Pauer János
római katolikus püspök, egyházi író, történetíró
Született: 1814. augusztus 1. Ráckeve, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1889. május 15. Székesfehérvár
Család
Sz: Pauer György, Vecsey Julianna, anyja evangélikus vallású volt. Korán árvaságra jutott, Simonyi Pál székesfehérvári nagyprépost nevelte.
Iskola
Középiskoláit Székesfehérvárott és Pesten végezte, majd a római Collegium Germanico–Hungaricumban tanult (1834–1838), hittudori okl. szerzett (1838) és pappá szentelték (1838. aug. 19.). Az MTA tagja (l.: 1858. dec. 15.).
Életút
Csákvárott káplán (1838–1841), a Religio és Nevelés, ill. a Fasciculi Ecclesiastico-Literarii c. folyóiratok segédszerkesztője (1841– 1843). A székesfehérvári papnevelő intézet spirituálisa és a teológia helyettes tanára (1844–1852), r. tanára (1860–1867); közben uo. püspöki titkár (1852–1858). Székesfehérvári kanonok és budai főesperes (1858–1866); közben a káptalan képviselője és jegyző az esztergomi tartományi zsinaton (1858). C. szekszárdi apát (1862-től), biduai választott püspök (1866-tól), püspöki helynök (1869-től), olympiai felszentelt püspök (1872-től; Esztergomban szentelték fel: 1872. jún. 29.). Nagyprépost (1873–1878), káptalani helynök (1874 és 1877–1878), székesfehérvári megyéspüspök (1878–1889; kinevezték: 1878. dec. 25.; XIII. Leó pápa megerősítette: 1879. febr. 28.; székét elfoglalta: 1879. ápr. 24.).
A Szent László Társulat alelnöke.
Történészként elsősorban egyháztörténettel, egyházmegyéje múltjával, Székesfehérvár történetével és régészeti emlékeivel foglalkozott. A székesfehérvári püspökség alapításának 100. évfordulójára megírta annak történetét (latin nyelven, 1877). Nevéhez fűződik a megyei tanítóegyesület megalapítása, de tevékenyen részt vett a Vörösmarty Kör és a Székesfehérvári Városi Történelmi és Régészeti Egyesület létrejöttében, jelentős adományaival gyarapította a helyi múzeumokat. Tevékenykedett Vörösmarty Mihály és Horvát István székesfehérvári, ill. Virág Benedek tabáni emlékművének felállításában. Különösen híres könyvgyűjtő volt: több mint húszezer kötetből álló magánkönyvtárát (benne 300 ősnyomtatvánnyal és kézirattal) egyházmegyéjére hagyta. Történelmi ismertetése saját könyvtára ősnyomtatványairól kéziratban maradt.
Emlékezet
Aranymiséjét 1888. aug. 20-án tartotta. Székesfehérvárott hunyt el, holttestét, végakarata szerint a székesfehérvári sóstói temetőkápolnában helyezték örök nyugalomra. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). Az MTA-n Czobor Béla tartott fölötte emlékbeszédet (1890. ápr. 28-án). A székesfehérvári egyházmegye könyvtárában gipsz mellszobrát helyezték el (Szász Gyula alkotása, 1923). Születésének 120. évfordulóján Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök szentmisében emlékezett meg róla a sóstói temetőkápolnában (2009. máj. 18-án). A székesfehérvári püspöki könyvtár az ország 4. legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjteményével rendelkezik, jelenleg 503 inkunábulumot őriznek itt (az ország 7500 ősnyomtatványából 152 kizárólag Székesfehérvárott található meg!). Az OSZK és a Székesfehérvári Egyházmegye közös kiadásában jelentette meg Pauler János értékes könyvgyűjteményének katalógusát (Velenczei Katalin szerkesztésében), míg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum emlékkiállítást rendezett tiszteletére (mindkettő szintén 2009-ben).
Elismerés
A bp.-i tudományegyetem tb. doktora (1880).
Szerkesztés
Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa. Költeményei a Hazai és Külföldi Tudósításokban és a Hasznos Mulatságokban jelentek meg (1833–1834).
Főbb művei
F. m.: Falusi oskolákról. – A népek vallás és erkölcsi neveltetéséről. (Társalkodó, 1840)
A kisdedek vallási oktatása. Parizek után németből ford. (Székesfehérvár, 1841)
Hunyadi János végórája. (Regio és Nevelés, 1842)
Nevelő s tudományos intézeteink története, s azok fejlődésére a clerus befolyása a magyar első századoktól korunkig. (Regio és Nevelés, 1843)
A margitszigeti apácza-kolostor története. (Regio és Nevelés, 1844)
Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpád időszakától korunkig. 1–3. füz., egybefűzve. (Székesfehérvár, 1847)
A Székesfehérvárott fölfedezett királyi sírboltról. (Székesfehérvár, 1849)
Elméletek a leélt forradalom fölött. (Religio, 1850)
Az angolországi vallási mozgalmak fejlése, s mit várhat azokból az egyház. (Religio, 1851)
A szent keresztút tizennégy statioban. (Székesfehérvár, 1851)
Elméletek a szentek canonisatiojáról. (Danielik Emlékkönyv. Pest, 1852)
Egyházi nevezetes régiség: a székesfehérvári székesegyház régi harangjáról. (Religio, 1855)
ősök emléke, vagyis: szerette-e a magyar nemzeti történetét? Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1859. nov. 7.; megjelent, önállóan: Székesfehérvár, 1860)
A székesfehérvári szegények és betegek intézetének története. (Székesfehérvár, 1864)
Antigonus, egy ismeretlen bölcs fölfedeztetése. Egy kis jellemvonás Renan ismeretes munkájához. (Székesfehérvár, 1864)
Farkas Imre püspök életrajza. (Székesfehérvár, 1865)
Szent Gellért püspök ereklyéinek emléke. (Székesfehérvár, 1870)
Történelmi fejtegetés e kérdés fölött: mi volt Domokos fejérvári püspök családi neve? (Székesfehérvár, 1870)
A szent-mihályi éremlelet ismertetése. (Székesfehérvár, 1871)
A Székesfehérvárott koronázott királyok. (Székesfejérvár [folyóirat], 1872)
Székesfehérvárott koronázott királynők. Felolvasás a Vörösmarty Körben. (Székesfehérvár, 1872)
Historia dioecesis Alba- Regalensis ab erecta sedis episcopali. 1777–1877. 12 tábla rajzzal és kőnyomatos arczképével. (Székesfehérvár, 1877)
Herennius- és Postumius-érmek. A rómaiak és samnitok közti háborúk emlék-érmeinek ismertetése Kr. előtt 320 évvel. Az érmek lenyomatával. (Székesfehérvár, 1878)
Virág Benedek emlékezete. (Ellenőr, 1880)
Tóth István versezetei… néhai gr. Cziráky József ezredes kapitánynak életéről, táborozásáról, haláláról, 1742-ben. Régi kézirat után átd. Név nélkül. (Székesfehérvár, 1881)
Supplementum ad Historiam dioecesis Alba-Regalensis. (Székesfehérvár, 1887).
Irodalom
Irod.: Czobor Béla: Emlékbeszéd P. J. l. tag fölött. P. J. arczképével. (MTA-emlékbeszédek. Bp., 1890)
Velenczei Katalin: A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa. (Bp.–Székesfehérvár, 2008)
Tóvizi Ágnes: Kódextöredékek P. J. székesfehérvári püspök inkunábulumaiban. 1–2. (Művészettörténeti Értesítő, 2009–2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
