Pungor Ernő
kémikus
Született: 1923. október 30. Vasszécsény, Vas vármegye
Meghalt: 2007. június 13. Budapest
Temetés: 2007. június 29. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Pungor József, Faller Franciska. Szülei három és fél holdas földművesek voltak. F: 1. Lang Erzsébet a Magyar Optikai Művek (MOM) ún. anyagnormása. Fia: Pungor Ernő, ifj. (1951–) vegyészmérnök, kandidátus, Pungor András (1954–) villamosmérnök; leánya: Pungor Katalin (1959–) orvos. F: 2. 1984-től Horváth Tünde.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a szombathelyi Faludi Ferenc Gimnáziumban éretts. (1942), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen vegyész (1948) és természettudományi doktori okl. szerzett (1949), a kémiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tanársegéde (1949–1951), egy. adjunktusa (1951–1953), egy. docense (1953–1962), a Veszprémi Egyetem Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1962. júl. 28.–1970. jún. 30.); közben az Egyetem rektorhelyettese (1966–1970). A BME Vegyészmérnöki Kar Általános és Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára és az MTA–BME Műszaki Analitikai Kémiai Tanszéki Kutatócsoport vezetője (1970. júl. 1.–1993. dec. 31.), emeritusz professzora (1994-től); közben a Kar dékánja (1972–1981). Az Antall- és a Boross-kormányban c. államtitkár (1990. aug. 15.–1995. dec. 20.), majd a műszaki fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter (1990. dec. 20.–1994. júl. 15.), a kormány tud. tanácsadó testületének tagja (1999-től). A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány főigazgatója (1994–2001). A Magyarok III. Világkongresszusa elnöke (1992).
Analitikai kémiával, elektroanalitikával, elsősorban a lángfotometria elméleti és gyakorlati kérdéseivel, oszcillometriával, adszorpciós indikátorok elméletével, voltametriával foglalkozott. Az analitikai kémia több új módszeréről elsőként írt monográfiát a magyar kémiai szakirodalomban (A lángfotometria elméleti alapjai, 1962; Oszcillometria és konduktometria, 1963). Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az ún. ionszelektív membránelektródok előállítása és alkalmazása területén.
Budapesten (Sashegy, XI. kerület Meredek utca 4.) élt és tevékenykedett, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik. Emlékére, családja Pungor Ernő-díjat alapított (a kémiai tudományos kutatások terén kimagasló eredményeket szerzett 45 éven aluli kutatónak, 2007-ben). A díjat minden évben, Pungor Ernő születésnapját (okt. 30-án) követően, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében adja át az MTA elnöke (először erre 2008-ban került sor, az első díjazott Gyurcsányi E. Róbert volt.). Emlékét őrzi továbbá a Pungor Ernő Asztaltársaság is (2009-től). Róla nevezték el a vasszécsényi Pungor Ernő Művelődési Ház és Könyvtárat (2006. nov. 17-én.).
Emlékezet
Az MTA Analitikai Bizottsága elnöke. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, 1990–1994), az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) elnöke (1990–1994; ismét c. államtitkári rangban, 1994. aug.–dec.). A Magyar Űrkutatási Tanács elnöke (1992–1994), az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács tagja. A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) elnökségi tagja, Analitikai Kémiai Szakosztályának elnöke. A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége magyarországi egyesületének elnöke (1989–1991 és 1995-től), egyúttal a Világszövetség elnöke is (1992-től). A Magyar Fórum elnöke (1987–1990).
Elismertség
A Csehszlovák Tudományos Akadémia (1966–1991), a londoni Európai Tudományos Akadémia (1992-től), az Indiai Tudományos Akadémia (1993-tól), ill. az Angol Királyi Kémiai Társaság tb. tagja. Az Európai Kémikus Egyesületek Szövetsége Analitikai Kémiai Bizottsága (1981–1987) é Elektroanalitikai Munkabizottsága alelnöke (1985–1987). A Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület társelnöke (1997-től). Az ENSZ Vegyifegyver-ellenes Bizottság tud. tanácsadó-testületének tagja (1999-től). A Veszprémi Egyetem díszdoktora (1999).
Elismerés
Haza Szolgálatáért Érdemrend (arany, 1980), Munka Érdemrend (arany, 1981), Nagy Német Szolgálati Kereszt (1995), Francia Becsületrend tiszti fokozata (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (1998) és Nagykeresztje (2003).
Főbb művei
F. m.: Adatok az abszorpciós indikátorok elméletéhez. Festékadszorbátumok mint sav–bázis-indikátorok.(Gyógyszerész, 1949)
A klórcián elektromér viselkedéséről. Egy. doktori értek. (Bp., 1949)
A visszamérés elvén alapuló argentometriás eljárás a kloridok, bromidok és rodanidok mérésére abszorpciós indikátor alkalmazásával. Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1949)
A mangán[II] karbonát és annak néhány gázanalitikai szempontból értékes tulajdonsága. Schulek Elemérrel. – Titrimetriás gázanalitikai eljárások 1–3. Schulek Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A klórcián elektromér formáinak létezéséről és elméletéről. Schulek Elemérről. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1951)
Adszorpciós vizsgálatok kialakuló ezüstjodid felületeken. Schulek Elemérrel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Kalcium, stroncium és bárium lángfotométeres mikromeghatározása, egymás mellett. Hegedűs Andrással, Millner Tivadarral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1953)
Adatok a peroxivegyületek kémiájához. Trompler Jenővel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Kiegészítő vizsgálatok a kalcium, a stroncium és a bárium egymás mellett történő lángfotometriás mikromeghatározásához. Hegedűs Andrással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955)
Lángfotometria. 1–2. Mennyiségi színképelemzés lánggerjesztéssel. Hegedűs Andrással. (A Mérnöki Továbbképző Intézete előadásai. Bp., 1955)
Reakciók ezüstjodid-felületen. Konkoly Thege Ilonával, Schulek Elemérrel. – Oxidációs reakciók ezüstjodid-felületen. (MTA Kémiai Osztálya Közleményei, 1955)
Az alkálifémek lángfotometriás vizsgálata. Zapp Erikával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1955)
Adatok a lángfotometria elméleti kérdéseihez. Doktori értek. (Bp., 1956)
Molekulasávokon mért emissziók lángfotometriás vizsgálata. 1–2. Konkoly Thege Ilonával. – Magnéziumvegyületek vizsgálata lángfotométerrel. Konkoly Thege Ilonával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1956)
A metanilsárga adszorpciós indikációjának mechanizmusa. Hollósné Rokisinyi Erzsébettel. – Kis mennyiségű bárium lángfotometriás vizsgálata báriumszulfát-tartalmú anyagban. Zapp Erikával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1957)
A műszeres elemzés újabb eredményei. (Magyar Kémikusok Lapja, 1958)
Lángfotometria. Az alapelvek és a méréstechnika újabb alakulása. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A koncentráció befolyása gyógyszerül is használt anyagok fajlagos forgatóképességére. Konkoly Thege Ilonával, Schulek Elemérrel. (Acta Pharmaceutica, 1959)
Alkálifém-szennyezés lángfotometriás vizsgálata fémalumíniumban. Zapp Erikával. – Az átmeneti fémek lángfotometriás sajátságai Konkoly Thege Ilonával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1960)
Untersuchungen von Ampullen mit dem Hochfrequenz-Titrimeter. (Archiv der Pharmazie, 1960)
Untersuchung der Oxydation des Chlorpromazins und Verfolgung des Oxydationsvorganges mit dem Hochfrequenz-Titrimeter. (Pharmaceutica Acta Helvetica, 1960)
Alumínium alapú ötvözetek polarográfiás vizsgálata. Farsang Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961)
Damfraumanalyse der Systeme Brom und Halogen-Wasser. Schulek Elemérrel, Trompler Jenővel. (Acta Chimica, 1961)
Szemelvények a műszeres elemzés praktikumából. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
A lángfotometria elméleti alapjai. Monográfia. (Bp., 1962; angolul: 1967)
Analitikai kémiai feladatok. Egy. jegyz. (Veszprém, 1963)
Conductometry and Oscillometry. (Journal of Electroanalytical Chemistry, 1962)
Hazai oszcillometriás titrimétereink. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Analitikai kémiában használatos fogalmak gyűjteménye. Összeáll. (Veszprém, 1963)
Oszcillometria és konduktometria. Monográfia. (Bp., 1963; angolul: 1965)
Analitikai laboratóriumi gyakorlatok. Egy. jegyz. (Veszprém, 1965)
A dielektromos állandó szerepe az oszcillometriás mérésekben. Balázs Lóránttal. – Az ioncserélők során a klórmetilezés fokának, valamint az ioncserélők kapacitásának oszcillometriás meghatározása. Havas Jenővel. – Oszcillometriás célokra szolgáló kapacitív és induktív mérőcellák vizsgálata. Valló Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1966)
A morfinbomlás kinetikai vizsgálata. Molnár Etelkával, Szász Ágnessel. (Acta Pharmaceutica, 1966)
Theory and Application of Anion Selective Membrane Electrodes. (Analytical Chemistry, 1967)
Microanalysis of Germanium in Solutions Containing Hydrogen Peroxyde and Hydrogen Fluoride. Halász Andrással. (Acta Chimica, 1967)
A molibdén izopolisavainak spektrofotometriás vizsgálata. Halász Andrással. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1968)
Oldatok koncentrációjának automatikus követése elektrokémiai módszerekkel, különös tekintettel a membránelektródokra és az oszcillometriás eljárásokra. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. jan. 9.; megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Voltametriás vizsgálatok szilikongumi alapú grafitelektróddal. Szepesváry Pálnéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969)
Az analitikai kémia új irányai – a hazai kutatás és alkalmazás problémái. (Magyar Tudomány, 1969)
Nagy molekulájú kloridsók meghatározásának problémái. Papp Erzsébettel. – Adatok a foszfor, arzén, szilícium és germánium molibdénnel alkotott heteropolisavainak tulajdonságaihoz és analitikai alkalmazásához. 1–4. Halász Andrással, Polyák Klárával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1970)
A lángfotometria újabb fejlődése. Szász Ágnessel. (A kémia újabb eredményei. 2. Bp., 1970)
A levegőszennyeződés néhány problémája. Meisel Tiborral. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1971)
Vas–alumínium vegyes oxidok Mössbauer-vizsgálata. Többekkel. – Kálium közvetett voltametriás és közvetlen amperometriás meghatározása szilikongumi alakú indikátorelektród jelenlétében. Siska Elemérrel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1972)
Kémiai analitikai feladatok. Egy. jegyz. (Bp., 1973)
Indikátor elektród mint a kémiai ipari automatizálás egyik alapja. Fehér Zsófiával, Tóth Klárával. (A kémia újabb eredményei. 13. Bp., 1973)
Higany meghatározása vízben láng nélküli atomabszorpciós módszerrel. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1973)
Összehasonlító vizsgálatok az inzulinkészítmények és a kristályos inzulin cinktartalmának meghatározására. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1973)
Elektrokémiai vizsgálatok nemvizes közegben. 1–4. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1973–1974)
A fémelemzés korszerű analitikai módszerei. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1974)
Timföldgyári lúg- és zagyelőkészítés automatizálása. Tóth Bélával, Valló Ferenccel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1974)
Elektroanalitika. 1. Elektroanalízisen alapuló módszerek. Bányai Évával. (BME Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1974)
Bevezetés az analitikai kémiába. Egy. jegyz. Szepesváry Pálnéval. (Bp., 1975)
Kausztikus Na2O automatikus elemzése timföldgyári laboratóriumban. Tóth Bélával, Valló Ferenccel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1975)
Az elektrokémiai módszerek szerepe az analitikai kémiában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1976. okt. 5.)
Turbulens hidrodinamikai voltammetria. 1–3. Gratzl Miklóssal, Váradi Máriával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976–1978)
A vegyészmérnökképzés új tantervi struktúrája. Meisel Tiborral, Nagy Lajos Györggyel. (Felsőoktatási Szemle, 1977)
Analitikai kémiai kislexikon. Főszerk. (Bp., 1978)
A kétfokozatú vegyészmérnökképzés irányítási rendszerének tapasztalatai. (Felsőoktatási Szemle, 1979)
Description of Transient Potentiometric Signals Measured in Injection Analysis Systems. Többekkel. (Acta Chimica, 1979)
A laboratóriumi oktatás szerepe az egyetemi kémiai oktatásban. – A háromszög-programozott titrálási technika. 1–4. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1979–1981)
Analitikai kémiai rendszerek. Veress Gáborral. – Az információelmélet alkalmazása az analitikai kémiában. Frank Ildikóval, Veress Gáborral. – Ezüst-, arany- és nikkelrétegek vastagságának meghatározása éter mikropróbás lángatom-abszorpciós módszerrel. Többekkel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1980)
Az elektronikai iparban felhasznált anyagok minősítése. Kormány Terézzel. (A szilárdtestkutatás újabb eredményei. 9. Bp., 1980)
Információ és döntés kapcsolata az analitikai kémiában. Frank Ildikóval, Veress Gáborral. – A statisztikai döntéselmélet az analitikai kémiában. Frank Ildikóval, Veress Gáborral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1981)
Az analitikai kémiai adatfeldolgozás főbb módszerei. Egy. jegyz. Veress Gáborral. (Bp., 1982; 2. kiad. 1986; 4. kiad. 1988)
Potenciometriás stripping analízis. 1–2. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983–1984)
Vizek cián-szennyezettségének meghatározása. Hangosné Mahr Magdolnával, Kuznyecov Vladimirrel. – Légréses cianid-érzékelők. 1–2. Többekkel. – A csapadékalapú ionszelektív elektródok zavaró ionok jelenlétében mért átmeneti függvényeinek elméleti értelmezése. Gratz Miklóssal, Lindner Ernővel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1985)
A műszaki innováció problémái, nehézségei, korlátai hazánkban. (Valóság, 1985)
Analitikusok kézikönyve. Főszerk. (Bp., 1987)
Dynamic Characteristics of Ion-Selective Electrodes. Monográfia. Lindner Ernővel, Tóth Klárával. (Boca Raton, 1988)
Oszcillometriás mérések áramló rendszerben. 1–4. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1988–1990)
Az ionszelektív elektródkutatás fejlődése 20 év alatt. (A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései. 5. Bp., 1989)
Az analitikai kémia szerepe a modern társadalomban. (Magyar Tudomány, 1990)
Analytical Performance of Mixed Gas Inductively Coupled Plasmas. Bezur Lászlóval, Ernyei Lászlóval. (Acta Chimica, 1991)
The Scientific and Technological Development System in Hungary. (Az OMFB kiadványa. Bp., 1991)
Kemometriai szemléletű analitikai kémia. Vass Ilonával, Veress Gáborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1992)
Schulek Elemér és a magyar analitikai kémiai iskola. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993)
Planáris ezüstjodid elektródok előállítása és vizsgálata. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994)
A Practical Guide to Instrumental Analysis. Monográfia. (Boca Raton, 1994)
Ionszelektív elektródok – analógiák és következtetések. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995)
Magyarország fejlődéséért. Tudománypolitikai írások, interjúk. (Bp., 1996)
Éveim, kutatásaim. P. E. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1998)
Az ionszelektív elektródok elmélete. (A kémia újabb eredményei. 83. Bp., 1998)
Burger Kálmán. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2002. jún. 11.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006).
Irodalom
Irod.: A BME Vegyészmérnöki Kar centenáriumi emlékkönyve. (Bp., 1972)
A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1975)
P. E. (Mérnök vagyok. Kémia, gépészet, energetika, mélyépítés. Szerk. Szluka Emil. Bp., 1986)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Tóth-Zsiga István: P. E. akadémikus hetvenéves. (Élelmezési Ipar, 1993)
Kőrös Endre: Köszöntő – visszatekintéssel. P. E. 70 éves. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1993)
Bencze Gyula: A tudományt meg kell újítani. Beszélgetés P. E. akadémikussal. (Új Magyarország, 1993. 95.)
Németh Ferenc: „Ezt az iskolát folytatnunk kell!” Beszélgetés P. E. vegyészprofesszorral. (Élet és Tudomány, 1993. 42.)
Halász Lajos: Tudós a tudományszervezésért. Beszélgetés P. E.-vel, az OMFB elnökével. (Heti Magyarország, 1993. 44.)
Az Antall- és a Boross-kormány tisztségviselői almanachja. Főszerk. Kodela László. (Bp., 1994)
Palugyai István: A jelen jövőjén dolgozunk – hetvenöt százalékos sikerrel. P. E. az elmúlt évek műszaki fejlesztési politikájáról. (Népszabadság, 1994. 116.)
Hankó Ildikó: Európa felfigyelt ránk. P. E., az OMFB lemondott elnöke a kutatásról, a tudomány jövőjéről és lemondásának okairól. (Magyar Nemzet, 1994. 145.)
Hankó Ildikó: Műszaki fejlesztés nélkül nincs versenyképes gazdaság. Beszélgetés P. E. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1995. 218.)
Szentgyörgyi Zsuzsa: „A matatásra adott pénzeket sajnálom.” Beszélgetés P. E. akadémikussal. (Magyar Tudomány, 1997)
Tóth László: Interjú P. E. akadémikussal. (Északkelet Magyarország, 1999)
Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. (Bp., 2000)
Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
Ki kicsoda a magyar gazdasági életben? (Bp., 2001)
Fekete György: Emberközelben. Beszélgetések barátaimmal. Riportok, interjúk. (Bp., 2001)
P. E. akadémikus 80 éves. (Magyar Kémikusok Lapja, 2003)
Tóth Klára: P. E. akadémikus 80 éves. – Havas Jenő: P. E., a hazai elektroanalitikai műszergyártás megalapozója. (Anyagvizsgálók Lapja, 2003)
Ifjan – éretten – öregen. 80 kérdés–válasz közel nyolc évtizedről. Beszélgetőtárs Tóth László. P. E. művei bibliográfiájával. Szerk. Tóth Klára. (A Technika Alapítvány kiadványa. Miskolc, 2003)
Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
P. E. (A Hús, 2007)
P. E. (Acta Pharmaceutica, 2007)
P. E. (Tejgazdaság, 2007)
P. E. (Papíripar, 2007)
Scharle Péter: P. E. (Mérnök Újság, 2007. 7.)
Tóth László: P. E. (Gép, 2007)
Tóth Klára: P. E. (Magyar Tudomány, 2007 és Gyógyszerészet, 2007)
In memoriam P. E. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2007)
Pokol György: P. E. (Magyar Kémikusok Lapja, 2007)
Záray Gyula: P. E. (Anyagvizsgálók Lapja, 2007)
Tömpe Péter–Simonyi István: P. E. professzor gyógyszeripari és gyógyszergyári kapcsolatai. (Magyar Kémikusok Lapja, 2009)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
