Prónay Sándor, tóthprónai és blatniczai br.

Született: 1760. április 7. Acsa, Pest-Pilis-Solt vármegye
Meghalt: 1839. február 5. Pest

Család

Sz: Prónay László (†1808) Csanád vm. főispánja, br. Radvánszky Rozália. Gyermeke nem volt, így unokaöccsét, Prónay Albertet (1801–1867) fiává fogadta és örökösévé tette meg.

Iskola

Pozsonyban bölcsészetet, Pesten jogot tanult, majd tanulmányait Göttingenben egészítette ki. Az MTA tagja (ig.: 1830. nov. 17.).

Életút

Az evangélikus iskolák főfelügyelője (1790–1819), az evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelője (1819–1839) és az 1791. évi evangélikus zsinat elnöke. A Főrendiház tagjaként részt vett az országgyűléseken. Aranysarkantyús vitéz (1790-től), majd kir. kamarás.

A bécsi udvarban apjával együtt dolgozott II. József Türelmi Rendeletének az evangélikusokra vonatkozó fejezetein. Ennek is köszönhető, hogy az uralkodó halála után őt nevezték ki az evangélikus iskolák főfelügyelőjének. A reformkori országgyűléseken is képviselte egyháza érdekeit, híres szónoklatokat tartott az evangélikusok vallásszabadsága mellett. A tudomány és a művészetek bőkezű támogatójaként elősegítette – többek között – Fessler Ignác, Kőrösi Csoma Sándor, Kazinczy Ferenc és Kis János műveinek megjelenését. 4200 forintot adott a Magyar Tudós Társaságnak (1832-ben).

Emlékezet

Történeti művei kéziratban maradtak, Aranka Györgyhöz intézett leveleit az MTA Kézirattára őrzi. Arcképe megjelent a Képes Ujságban (1860-ban). Emlékére a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma Prónay Sándor-díjat és - emlékplakettet alapított azon magyar és külföldi, egyházi és világi személyek számára, akik kiemelkedő szellemi vagy anyagi támogatással állnak a Magyarországi Evangélikus Egyház mellett (2008-ban, a kisplasztika Ifj. Szlávics László alkotása).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013