Bakos József
nyelvész, etnográfus, művelődéstörténész
Született: 1912. február 2. Vilypuszta, Zemplén vármegye
Meghalt: 1997. július 28. Eger
Család
Apja Bakos István malomi munkás, gazdasági cseléd. F: Csányi Hilda. Fia: Bakos József villamosmérnök, leánya: Bakos Gabriella. Gyermekkorát tanyákon töltötte.
Iskola
A sárospataki ref. kollégiumban éretts. (1930), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori (1935) és m.–latin szakos tanári okl. szerzett (1936), a nyelvtudományok kandidátusa (1965).
Életút
A nyíregyházi ev. reálgimnázium óraadó tanára és a diákotthon felügyelője (1936–1937), a soproni gimnázium óraadó tanára (1938), az érsekújvári gimnázium (1938–1945), a sárospataki gimnázium r. tanára (1945–1952), az Egri Pedagógiai Főiskola, ill. az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető főisk. tanára (1952–1982). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959-1962).
Tud. pályafutásának kezdetén irodalomtörténeti, nyelvpedagógiai tanulmányokat írt, majd érdeklődése a néprajz és a nyelvészet felé fordult. Feldolgozta a Bodrogköz és a Mátyusföld folklórját, a tokajhegyaljai régi szőlőművelés művelődéstörténeti és néprajzi hagyományait. Elkészítette a magyar népi gyermekjátékok kataszterét, Mátyusföldi gyermekjátékok (1953) c. népköltési gyűjteményét egyes nemzetiségeket és csoportokat csúfoló szövegrészei miatt bezúzták. Különösen értékesek Comeniussal kapcsolatos filológiai kutatásai, rendszeresen kiadta A magyar Comenius-irodalom c. bibliográfiai füzeteket.
Elismerés
Comenius-emlékérem (1965).
Szerkesztés
Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvének szerkesztője (1955–1962).
Főbb művei
F. m.: Janus Pannonius és Martialis. (Sárospatak, 1934)
Martialis a magyar irodalomban. Egy. doktori értek. is. (Debrecen, 1935)
Az irodalomtanítás esztétikai szempontjai. (Bp., 1937)
Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában. (Érsekújvár, 1940)
Mátyusföldi szólások és közmondások. (Diarium, 1943)
Magyar játékot a magyar gyereknek. Tájegységünk területén gyűjtött népi gyermekjátékok, táncok és dalok. (Érsekújvár, 1943)
Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. (Sárospatak, 1947)
A pataki múlt hétköznapjai. (Sárospatak, 1950)
Népi gyermekjátékok az óvodában. Többekkel. (Bp., 1951?)
Mátyusföldi gyermekjátékok. (Bp., 1953)
A tokajhegyaljai szőlőművelés szókincse. (Sárospatak, 1954)
A magyar szókincs. Egy. jegyz. (Bp., 1955; 3. kiad. 1958)
Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1955)
Tokajhegyalja és bortermelése, néprajzi, hely- gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. (Sárospatak, 1957)
Comenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
Az Orbis Pictus és magyar szövegének jelentősége. (Eger, 1959)
Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
Comenius nyelvszemlélete és nyelvpedagógiai nézetei. Kand. értek. (Eger, 1964)
A filológus Comeniusról a magyar vonatkozású nyelvészeti, terminológiai és textológiai problémák tükrében. (Acta Paedagogicae Agriensis, 1971)
Eger és Felnémet földrajzi nevei. 1–2. Fekete Péterrel. (Eger, 1972–1973)
Nyelvjárástörténeti adatok és tanulságok az első magyar nyelvű Orbis Pictusban. (Magyar Nyelv, 1973)
Comenius Orbis Pictusa képanyagának és szövegének forrásairól. (Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1978)
A nyelvész Comenius. (Általános nyelvészeti tanulmányok. Bp., 1981)
Comenius eredeti családi nevéről. (Magyar Nyelvőr, 1992)
szerk.: A magyar gyermekjátékok katasztere. (Bp., 1954)
A magyar Komensky-irodalom. (Bp., 1952; kiegészítések és pótlások: Eger, 1957; 1959; 1961; 1963; 1972).
Irodalom
Irod.: Balázs János: B. J. köszöntése 70. születésnapján. (Magyar Nyelv, 1983)
V. Raisz Rózsa: B. J. (Magyar Nyelv, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
