a kelet-európai történelem ny. r. tanára (1929–1949); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1943–1944).
Nagy forrásanyagot feltáró, pozitivista jellegű műveiben elsősorban a XVII–XVIII. századi Erdély, ill. az Erdélyi Fejedelemség, a Rákóczi-szabadságharc és a Rákóczi család történetével, magyar–lengyel történeti és művelődéstörténeti kapcsolatokkal, valamint általános könyvészeti és könyvtörténeti kérdésekkel foglalkozott.
Könyvtárigazgatóként elsősorban az OSZK Térképgyűjteményét fejlesztette: kérésére a Pénzügyminisztérium (PM) utasította a Földmérési Térképtárat, hogy az érvénytelenné vált régi eredeti és több példányban meglévő kőnyomatos térképeket juttassa el a nemzeti könyvtárnak. Kezdeményezésére jött létre továbbá az OSZK Zenei Gyűjteménye, amely kezdetben nyomtatványokat és kéziratokat gyűjtött. Elkezdte az első kiadások és a díszművek különgyűjteménnyé szervezését, elsők között ismerte fel az életrajzi dokumentáció jelentőségét: tervbe vette egy magyar arcképgyűjtemény és egy ezzel összefüggő életrajzi adattár kialakítását.
Igazgatói ideje alatt szerezte meg az OSZK Haynald Lajos kalocsai érsek iratait, a Jókai-kódexet és az Apponyi-gyűjteményt, valamint hozzálátott az elszakított területek magyar nyelvű irodalmának szisztematikus összegyűjtéséhez, ill. az ehhez feltétlenül szükséges bibliográfiai munkálatok elindításához. Tudományszervezői és tudományos közéleti tevékenysége is jelentős, a két világháború között vezető szerepet játszott a Magyar Történelmi Társulat és az MTA vezetésében.
Emlékezet
Budapesten (XII. kerület Krisztinaváros, Városmajor utca 21/a) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az MTA II. Osztályának titkára (1935–1946 és 1948–1949), az MTA Történettudományi Bizottságának előadója (1932–1949). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1921). A Magyar Történelmi Társulat titkára (1914–1916), főtitkára (1914, 1916–1918, 1920–1943), másodalelnöke (1937–1946).
A Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külső l.: 1933). A Lengyel Történelmi Társulat t. tagja.
Elismerés
Az MTA Vigyázó Sándor-alapítványának Díja (1912), az MTA Bük László Jutalma (1914), Corvin-koszorú (1943).
A rigai egyetem t. doktora.
Szerkesztés
Az Archivum Europae Centro-Orientalis c. folyóirat szerkesztője (1935–1944).
Főbb művei
F. m.: II. Sylvester pápa. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvár, 1901)
Arany János „A bajusz” című költeményének tárgya. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1903)
Az udvarhelyi vár története. – A kolozsvári Auner Márton és Brozer Péter naplói. – Adalék Balassa Bálint életéhez. (Erdélyi Muzeum, 1903)
Adatok a felsőmagyarországi céhek történetéhez. 1632–1701. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1903)
Egy erdélyi főúr könyvtára a XVII. században. (Erdélyi Muzeum, 1904)
Magyar psalterium a XIV. századból. (Magyar Könyvszemle, 1904)
Az erdélyi kincstári javak becslése 1701-ből. – Kővár várának jövedelmi forrásai. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1905)
Radzivill herceg munkácsi látogatása 1646-ban. (Erdélyi Muzeum, 1905)
Néhány külföldi utazó Szolnok-Doboka megyében. György Zsigmonddal. (Dés, 1905)
Bethlen Miklós életéhez. – Gróf Bethlen Miklós bécsi fogságáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
Adatok a keresdi nyomda történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1907)
A középfokú oktatás múltja és jelene Désen. Kőrösy Györggyel. (Dés, 1907)
Keresdi Bethlen Ferenc levelezése. 1622–1653. (Történelmi Tár, 1907)
Adatok az „Erdélyi történetkedvelők társasága” történetéhez. – Haller János levelei I. Apaffy Mihályhoz és Bethlen Gergelyhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
Adatok a Hóra-féle lázadás történetéhez. – Rhédei László halálának napja. (Századok, 1907)
Gróf Bethlen Kata könyveinek katalógusa. Köblös Zoltánnal. (Erdélyi Muzeum, 1907)
I. Rákóczy György és a lengyel királyság. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 21. 4. Bp., 1907)
Tordai János erdélyi humanista. (Századok, 1908)
Bethlen Gábor uralkodása történetéhez. – Bethlen Farkasné Ostrosics Borbála ingóságainak leltára. (Történelmi Tár, 1908)
Aranka György életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1908)
Keresdi báró Bethlen Ferenc. 1–3. (Századok, 1908 és külön: Bp., 1908)
Dés város közélete a XVIII. század elején. (Dés, 1908)
A németlipcsei bizottság jelentése. (Századok, 1909)
Cserei Mihály életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1909)
Okiratok Bethlen István 1636. évi támadása történetéhez. (Történelmi Tár, 1909)
Bethlen István támadása 1636-ban. 1–5. (Századok, 1910 és külön: Bp., 1910)
Adatok Bethlen Péter külföldi iskoláztatásához. (Századok, 1911)
Bethlen Farkas, a történetíró életéhez. – Melius Juhász Péter családjáról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1912)
Az erdélyi hódoltság és végvárai. (Hadtörténelmi Közlemények, 1913)
Gúnyvers Lorántffy Zsuzsannáról. – Az erdélyi fejedelmi cím kialakulásának történetéhez. 1–2. – I. Apaffy Mihály temetése. (Századok, 1913)
Bethlen Farkas történeti műve keresdi kiadásához. (Magyar Könyvszemle, 1913)
Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ból. – A kuruckor költészetéhez. (Századok, 1914)
Az avar–görög háborúk történetéhez. 1–2. (Történeti Szemle, 1914)
A szabadságharc történetírói. (Századok, 1917)
Petőfi és III. Napóleon. (Irodalomtörténet, 1917)
Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541–1711. Monográfia. (Bp., 1918)
A Magyar Történelmi Társulat története. 1867–1918. Monográfia. (Bp., 1918)
Gróf Zrínyi Miklósnak, a költőnek születési éve. (Századok, 1919)
Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1921. márc. 7.; megjelent: 1–2. Századok, 1921)
Barbarie des Valaques dans l’histoire de Hongrie. (Bp., 1922)
Bethlen Elek könyvtára 1683-ból. (Magyar Könyvszemle, 1922)
Tranquillus Andronicus életéhez. – Magyarországi ál-Rákócziak. – Magyar rabok spanyol gályákon. (Levéltári Közlemények, 1923)
Könyvtártörténeti adalékok. (Magyar Könyvszemle, 1924)
Gróf Pálffy János főparancsnoki megbízatása, 1710. (Századok, 1924)
A magyar bibliográfiaírás első kísérletei. (Magyar Könyvszemle, 1925)
A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar történettudomány. (Bp., 1926)
Arany János életéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926)
Kossuth országgyűlési tudósításainak történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Kossuth Lajos és a Magyar Történelmi Társulat. (Századok, 1927)
Teleki László életéhez. (Budapesti Szemle, 1928)
Dürer Albert származása. (Századok, 1928)
Honisme és helytörténet. (Historia, 1928)
A bethleni gróf Bethlen család története. Monográfia. A rajzok K. Sebestyén József és Bundschuch Ottó munkái. (Bp., 1928)
Magyar történelem életrajzokban. (A magyar népművelés könyvei. Bp., 1929; angolul: London–Bp., 1937; lengyelül: Bp., 1938)
Az 1830. évi varsói forradalom és a magyar közvélemény. (Budapesti Szemle, 1931)
Les éditions des sources de l’histoire hongroise. 1854–1930. (Bp., 1931)
Geschichte Siebenbürgens von Baron Erasmus Georg Tschernembl. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1931)
Az 1736–1739-iki török háború és a Rákóczi-kérdés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1932. ápr. 11.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1932)
Rákóczi Julianna házassága. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1932)
Bezerédj Imre árulásáról. (Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, 1933)
XVI. századi adatok a bécsi állami levéltárból. (Magyar Nyelv, 1934)
II. Rákóczi Ferenc kiszabadulása a bécsújhelyi börtönből és a jezsuiták. (Katholikus Szemle, 1935)
Rákóczi. (Budapesti Szemle, 1937)
A Rákócziak és Jakab kurlandi herceg. (Budapesti Szemle, 1938)
A lengyel kérdés és a magyar kormány. 1914–1917. 1–2. (Budapesti Szemle, 1939; és külön: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. 8. Bp., 1939; németül: Die ungarische Regierung und die baltischen Völker im XIX. Jahrhundert. Bp., 1938)
Húsz év krónikája. (Horthy Miklós. Vitéz nagybányai H. M. budapesti bevonulásának huszadik évfordulója alkalmából. Bp., 1939)
Szent László emlékezete. Születésének kilencszázadik évfordulóján. (Budapesti Szemle, 1940)
Erdély önálló állami élete. (Erdély. Tanulmányok. Szerk. Deér József. Bp., 1940)
A kereszténység védőbástyája. (Magyar Művelődéstörténet. III. köt. Bp., 1941; hasonmás kiad. Szekszárd, 1991 és 1993)
A podmanini és aszódi Podmaniczky-család története. Monográfia. (Bp., 1943)
A Magyar Tudományos Akadémia és a Balkán. (Magyarország és a Balkán. Szerk. Gál István. Bp., 1942; németül: 1944)
Románia politikai kapcsolatai az Osztrák–Magyar Monarchiával 1914-ig. (Magyarok és románok. II. köt. Bp., 1944)
American Democracy as Seen by the Hungarians of the Age of Reform. 1830–1848. (Journal of Central European Affairs, 1948)
szerk.: Auer János Ferdinánd pozsonyi nemes polgárnak héttoronyi fogságában írt naplója. 1664. Közzéteszi L. I. (Magyarország törökkori történetének forrásai. Bp., 1923)
Rákócziné életéből. (Emlékkönyv Klebelsberg Kuno negyedszázados kulturpolitikai működésének emlékére, születésének ötvenedik évfordulóján. Szerk. is. Bp., 1925)
A szatmári béke története és okirattára. Közzéteszi L. I. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bp., 1925)
Mohácsi emlékkönyv. 1526. Tanulmányok. A Magyar Történelmi Társulat megbízásából szerk. (Bp., 1926)
A Bethlen-fiúk külföldi iskoláztatása. 1619–1628. (Nagyenyedi Album. Szerk. is. Bp., 1926)
II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára, 1701. I–II. köt. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta. (Archivum Rakoczianum. Bp., 1935)
Az utolsó Rákócziak. (Rákóczi emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. I–II. köt. Szerk. is. Bp., 1935)
Az MTA Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. Összeáll. (Bp., 1935)
A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. I–V. köt. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1937–1943)
Emlékezés Szent István királyról és birodalmáról. Emlékkönyv a nagy magyar király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. (Bp., 1938)
Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára. 1440–1940. I–II. köt. (Bp., 1940)
Die siebenbürgische Frage. Studien aus der Vergangenheit und Gegenwart Siebenbürgens. Szerk. (Bp., 1940)
Documenta historiam valachorum in Hungaria illustrantia. Szerk. (Bp., 1941)
Eötvös József: Naplójegyzetek, gondolatok. 1864–1868. Közzétette, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1941)
Sorsdöntő csaták Marathontól a második világháborúig. I–II. köt. Szerk. Markó Árpáddal. A bevezetőt Szombathelyi Ferenc írta. (Bp., 1943)
ford.: Menander Protector történeti művének fennmaradt töredékei. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Középkori krónikások. 4. Brassó, 1905).
Irodalom
Irod.: Márki Sándor: L. I.: II. Sylvester pápa. (Századok, 1902)
Hóman Bálint: L. I.: Erdély területi változásai a török hódítás korában. 1541–1711. (Századok, 1918)
Angyal Dávid: A szatmári béke története és okirattára. Közzéteszi L. I. (Századok, 1926)
Áldásy Antal: A szatmári béke története és okirattára. Közzéteszi L. I. (Történeti Szemle, 1926)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
