Nemes Dezső
politikus, történész, szerkesztő
Született: 1908. szeptember 6. Lőcse, Szepes vármegye
Meghalt: 1985. március 30. Budapest
Temetés: 1985. április 10. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Nemes Adolf (†1919) pénzügyi tisztviselő, Neufeld Terézia (†1915). Szüleit alig ismerte, apja halála után nagybátyja nevelte fel, aki a BSZKRT asztalosmunkása volt. F: Szabó Piroska (1909–2006) politikus, az MKP KV (1945–1946) tagja és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsában Magyarország képviselője (1945–1954). Fia: Nemes Imre.
Iskola
Tizennégyéves korában, az iskolából kikerült, kárpitostanonc lett (1922). Egy év múlva megszökött mesterétől, a Balaton körül élt, kárpitos munkákat vállalt és építkezéseken dolgozott. Visszatért a fővárosba, hogy folytassa iskoláit, kárpitossegédi képesítést szerzett (1926). A moszkvai Nemzetközi Lenin Iskola hallgatója (1931–1933), a moszkvai Lomonoszov Egyetem ösztöndíjasa (1939–1941), a német támadás miatt az egyetem evakuálása után a Binszki Főiskolán végzett (1943).
A történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (védés nélkül, 1958. szept. 22.), az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.; r.: 1964. ápr. 24.).
Életút
Budapesten, Bodonyi Jenő Kárpitos és Lakberendező Vállalatának kárpitossegéde (1922–1926), az Újlaki Téglagyár munkása (1926–1927), az Óbudai Téglagyár csillése (1927), üzemi baleset – egy csille alá került, jobb karja ideiglenesen megbénult és ujjaival nem tudott többé szorító erőt kifejteni – következtében rokkant-munkanélküli (1927-től). A Famunkások Szakegylete ifjúmunkás csoportjának tagja (1925-től), az illegális KMP tagja és a Kárpitos Szakosztály alapító tagja (1926-tól), a KIMSZ KB titkára (1927–1928). Kommunista tevékenység miatt letartóztatták (1928. aug. 8.; három év börtönbüntetésre ítélték: 1930. szept.; szabadult: 1931. jún.). Mivel a letartóztatástól az ítélethirdetésig majdnem három év telt el csak néhány hetet töltött toloncházban, szabadon engedése után azonban rendőri felügyelet alá került.
A KMP Budapesti Bizottságának titkára (1933–1934), a KB tagja, magyarországi instruktora (1934–1935). Budapesti illegális tartózkodása után Moszkvában telepedett le, ahol a KMP-n belül kialakult két frakció közül egyikhez sem csatlakozott, kizárták a pártból (1936; visszahelyezték: 1939). A Moszkvai Kárpitos Bútorgyár kárpitosmestere, majd a gyár technikai ellenőre (1936–1939). A II. világháború idején, a Komintern munkatársa, a magyar csoport tanára (1941–1943), majd a hadifoglyok számára rendezett antifasiszta iskola tanára, igazgatója (1943–1945). A hadifoglyok részére kiadott Igaz Szó c. lap szerkesztője (1945. tavasz–1945. aug.).
Hazatérése után a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) egyik titkára (1945–1948. nov.), a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája lapja a Tartós Békéért, Népi Demokráciáért szerkesztőbizottságának tagja (Bukarestben, 1948. dec.–1950. febr.). A Népművelési Minisztérium csoportfőnöke, a Népművelési Osztály vezetője (1950–1953), a Szikra Könyvkiadó igazgatója (1953. aug.–1956. aug.), az MDP KV Pártfőiskola igazgatója (1956. szept. 1.–1956. okt. 31.), a Pártközpont munkatársa (1956. nov. 1.–1957. jan.), a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője (1957. jan. 25.–1961. szept.), főszerkesztője (1977. ápr. 13.–1980. márc. 27.).
A forradalom alatt a pártközpontban, majd október 29–30-án a Budapesti Pártbizottságon tartózkodott, október 31-én pártfeladatot kapott a beszüntetett Szabad Nép újraindítására. A Népszabadság akkor a Nagy Imre-kormány lapja volt, Haraszti Sándor nem kívánt együtt dolgozni Nemes Dezsővel, a forradalom bukása után újraindult Népszabadságban Fehér Lajos is megtagadta az együttműködést vele. Az 1956. november 8-tól 11-ig, a budapesti Népszabadsággal párhuzamosan megjelent, Rákosi hívei – Andics Erzsébet – által szerkesztett Szabad Népet Nemes Dezsőtől függetlenül szerkesztették, Szolnokon. 1956 végén, a lap nélkül maradt Nemes Dezsőt, az újjáalakult MSZMP megbízta az „ellenforradalom” eseményeinek rögzítésével. Szerkesztésében készült el a Kádár-rendszer első ideológiai propagandaműve, a Fehér Könyv. A Fehér Könyv és más ideológiai viták miatt Fehér Lajost is felmentették a Népszabadság főszerkesztői beosztásából és Nemes Dezsőt 1957. január 15-én kinevezték az MSZMP – immár harmadszor átszervezett – központi lapja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetőjévé.
Az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1985. márc. 30.); közben a KB titkára (1961. szept. 19.–1965. jún. 25.). Az MSZMP PB póttagja (1957. jún. 29.–1959. dec. 5.), tagja (1959. dec. 5.–1980. márc. 27.), az MSZMP KB Párttörténeti Intézete főigazgatója (1965. jún. 25.–1966. dec. 5.) és igazgatója (1980. márc. 27.–1983. júl. 6.). Az MSZMP KB Politikai Főiskola igazgatója (1966. dec. 5.–1977. ápr. 13. és 1980. márc. 27.–1983. júl. 6.); közben rektora (1975–1977).
Tudományos dolgozataiban elsősorban magyar munkásmozgalom-történettel, a két világháború közötti, illetve a népi demokratikus Magyarország történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharcot valótlan színben feltüntető Fehér Könyv kiadásának előkészítésében és összeállításában. Írásai alapvetően befolyásolták a korszak történeti szemléletét, aktuálpolitikai vezércikkeivel mint a Kádár-rendszer vezető pártideológusa, az átszervezett Népszabadság szerkesztőjeként korszakos jelentőségű tevékenységet fejtett ki.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB és az MTA nevében Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete nevében Molnár János igazgatóhelyettes búcsúztatta.
Elismertség
A Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SZUTA) tagja (külső: 1982).
A Nemzetközi Történettudományi Bizottság magyar nemzeti bizottságának elnöke.
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1946), Magyar Köztársasági Érdemrend (1948), Munka Érdemrend (1954), Munkás–Paraszt Hatalomért Érdemérem (1957), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1978), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászlórendje (1983).
Kossuth-díj (Az Általános Munkásegylet története c. munkájáért és Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon c. dokumentumkötet bevezető tanulmányáért, 1954), Állami Díj (1975).
Szerkesztés
A Századok és a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Nemzetközi munkásmozgalom. (Társadalmi Szemle, 1946 és külön: Szemináriumi füzetek. Bp., Szikra, 1946)
A szakszervezeti mozgalom. (Szemináriumi füzetek. Bp., Szikra, 1946 és utánnyomások)
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok munkája. (Szemináriumi füzetek. Bp., Szikra, 1946)
A nemzetközi munkásmozgalom. I–II. köt. (Munka és tudás könyvtára. Bp., Szikra, 1947 és utánnyomások)
A szakszervezetek feladatai. (A Szakszervezeti Tanács alapfokú szemináriuma. Bp., Munka Könyvkiadó, 1947)
A Szakszervezeti Világszövetség működése. Beszámoló a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának I. ülésszakáról. Prága, 1947. jún. 7–14. (Bp., Munka Könyvkiadó, 1947)
Száz esztendős a Kommunista Párt kiáltványa. (Századok, 1948)
A munkásság szerepe az 1848–1849-es forradalomban. (Társadalmi Szemle, 1948)
A Tájékoztató Iroda határozata és a békéért való harc. (Társadalmi Szemle, 1950)
Az Általános Munkásegylet tevékenysége. 1–2. (Századok, 1951–1952)
Az Általános Munkásegylet története. 1868–1873. Monográfia. 16 táblával. (Bp., Szikra, 1952)
A községi tanácsok népművelési feladatai. (Bp., Jogi Könyvkiadó, 1952)
De l’histoire de l’Association Générale des Ouvries. (Acta Historica, 1952)
Lenin és a Magyar Tanácsköztársaság. (Társadalmi Szemle, 1954)
Pártunk kongresszusai. (Propagandista, 1954)
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1919 augusztusától 1929 őszéig. MDP Pártfőiskola tankönyve. (Bp., Szikra, 1954; 2. kiad. 1955)
A Szovjetunió iránti szeretet és bizalom a magyar nép tömegeiben. 1919–1945. (A Magyar Történészkongresszus, 1953. jún. 6–13. előadásaiból. 8. Bp., 1954)
A hazafiság kérdése és a jobboldali jelenségek. (Bp., Szikra, 1955)
A Magyar Kommunista Párt harca a felszabadulásért. (Társadalmi Szemle, 1955)
Magyarország felszabadulása. (A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Bp., 1955; 2. jav. kiad. 1960; oroszul: Moszkva, 1957)
A néptömegek történelmi szerepe és a személyi kultusz kérdése. (Századok, 1956)
Az októberi forradalom és a magyar nép harca az imperialista háború és a Monarchia ellen. – Nagy Imre „eszméi” és az árulás ideológiai előkészítése. (Társadalmi Szemle, 1957)
A magyarországi revizionizmus kifejlődése, mint az ellenforradalom előkészítésének szerves része. (Társadalmi Szemle, 1958 és MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Az első magyar szocialista forradalom. (Századok, 1958)
A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége. – A Bethlen-kormány külpolitikája. (Századok, 1959)
A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége. (A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége és nemzetközi hatása. Előadás-gyűjtemény. Bp., 1960)
A népi Magyarország fejlődése. 1945–1960. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1960. ápr. 10.; megjelent: Társadalmi Szemle, 1960; önálló kötetben: Társadalomtudományi kismonográfiák. 1. Bp., Akadémiai, 1960; 2. kiad. 1961; oroszul: Moszkva, 1962)
Az osztályharc – fejlődésünk jelenlegi szakaszán. (Társadalmi Szemle, 1961)
A kommunizmus építésének néhány elvi kérdése. N. D. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Társadalmi Szemle, 1962; önállóan: Bp., 1962)
Az ellenforradalom története Magyarországon. 1919–1921. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., Akadémiai, 1962; oroszul: Moszkva, 1964)
Az 1927. évi olasz–magyar szerződés. (Századok, 1963)
Pártunk VIII. kongresszusa. (Társadalmi Szemle, 1963)
A szocialista demokrácia fejlődése Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1964)
A Bethlen-kormány külpolitikája. Az „aktív külpolitika” kifejlődése és kudarca. 12 táblával. (Bp., Kossuth, 1964)
A nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései. (MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1964)
A nemzetközi helyzet és a kommunista világmozgalom. (MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1965)
A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának irányelvei és a Kommunisták Magyarországi Pártjának gyakorlati tapasztalatai. (Társadalmi Szemle, 1965)
Tudomány és társadalom. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. ápr. 20.; megjelent: Magyar Tudomány, 1965)
„Die österreichische Aktion” der Bethlen-Regierung. (Acta Historica, 1965)
Az 50 éves Szovjetunió és Magyarország. (A Nagy Október és a magyarországi forradalmak. Bp., 1967; oroszul is)
Az októberi forradalom és Magyarország útja a szocializmushoz. N. D. előadása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján. (Századok, 1967)
Az októberi forradalom és Magyarország. (Pártélet, 1967)
Az 1969. júniusi moszkvai értekezlet. (Társadalmi Szemle, 1969)
A kommunista párt vezető szerepe a szocialista építés időszakában. (Társadalmi Szemle, 1970)
A lenini békepolitika. (Századok, 1970)
Lenin ist mit uns. Zur 100 Jahresfeier seiner Geburt. (Studia Historica, 1970)
A lenini eszmék ereje. (Bp., Kossuth, 1970; oroszul: Moszkva, 1970)
Az 50 éves Szovjetunió és Magyarország. (A Nagy Október és a magyarországi forradalmak. Bp., 1972)
Szabó Ervin ideológiája és kapcsolata a forradalmi szocialistákkal. (Századok, 1972)
A Szovjetunió fél évszázados jubileuma. (Társadalmi Szemle, 1972)
Az ellenzék az MSZDP-ben a századforduló után. – Az 1905–1906. évi kormányzati válság és az MSZDP választójogi harca. – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választójogi harca 1911–1913-ban. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
Az MKP és az SZDP egyesülése. – A Kommunista Kiáltványról. (Társadalmi Szemle, 1973)
A magyar munkásmozgalom történetéhez. Tények, viták, tanulságok. (Bp., Kossuth, 1974)
Die ungerländische Sozialdemokratische Partei und der erste Weltkrieg. (Acta Historica, 1974)
Pártunk nemzetközi tevékenysége. – Felszabadulásunk harmincadik évfordulójának küszöbén. (Társadalmi Szemle, 1975)
Die Regierungskrise im Jahre 1905–1906 und der Kampf der Sozialdemokratischen Partei Ungarns um das Wahlrecht. (Studia Historica, 1975)
A fasizmus kérdéséhez. (Gyorsuló idő. Bp., 1976)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a világ változásának hat évtizede. (Társadalmi Szemle, 1977)
The View of History. (Power, Liberty, Democracy. Speeches and Articles of Leading Hungarian Politicians. Bp., 1978)
Die Lage Ungarns im zweiten Weltkrieg und am Vorabend der Befreiung. (Ungarn im zweiten Weltkrieg. Drei Studien. Berlin, 1978)
Forradalmak és Tanácsköztársaság Magyarországon. 1918–1919. (Bp., Kossuth, 1979)
Észrevételek Borsányi György Kun Béla politikai életrajza c. munkájához. (Párttörténeti Közlemények, 1979 és külön: Bp., 1979)
A Tanácsköztársaság történetének egyes vitatott kérdéseihez. (Társadalmi Szemle, 1979)
Die Grosse Sozialistische Oktoberrevolution, die Entfaltung des revolutionären Kampfes in Ungarn und die Ungarische Räterepublik. (Studia Historica, 1980)
A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van. (A Párttörténeti Intézet kiadványa. Bp., Kossuth, 1981)
Az „Ifjú Proletár” megjelenése. (Tanúságtevők. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1919–1933. 4/a. Bp., 1981)
Az 1919. januári politikai válság Magyarországon és a munkáspártok. (Párttörténeti Közlemények, 1983 és külön: Bp., 1983)
Kun Béla Tanácsköztársaság utáni tevékenységéről. (Párttörténeti Közlemények, 1984 és külön: Bp., 1984)
Kun Béla és a Tanácsköztársaság. (Párttörténeti Közlemények, 1984 és Kun Béláról. Tanulmányok. Szerk. Milei György. Bp., 1988)
Kun Béla politikai életútjáról. Az előszót Milei György írta. (Bp., 1985).
F. m.: szerk.: Marx, Karl–Engels, Friedrich: A Kommunista Kiáltvány. 1848–1948. Ford. Rudas László, szerk. és a kísérő tanulmányt írta N. D. (1–4. kiad. Bp., 1948)
Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon. 1919–1921. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. A kötet iratanyagát összeáll. Karsai Elek, Kubitsch Imre, Pamlényi Ervin. (Iratok az ellenforradalom történetéhez. 1. Bp., Szikra, 1953; 2. kiad. 1956)
A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon. 1921–1924. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. A kötet iratanyagát összeáll. Karsai Elek. (Iratok az ellenforradalom történetéhez. 2. Bp., Szikra, 1956)
Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon. 1924–1926. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. A kötet iratanyagát összeáll. Karsai Elek. (Iratok az ellenforradalom történetéhez. 3. Bp., Kossuth, 1959)
Történelem és jelenkor. Az MSZMP és az SZKP együttműködése. Szerk. Huszár Istvánnal és Jegorov, A. G.-vel. (Bp., 1989).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. ápr. 2.)
Óvári Miklós gyászbeszéde. (Népszabadság, 1985. ápr. 11.)
Erényi Tibor: N. D. (Magyar Tudomány, 1985)
Óvári Miklós: N. D. (Párttörténeti Közlemények, 1985)
Siklós András: N. D. (Századok, 1987)
N. D. (A szabadság. Munkáspárti Hetilap, 2008).
Irod.: írásairól: Iványi Emma: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon. 1919–1921. Szerk. N. D. (Levéltári Közlemények, 1955)
Siklós András: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon. 1919–1921. Szerk. N. D. (Századok, 1955)
Faludi Szilárd: N. D.: Magyarország felszabadulása. (Történelemtanítás, 1955)
Lackó Miklós: N. D.: Magyarország felszabadulása. (Társadalmi Szemle, 1955)
M. Somlyai Magda: N. D.: Magyarország felszabadulása. (Századok, 1955)
Rohonyi Gábor: N. D.: Magyarország felszabadulása. (Hadtörténelmi Közlemények, 1955)
B. Lőrincz Zsuzsa: A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon. 1921–1924. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. (Levéltári Közlemények, 1958)
B. Lőrincz Zsuzsa: Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon. 1924–1926. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. (Levéltári Közlemények, 1960)
Ránki György: Az ellenforradalmi rendszer gazdasági helyzete és politikája Magyarországon. 1924–1926. Szerk., a bevezető tanulmányt írta N. D. (Századok, 1961)
Berend T. Iván: N. D.: Az ellenforradalom története Magyarországon. 1920–1921. (Társadalmi Szemle, 1962)
Berend T. Iván: N. D.: A Bethlen-kormány külpolitikája. (Századok, 1964)
Borsányi György: N. D.: A Bethlen-kormány külpolitikája. (Társadalmi Szemle, 1965)
Csatári Dániel: N. D.: A lenini eszmék ereje. (Párttröténeti Közlemények, 1970)
Horváth Istvánné: N. D.: A lenini eszmék ereje. (Palócföld, 1970)
Erényi Tibor: N. D.: A magyar munkásmozgalom történetéhez. Tények, viták, tanulságok. (Társadalmi Szemle, 1974)
Galántai József: N. D.: A magyar munkásmozgalom történetéhez. Tények, viták, tanulságok. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
Simon Péter: N. D.: A magyar munkásmozgalom történetéhez. Tények, viták, tanulságok. (Századok, 1975)
Kirschner Béla: N. D.: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van. (Társadalmi Szemle, 1982)
Kónya Sándor: N. D.: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van. (Párttörténeti Közlemények, 1982)
Fehér András: N. D.: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van. (Századok, 1984)
Pintér István: N. D.: Kun Béla politikai életútjáról.
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. (Bp., 1987)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. (Bp., 2011).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
