Főbb művei

F. m.: Magyar politikai pártprogramok. 1867–1914. Egy. doktori értek. is. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának Kiadványai. 2. Bp., 1934)
A bécsi kormány gyáripar-politikájának alapelvei Magyarországon 1790 és 1815 között. (A gr. Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. 1935)
A földbirtokreform gondolata a kiegyezéstől a világháborúig. (Országút, 1935)
Österreicher József üveggyára. (Egyenlőség, 1937)
A „második Baku”. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Mocsáry Lajos és a nemzetiségi kérdés. (Az ország útja, 1941. szept. 7.)
Ráth Károly. (Országos Iparos Évkönyv és Címtár, 1942 és Kenéz Béla: Ipari öntudatunk ébresztői. Bp., 1943)
A magyar iparfejlesztés története. 1842–1914. (Iparfejlesztés. Bp., 1943)
Egy régi magyar mézeskalács-készítő. Beliczay Imre. (Országos Iparos Évkönyv és Címtár, 1943)
Wahrmann Mór. (Az IMIT Évkönyve, 1943)
Magyarország gyáripara az 1784–85. évi gyárstatisztika tükrében. 1–4. (Magyar Ipar-Iparügy, 1943–1944)
Adalékok a magyar iparszövetkezetek történetéhez. (Magyar Ipar-Iparügy, 1944)
Munkásmozgalmak. 1848–1849. Dokumentumok. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. Összegyűjtötte, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Népszava Kiadó, 1947)
Polgári radikalizmus Magyarországon. 1900–1918. (Bp., 1947)
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon. 1790–1848. (Teleki Pál Tudományos Intézet. A Történettudományi Intézet Kiadványai. 3. Bp., 1948)
A magyar céhrendszer 1848 előtt. Az 1836. évi pesti cipészlegény-mozgalom. (Századok, 1948)
Munkásmozgalmak. 1848–49. (Bp., 1948)
Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. Feudális maradványok a munkaszervezetben. 1850–1945. (Századok, 1950)
Magyar iparfejlődés. 1790–1848. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1951)
Magyarország történelme. I–II. köt. I. köt. 1711–1790. II. köt. 1790–1849. Egy. jegyz. (Szeged, 1952 és utánnyomások)
Magyarország történelme. 1849–1914. Egy. jegyz. (Szeged, 1952 és utánnyomások)
Kossuth Lajos. Rövid életrajz. Lukács Lajossal és Spira Györggyel. 17 táblával. (Bp., Művelt Nép, 1952)
A magyar nép története. Egységes jegyz. I–II. köt. (Szeged, 1953 és utánnyomások)
A magyar reformmozgalom és az 1830–1831-es lengyel szabadságharc. (A Magyar Történész Kongresszus előadásaiból. 3. A magyar és a lengyel nép közös küzdelmeinek hagyományaiból. Bp., 1954)
Az állami ideológiai oktatás tapasztalatai a Szegedi Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1954)
Széchenyi István. (Történelemtanítás, 1955)
A mezőgazdasági árutermelés és a parasztság helyzete Magyarországon a feudalizmus válságának elmélyülése idején. (Századok, 1956)
Az 1848–1849. évi magyar kormányok gazdaságpolitikája. (Közgazdasági Szemle, 1956)
A magyar népi demokrácia története. 1944. okt.–1948. jún. Egy. jegyz. (Szeged, 1959)
Szekfű Gyula történetírásának kérdései. (Társadalmi Szemle, 1959 és Felsőoktatási Szemle, 1959)
Szekfű Gyula történetszemléletének bírálatához. (Századok, 1960 és külön: Bp., 1960)
Über einige Fragen den Anfänge des kapitalistischen Gewerbeentwicklung in Ungarn. (Études historiques, 1960 és külön: Studia Historica. Bp., 1960)
A vallásos nézetek elleni küzdelem a történettudományok egyetemi, valamint főiskolai oktatásában. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Magyarország története. 1790–1849. A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet korszaka. Egy. tankönyv. I–II. köt. Szerk. Spira Györggyel. (Bp., 1961 és utánnyomások)
A „nemzetekfölötti állam” eszméje a nyugatnémet és az osztrák burzsoá történetírásban. 1–2. (Századok, 1961–1962)
A Habsburg Monarchia idealizálása a „nemzetekfölötti állam” szolgálatában. (Magyar Tudomány, 1961)
A tananyag korszerűsítésének néhány kérdése. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Föderációs tervek Délkelet-Európában és a Habsburg Monarchia. 1840–1918. (Bp., Kossuth, 1965)
A nyugat-európai tőkés integrációs törekvések politikai és gazdasági háttere. (Századok, 1965 és külön: Bp., 1965)
Föderationspläne in Südosteuropa und die Habsburger Monarchie in den Jahren 1849–1914. (Novelles études historiques, 1965)
A Habsburg Monarchia fenntartására irányuló tervek 1848-ban. (Magyar Tudomány, 1965)
A polgári történetszemlélet és történettudomány válsága Nyugat-Németországban a II. világháború után. 1–2. (Magyar Filozófiai Szemle, 1965)
A bécsi Collegium Hungaricum. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
Die Idee der europäischen Integration in der westdeutschen bürgerlichen Geschichtsschreibung. (Studia Historia. Bp., 1966)
A magyar történetírás története. 1945–1967. (Ünnepi acta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Szeged, 1967)
Elzász-Lotharingia Németországhoz csatolása 1870–1871-ben és a magyar közvélemény. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1968)
A magyar októberi forradalom és a politikai pártok. (Bp., Akadémiai, 1969)
Az októberi magyarországi forradalom és a polgári pártok. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1969)
Über die Möglichkeiten eines Zusammenschlusses der in Ungarn lebenden Völker in den Jahren 1848–1849. (Acta Historica, 1969)
Strukturalizmus, strukturalista elemzés, marxizmus. (Párttörténeti Közlemények, 1970; franciául: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
A magyar politikai pártprogramok. 1867–1918. Összeáll., sajtó alá rend. (Bp., Akadémiai, 1971)
1870–1871 hatása a nemzetközi erőviszonyokra. (Századok, 1971)
A tudományos munka irányítás és ellenőrzése. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
Nyugatnémet történészek az ún. keleti szerződések mellett. (Magyar Tudomány, 1973)
Struktúratörténet-kutatás az NSZK polgári történetírásában. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
Struktúratörténet-kutatás: kiútkeresés az NSZK polgári tudományának válságából. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. márc. 28.)
Strukturgeschichtsforschung in der bürgerlichen Geschichtsschreibung der BRD. (Studia Historica. Bp., 1975)
Eszmetörténet – munkásmozgalom-történet. (Párttörténeti Közlemények, 1975 és Munkásmozgalom-történet, társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. Sipos Levente és Vass Henrik. Bp., 1978)
Korszerű történetírás. (Magyar Tudomány, 1976)
„Rohanunk a forradalomba.” (Honismeret, 1978)
Der Aussenhandel des Königreichs Ungarn. 1790–1848. (Studia Historica. Bp., 1980)
A Magyar Királyság külkereskedelme. Akadémiai székfoglaló. 1790–1848. (Elhangzott: 1980. ápr. 17.)
Magyarország gazdasága. 1790–1848. (Magyarország története. V/1–2. köt. 1790–1848. Bp., 1980; 2. kiad. 1983)
Markverhältnisse im Aussenhandel des Königreichs Ungarn. 1790–1848. (Acta Historica, 1981 és külön: Bp., 1981)
A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790–1848 között. (Századok, 1981 és külön: Bp., 1981)
Magyarországi pártprogramok. 1867–1919. M. Gy. korábbi kötete alpján szerk. Gergely Jenő és Pölöskei Ferenc. (Pártok és programok. Bp., ELTE Kiadó, 2003)
Wahrmann Mór. A liberalizmus embereszményének ideális típusa. (Honszeretet és felekezeti hűség. Wahrmann Mór. 1831–1892. Szerk. Frank Tibor. Bp., 2006).

Irodalom

Irod.: Tanulmányok M. Gy. 75. születésnapjára. M. Gy. publikált műveinek jegyzékével. Szerk. Gaál Endre és Serfőző Lajos. (Szeged, 1986)
Halász Miklós: Tudóspálya – kitérőkkel. M. Gy. 75 éves. (Magyar Nemzet, 1986. júl. 19.)
M. Gy. (Tiszatáj, 1989)
„Rám a tények hatottak.” (Sulyok Erzsébet: Beszélgetések szegedi akadémikusokkal. Szeged, 1995)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2002. jún. 29.–Népszabadság, 2002. júl. 5.)
Font Márta: M. Gy. (Magyar Tudomány, 2002).

Irod.: írásairól: Tóth László: M. Gy.: Magyar politikai pártprogramok. 1867–1914. (Századok, 1938)
Nemes Dezső: M. Gy.: Munkásmozgalmak. 1848–1849. Dokumentumok. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. (Társadalmi Szemle, 1948)
Kővágó László: M. Gy.: A magyar októberi forradalom és a politikai pártok. (Párttörténeti Közlemények, 1970)
József Farkas: M. Gy.: A magyar októberi forradalom és a politikai pártok. (Magyar Tudomány, 1971)
L. Nagy Zsuzsa: M. Gy.: A magyar októberi forradalom és a politikai pártok. (Századok, 1971)
Arató Endre: M. Gy.: A magyar politikai pártprogramok. 1867–1918. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
Dolmányos István: M. Gy.: A magyar politikai pártprogramok. 1867–1918. (Századok, 1973)
Kemény G. Gábor: M. Gy.: A magyar politikai pártprogramok. 1867–1918. (Magyar Tudomány, 1973).

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).