Nagy Ernő, felsőeőri
jogász
Született: 1853. augusztus 17. Székesfehérvár, Fejér vármegye
Meghalt: 1921. augusztus 29. Kishantos, Fejér vármegye
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett (1877), majd a lipcsei és a berlini egyetemen (1877–1878), ill. a párizsi École Libre des Sciences Politiques-on tanult (1878–1880), politika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1881), az MTA tagja (l.: 1895. máj. 10.).
Életút
A nagyváradi jogakad.-n a m. közjog és politika h. (1880–1883), rk. (1883–1885), r. tanára és a legújabb kor politika története ún. jogosított tanára (1885–1902). A bp.-i tudományegyetemen a politika magántanára (1881–1912), a közjog és a közigazgatási jog ny. r. tanára (1912–1921). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a közjog és a közigazgatási jog ny. r. tanára (1902–1912). – A párizsi Société de la Paix Sociale l., a párizsi Société pour l Étude des Questions de l Enseignement Superieur l. és a párizsi Société Internationale des Études d Économie Sociale l. tagja. – A La réforme sociale c. francia lap mo.-i referense (1881–1884).
Főbb művei
F. m.: Magyarország közjoga. (Bp., 1887; 7. kiad. 1912)
A mentelmi jog. (Budapesti Szemle, 1889)
A magyar alkotmány állandósága és néhány jellemzőbb vonásai. (Jogutdományi Közlöny, 1896)
Az ausztriai császári cím fölvételéről.Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1897. jan. 11.; Értekezések a társadalmi tudományok köréből. Bp., 1897)
A házi törvények és a renuntiatio. (Bp., 1899)
A közjog tudományos műveléséről. (Bp., 1902)
Reformtörekvéseinkről a XIX. században. (Kolozsvár, 1907).
Irodalom
Irod.: Eöttevényi Olivér: Emlékbeszéd N. E. fölött. (Bp., 1925)
Csekey István: N. E. és a magyar közjogírás új iránya. N. E. műveinek bibl.-jával. (Bp., 1927)
Polner Ödön: Három magyar közjogász. N. E., Ferdinandy Gejza, Réz Mihály. (Bp., 1941).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
