Prinz Gyula
geográfus
Született: 1892. január 11. Rábamolnári, Vas vármegye
Meghalt: 1973. december 31. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i (1900-1901), a müncheni és berlini tudományegyetemen tanult (1901-1902), a breslaui egyetemen bölcsészdoktori okl. (1904), a leíró földtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908), a földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954). Az MTA tagja (l.: 1935. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A breslaui egyetem Földtani Int. tanársegéde (1903-1904), a bp.-i tudományegyetem Geopaleontológiai Int. tanársegéde (1904-1910), egy. adjunktusa (1910-1913) és magántanára (1908-1913). Az Erzsébet Nőisk. Tanárképző Főisk.- ján a földrajz r. tanára (1913-1918); közben Izlandban glaciológiai tanulmányokat folytatott (1914), amelyet az I. vh. félbeszakított. A vh. kezdetén, mint ellenséges állampolgárt az angol hatóságok Man szigetére internálták (1914). A pozsonyi, ill. a Bp.-re menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a földrajz ny. r. tanára (1918-1923); közben a bölcsészkar dékánja (1919-1920). A pécsi Erzsébettud. Egyetemen a földrajz ny. r. tanára (1923-1940); közben a bölcsészkar dékánja (1933-1934), majd az egyetem rektora (1935-1936). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az ált. és fizikai földrajz ny. r. tanára (1940-1945), a Szegedi Tudományegyetem Földrajz Tanszék ny. r. tanára (1945-1952), egy. tanára (1952-1957) és a tanszék vezetője (1949-1957); közben a bölcsészkar dékánja (1948-1949).A földrajz és a geológia szinte vmennyi területén jelentőset alkotott, természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi, ill. kőzettani művei a m. tud. kimagasló teljesítményei, földrajzi tankönyvein nemzedékek nőttek fel. Műveiben újszerű szintézisét adta a geográfia és a geológia legfontosabb eredményeinek. Almásy György második közép-ázsiai expedíciójának tagjaként a Tiensan-hegységet tanulmányozta (1906-1907), majd önálló expedíciót vezetett a Tiensan- a Pamír és a Kunlun-hegységekbe, ill. a Tarim-medence Ny-i részébe. A Perthes-féle Geographen-Kalender (1910) térképén ábrázolva számolt be utazásai eredményeiről. Belső-ázsiai utazásainak kőzettani eredményeit Szentpétery Zsigmond, őslénytani eredményeit Vadász Elemér dolgozta fel.
Főbb művei
F. m.: Die Nautiliden in der unteren Jura-Periode. Budapest,1905; A klíma története. Budapest,1905; Belsõázsiai utazásaim néprajzi eredményei. Budapest,; Die Vergletscherung des nördlichen Teiles des Zentralen Tienschan-Gebirges. Wien,1909; Utazásaim Belsõázsiában. Budapest,1911; Második belsõázsiai utazásom néprajzi eredményei. Budapest,1913; Magyarország földrajza. Budapest,1914; Budapest földrajza. Budapest,1914; Magyarország településformái. Budapest,1922; Európa természeti földrajza. Budapest,1923; Európa városai. Pécs-Budapest,1923; Ungarn. In: Handbuch der geographischen Wissenschaft Berlin,1931; Magyar földrajz. Budapest,1936; Közép-Ázsia õsi tönkfelszíne. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1939;A Magas-Tiensán. Budapest,1939; Hat világrész földrajza. Budapest,1943; Utazásaim Belsõ-Ázsiában. Budapest,1943; A városmorfológiai felvétel alapvetése. Budapest,1953; A földrajzi és természeti adottságok szerepe a városépítésben. Budapest,1954; Városföldrajz. Budapest,1955; Az országdomborezat földszármazástani magyarázata a „Tisia-elmélet” tükrében. Földrajzi Közlemények h.n.,1955.
Irodalom
Irod.: Szabó Pál Zoltán:P. Gy. tudományos munkásságának 50 éve. Budapest,1955; Somogyi Sándor:Búcsú P. Gy.-tól. Földrajzi Közlemények 1974; Hajdú Zoltán:P. Gy. közigazgatás-földrajzi munkássága. Földrajzi Értesítõ 1980; Kecskés Tibor:P. Gy. Ázsia-kutatóprofesszorunk emlékezete. Vasi Szemle 1982; Szederkényi Tibor:P. Gy., a geológus. Földtani Közlöny 1984; Fehér József:P. Gy. gazdaságföldrajzi kutatásai.; Somogyi Sándor:P. Gy., a földrajztudomány egyetemes művelõje.; Szederkényi Tibor:P. Gy. és a magyar földtan. Földrajzi Közlemények h.n.,1984;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
