Mészöly Gyula
kertész, növénynemesítő
Született: 1910. január 6. Szuhopolje, Verőce vármegye
Meghalt: 1974. március 17. Kecskemét, Bács-Kiskun megye
Temetés: 1974. március 22. Kecskemét
Temetési hely: Köztemető, díszsírhely
Iskola
A Bajai Kertészeti Középiskolában éretts. (1932), a budapesti Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést (1935), Kertészeti Akadémián kertészmérnöki okl. (1944), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán gazdasági tanári okl. szerzett (1946), növénynemesítő tanfolyamot végzett (1950). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), a biológiai tudományok doktora (1964).
Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1973. máj. 13.).
Életút
Mauthner Ödön Rt. derekegyházi gazdaságának gyakornoka (1935. júl. 1.–1935. nov. 5.), katonai szolgálatot teljesített (1935–1936), az Érd Gyümölcstermesztő Gazdaság gyakornoka (1936. márc. 15.–1936. szept. 15.), a Bajai Kertészeti Középiskola szaktanára (1936. szept. 15.–1940. márc. 1.), a Kecskeméti Gazdasági Szaktanítóképző Intézet szaktanára (1940. márc. 1.–1943. szept. 30.). Az általa megszervezett Kecskeméti Kertészeti Kísérleti Telep vezetője (1943. okt. 1.–1950), az ebből létrejött Kecskeméti Kísérleti Gazdaság (1950–1955), ill. a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója (1955–1972), egyúttal a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója (1961. szept. 1.–1970. aug. 31.).
Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Bács-Kiskun megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront, Bács-Kiskun megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Kecskemét [Bács-Kiskun megye 4. sz. egyéni választókerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25. és Kecskemét [Bács-Kiskun megye 5. sz. egyéni választókerület, 1971. ápr. 25.–1974. márc. 22.). Az Országgyűlés Mezőgazdasági Állandó Bizottsága tagja.
Konzervipari paradicsomfajták nemesítésével, a termesztéssel kapcsolatos agrotechnikai eljárások fejlesztésével foglalkozott. Az általa előállított egyszerű és komplex fajtahibridek, valamint az ezekből kialakított vírusrezisztens és egyes gombabetegségeknek is ellenálló fajták alapvető jelentőségűek. Nagyarányú és sokoldalú nemesítő tevékenységével alapvetően új megállapításokat tett a paradicsomnövény genetikai megismerésében. 1956-ban Európában először sikerült előállítania Lycopersicon peruvianummal életképes fajhibridet, majd 1957-ben a hirsutum fajhibridek további kombinálásával ún. komplex fajhibrideket, amelyek a további növénynemesítés szempontjából (a rezisztenciaforrás tekintetében) döntő jelentőségűeknek bizonyultak. Értékes eredményeket ért el a könnyen szedhető, gépi szedésre alkalmas paradicsom előállítása terén is. Összesen 13 államilag elismert paradicsomfajtát nemesített ki.
Emlékezet
Kecskeméten, a Gazdasági Szaktanítóképző Intézetben teljesített szolgálatot, itt kezdett el fajta-összehasonlító vizsgálatokkal foglalkozni. Első sikerei után megbízást kapott a kecskeméti Kertészeti Kísérleti Telep megszervezésére (1942. nov. 1-jétől). Az intézményből fejlődött ki a kecskeméti Kísérleti Gazdaság (1950) ill. alakult meg a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1955). Az intézet irányította országos szinten a paradicsomnemesítési, -termesztési, valamint az ezzel kapcsolatos vetőmag-termesztési kutatásokat, amelynek eredményeként az ország paradicsom vetésterületének 60%-án kecskeméti fajtákat termeltek (1965-ben).
Kecskeméten élt és tevékenykedett, a város által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Gyászszertartásán Láng Géza rendes tag, az MTA Agrártudományok Osztálya elnöke, Glied Károly a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese és Balázs Sándor a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója mondott búcsúbeszédet. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009).
Elismertség
Az MTA Növénynemesítési Bizottsága tagja, elnöke (1957–1974), az MTA Kertészeti Bizottsága tagja (1967–1974). Az MTA Kertészeti Bizottság Paradicsomnemesítési és -termesztési Munkabizottsága vezetője.
Elismerés
A Kertészeti Egyetem t. doktora.
Munka Érdemrend (1954 és 1958), Munka Érdemrend (arany, 1973).
Kossuth-díj (1956), Entz Ferenc-emlékérem (1963), Fleischmann Rudolf-emlékérem (1969), Tessedik Sámuel-emlékérem (1972), Mathiász János-díj (elsőként, 1973).
Főbb művei
F. m.: írásai: A jövő gyümölcse a paradicsom. (Kecskeméti Lapok, 1948. 81.)
A paradicsom szántóföldi termesztése. (Hódmezővásárhely, 1948)
Paradicsomfajták terméshozam- és szárazanyag-viszonya. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1949)
Heterózis paradicsom előállításával kapcsolatos megfigyelések. (A Kertészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1950)
A tőzegkockás palántanevelés kérdései. (Az FM Kertészeti Igazgatóság kiadványa. Bp., 1954)
Termeljünk korai paradicsomot! (A SZÖVOSZ kiadványa. Bp., 1956)
A rezisztenciára nemesítés feladatai és módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
A magyar paradicsomnemesítés eredményei és további feladatai. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1958)
Paradicsom-sűrítmények kiértékelő bírálata, 1959. Bontovits Lajossal. (Országos Mezőgazdasági Könyvtár. Bp., 1960)
Paradicsomtermesztésünkről. (Agrártudomány, 1960)
A paradicsonnemesítés újabb irányai. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1960/61)
A paradicsom-rezisztencia kialakításával kapcsolatos megfigyelések. Vidéki Lászlóval. – Paradicsomnemesítésünk eredményei és további feladatai. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve, 1960/62)
Paradicsomtermesztés. Szerk. Milinkó Istvánnal. (Bp., Mezőgazdasági, 1961)
Útmutató a nagyüzmi paradicsomtermesztéshez. (Kecskemét, 1961)
A magyarországi paradicsomtermesztés helyzete és távlati fejlesztésének lehetőségei. (Magyar Mezőgazdaság, 1963)
Megfigyeléseink a paradicsom-rezisztencia kialakításával kapcsolatban. Vidéki Lászlóval. – Paradicsomrezisztencia-nemesítési munkánk újabb eredményei. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Évkönyve, 1963/64)
Paradicsomnemesítés. Rezisztens fajták előállítása. I–II. köt. Doktori értek. 66 táblával. (Kecskemét, 1964)
Korai fajták és a koraiság fokozása a paradicsomtermesztésben. (Magyar Mezőgazdaság, 1964)
Cladosporium ellenálló paradicsomfajták nemesítésének és összehasonlító vizsgálatának hazai eredményei. Hodossy Sándorral és Szürke Jánosnével. (Növénytermelés, 1965)
Koraiság, termőképesség és ellenállóság együttes kialakítása. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1965/68)
Zöldségtermesztés homokon. Szerk. (Bp., Mezőgazdasági, 1966)
Paradicsomnemesítésünk tapasztalatai és eredményei. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiadványa. Kecskemét, 1966)
Gépi szedésre alkalmas paradicsomfajták nemesítése. (Konzerv és Paprikaipar, 1966)
Különböző műtrágyaadagok hatása néhány korai szabadföldi termesztésre alkalmas paradicsomfajta termésének alakulására. Hodossy Sándorral. (Növénytermelés, 1966)
A paradicsom nagyüzemi termelése és az erre alkalmas paradicsomfajták előállítása. (Gazdálkodás, 1966)
Szerves- és műtrágyaadagok hatása a paradicsom terméshozamára. Kőrös Lajosnével. – Koraiság, termőképesség és ellenállóság együttes kialakítása. – Könnyen szedhető, zöldtalpmentes könnyű homoktalajon is biztonságosan termő paradicsomfajták előállítása. (Zöldségtermesztés. Szerk. Somos András. Bp., 1967)
A paradicsom nagyüzemi termesztése, a gépesítés lehetőségei és ezekhez alkalmas fajták előállítása. Bíró Kálmánnal. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Bulletinje, 1967)
Heterózishatás vizsgálata egyes biokémiai tulajdonságoknál paradicsomnemesítésben. Vidéki Lászlóval. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1967/68)
A paradicsomszükséglet és a paradicsomtermelés. (Zöldségtermelés ökonómiája. Szerk. Erdei Ferenc. Bp., 1968)
A paradicsom fajhibridek jelentősége egyes betegségekkel szemben ellenálló fajták kialakítása szempontjából. – A rezisztencia-nemesítés helyzete, jelentősége és várható fejlődése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A paradicsom dohánymozaikvírus – TMV – rezisztenciája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. ápr. 30.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A fajtafenntartás és a vetőmag-szaporítás helyzete, jelentősége és feladatai. – A paradicsom-fajtafenntartás módszereinek értékelése. Báldy Bélával. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1969)
A paradicsom TMV-rezisztenciájának kialakítása. – A paradicsombogyó leválásának néhány tényezője. Farkas Józseffel. (A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Bulletinje, 1969)
A paradicsom szárazanyag-tartalmának kialakulása évjáratok szerint. Vidéki Lászlóval és Vukovich Lajossal. (Növénytermelés, 1969)
A paradicsom komplex növényvédelmének egyik módszere a betegség-ellenálló fajták előállítása. (Bács-Kiskun megyei Műszaki és Agrártudományi Szemle, 1969)
A paradicsomnemesítés eredményei, lehetőségei. 1–2. (Kertgazdaság, 1969)
A paradicsom. (A növénytermesztés kézikönyve. Szerk. Láng Géza. Bp., 1970)
Az ipari paradicsom szín- és szárazanyag-tartalmának fokozására irányuló nemesítési munkánk. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1970)
Paradicsomtermesztésünk eredményeiről és jövőjéről. – Az USA konzervipari paradicsomtermesztése. Bíró Kálmánnal. (Magyar Mezőgazdaság, 1970)
A sokhasznú paradicsom. A nemesítés feladatai. (Élet és Tudomány, 1970. 25.)
Korai paradicsomtermesztés homoktalajokon. – A paradicsomfajtákkal szemben támasztott igények, tekintettel a gépi betakarítás lehetőségeire. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1971)
A zöldésgtermesztés gépesítésének biológiai feltételei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1972)
Hagyományos rendszerű paradicsomtermesztésünk korszerűsítése. Hodossy Sándorral. (Magyar Mezőgazdaság, 1972)
Gépi betakarításra alkalmas hazai és külföldi paradicsomfajták vizsgálata és értékelése. Báldy Bélával és Bíró Kálmánnal. (Műszaki Fejlesztési Tájékoztató, 1972)
Intézetünk története. – A paradicsomnemesítési kutatások áttekintése. Eredmények és további feladatok. (A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Bulletinje, 1974).
F. m.: írásai a Kertészetben: Borsófajták áttekintése. – Melyik spenótfajtát termesszük? (1942)
Hónapos retekfajták. (1943)
a Kertészeti Szemlében: A paradicsom. – Paradicsomfajták. (1942)
Salátafajtáink. (1943)
a Kertészet és Szőlészetben: A paradicsom szárazanyag-tartalmának emelése nemesítéssel. – Paradicsomnemesítési feladataink, különös tekintettel a szárazanyag-emelés lehetőségeire. (1952)
Nagyüzemi melegágyi vetés és tűzdelés gépesítése. (1953)
Duna-Tisza közi szőlő- és gyümölcstermelésünk. (1954)
Paradicsomnemesítés. – A paradicsomtermesztés agrotechnikája. (1955)
Gondolatok az idei paradicsomtermésről. (1966)
A konzervparadicsom gazdaságos termesztése a Duna-Tisza közén. (1968)
Bács-Kiskun zöldségtermelése. – Korszerűbb agrotechnikát a paradicsomtermesztésben! Hodossy Sándorral. (1969)
Hibridparadicsom-nemesítésünk és a vetőmag előállítása. Hodossy Sándorral és Tóth Jánossal. (1970)
30 éves a zöldségtermesztési kutatás Kecskeméten. (1974).
F. m.: nemesített paradicsomfajtái: Kecskeméti 363 (1951)
Kecskeméti 366 (1951)
Kecskeméti törpe (1957)
Kecskeméti 42 (1955)
Kecskeméti 42 x Kecskeméti törpe (heterózis, 1959)
Kecskeméti konzerv (1964)
Kecskeméti determinált San Marzano (1964)
Kecskeméti merevszárú (1967)
Kecskeméti 3F1 hibrid (1969)
Kecskeméti export (1969)
Kecskeméti 700 (1970)
Kecskeméti jubileum (1971)
Kecskeméti 815 (1974).
Irodalom
Irod.: Toma Ádám: A „hírös város” újabb híressége. (Új Világ, 1956. ápr. 12.)
M. Gy. Ünnepi szám. (A Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Bulletinje, 1970)
Ibrányi Tóth Béla: Szakértelem és hűség. (Képes Újság, 1970. 1.)
Siposné Bartha Éva: Hivatása a növénynemesítés. (Kertészet és Szőlészet, 1970. 6.)
Gulyás Pál: egy nemesítő élete. (Népszabadság, 1970. júl. 24.)
Kunszabó Ferenc: Alfa és Omega. Portré M. Gy.-ról. (Forrás, 1971)
Schöffer Jenő: A tudós. M. Gy. (Magyar Konzervipar, 1971)
Illés Sándor: Harminc esztendő nyolc fejezetben. A paradicsomos ember. (Magyar Nemzet, 1972. jan. 11.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1974. márc. 19.)
Balázs Sándor: Emlékezés M. Gy.-ra. (Kertgazdaság, 1974)
Balázs Sándor: M. Gy. (A Zöldségtermesztési Kutatóintézet Bulletinje, 1974)
Jánossy Andor: M. Gy. (Magyar Tudomány, 1974)
Kiss Árpád: M. Gy. (Növénytermelés, 1974)
Láng Géza: M. Gy. (A Zöldségtermesztő Intézet Bulletinje, 1974)
M. Gy.-tól búcsúzunk. (Kertészet és Szőlészet, 1974. 13.)
Báldy Bálint: Gyula Mészöly. (Acta Agronomica, 1975)
M. Gy. szakirodalmi munkássága. Összeáll. Kerekes Magda, Mucsi Lászlóné, Miszory Franciska. (A Zöldségtermesztési Kutató Intézet Könyvtára. Kecskemét, 1976)
Láng Géza: M. Gy. (A Zöldségtermesztési Kutatóintézet Bulletinje, 1974)
Farkas József: M. Gy., a paradicsomnemesítő. – Hodossi Sándor: M. Gy., a tudományszervező és intézeti igazgató. – Lévai Péter: M. Gy., a kecskeméti felsőfokú kertészeti oktatás megalapítója. (Hajtatás, korai termesztés, 2000)
Hodossi Sándor: M. Gy. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2000. ápr. 19.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Hodossi Sándor: M. Gy., az ember, a kutató és a tudományszervező. (Kertgazdaság, 2010)
Száz éve született M. Gy. (Kertészet és Szőlészet, 2010)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: M. Gy. (Agrofórum, 2014).
Irod.: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969; 2. kiad. 1972)
Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1985)
Kecskeméti életrajzi lexikon. Szerk. Péterné Fehér Márta, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona. (Kecskemét, 1992)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
