Pauer Imre Rudolf
filozófus, római katolikus pap, premontrei szerzetes, római katolikus pap
Született: 1845. április 16. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1930. július 4. Vác
Iskola
Belépett a premontrei szerzetesrendbe (Csornán, 1860. okt. 1-jén), pappá szentelték (1867. szept. 27.). Középiskoláit Vácott, Esztergomban és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen filozófia–matematika–fizika szakos tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.; r.: 1889. máj. 3.; ig.: 1905. máj. 12.; t.: 1914. máj. 7.).
Életút
A szombathelyi főgimnázium r. tanára (1866–1868), igazgatója (1868–1875), a pozsonyi jogakadémián a filozófia r. tanára (1875– 1886), a bp.-i tudományegyetemen a filozófia ny. rk. (1886–1889), ny. r. és a pedagógia ún. jogosított tanára (1889–1916); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1902–1903), nyugalomba vonult (1916). Miniszteri tanácsos (1898-tól). A bp.-i Erzsébet Nőiskola és a bp.-i I. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző intézet kurátora.
Az MTA II. Osztálya titkára (1890. máj. 8.–1914. nov. 9.). Az Országos Közoktatási Tanács tagja (1894-től), előadó tanácsosa (1896-tól). A Tanítóképzőintézeti Tanárok Egyesületének t. tagja.
Logikai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozott, a pszichológiai pozitivizmus magyarországi megteremtője. A filozófia feladatát nem önálló ismeretek létrehozásában, hanem a tudományok addigi eredményeinek összegzésében jelölte meg. Nézetei ugyanakkor egyszerre igyekeztek támaszkodni a kísérleti pszichológiára és Arthur Schopenhauer pszichológiai felfogására. Kísérletet tett az etikai determinizmus és a fizikai-fiziológiai determinizmus elkülönítésére. Az első magyar nyelvű orvosi pszichológiai tanulmányok szerzője.
Emlékezet
Vácott élt és halt meg, ott is nyugszik. Szülőházát (Vác, Papnevelde, később Múzeum utca 4.) kulturális célokra ajánlotta fel. A házat később a város átadta a Váci Múzeumi Egyesületnek egy létesítendő múzeum számára (1918). A gesztus igen nagy elismerést szerzett számára: a város díszpolgárává is megválasztották, sőt, még életében utcát is elneveztek róla, Vácott.
Elismerés
Az MTA Gorove-díja (1890). Vác város díszpolgára (1918).
Szerkesztés
Az Athenaeum szerkesztője (1891–1914). Az Értekezések a társadalomtudományok köréből (1886–1911), az Értekezések a történettudományok köréből (1886–1914), az Értekezések a bölcseleti tudományok köréből (1904–1911) és az Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből c. sorozatok, periodikumok szerkesztője (1911–1913).
Főbb művei
F. m.: Kant. (Szombathely, 1868)
A philosophia történelme. I–II. füz. (Pest, 1868–1869)
Pedagógiai tanulmányok. (Pest, 1869)
Tapasztalati lélektan. (Pest, 1870; 2. egészen átd. kiad. Bp., 1876)
Logika vagy gondolkodástan. (Pest, 1870; 2. egészen átd. kiad. Bp., 1876)
Bevezetés a philosophiai tudományokba. I–III. köt. (Pest, 1870–1871)
Metaphysica. (Pest, 1871)
Tanügyi reformjaink. (Budapesti Közlöny, 1871)
Kelet és a görög philosophia. 1–5. (Szabad Egyház, 1872)
Vázlatok az újkori philosophia köréből. (Pest, 1872)
A képzelemről. 1–3. (Vasmegyei Lapok, 1873)
Lélektani vázlatok. (Vasmegyei Lapok, 1874)
Teendőnk a philosophia érdekében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1874. nov. 23.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
A tudományos vizsgálódás és kutatás módszerei. P. I. előadásai nyomán összeáll. Masznyik Endre. (Pozsony, 1877)
A jogakadémiák kérdéséhez. (Pozsony, 1879)
Philosophiai propaedeutika. I–II. köt. (Bp., 1882; 4. teljesen átd. kiad. A lélektan alapvonalai címmel I. köt. 1900 és A logika alaptani címmel II. köt. 1902; I. köt. 6. kiad. 1911; II. köt. 5. bőv. kiad. 1907)
A véralkatról. (Pozsonyvidéki Lapok, 1882)
Lélektani elméletek történeti kifejlődése a görög philosophiában. – Orvostani psychologia. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
A középiskolai philosophiai oktatás. (Magyar Tanügy, 1883)
Alvás és álom. Psychologiai tanulmány. (Pozsony, 1883)
Egy fejezet a nő lélektanából. Psychologiai tanulmány. (Pozsony, 1883)
Phantasia. Psychologiai tanulmány. (A Pozsonyi Toldy Kör kiadványai. Pozsony, 1885)
Új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1889. okt. 11.; megjelent: Értekezések a bölcseleti tudományok köréből. 3. köt. 2. Bp., 1889)
Az ethikai determinismus elmélete. (Bp., 1890; 2. kiad. 1899)
A philosophiai kutatás újabb segédeszközei. (Athenaeum, 1892)
Válasz Plagiosippusnak. Egy tudós koryphaeus. (Bp., 1892)
A lélektan alaptanai. (Bp., 1900).
Irodalom
Irod.: Buday József: P. I. „A lélektan alaptanai” czímű művének bírálata. (Magyar Paedagogia, 1900)
P. I. (Budapesti Hírlap, 1930)
P. I. (Az Újság, 1930. júl. 6.)
Szűcsné Zomborka Mária: P. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
