Rados Gusztáv
matematikus
1884-ig Raussnitz
Született: 1862. február 22. Pest
Meghalt: 1942. november 1. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.).
Életút
Fia Rados Jenő (1895-1992) építész, építészettörténész. - A József Műegyetem hallgatója, a bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. szerzett (1884), majd a lipcsei tudományegyetemen Felix Klein mellett tanult (1884-1885), a matematika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.; r.: 1907. máj. 3.; t.: 1937. ápr. 29.). - A József Műegyetem magántanára (1885-1891), a matematika ny. rk. (1891-1893), ny. r. tanára (1893-1933); közben a Mérnöki és Építészi Oszt. (1900-1904), a Közgazdasági Oszt. dékánja (1917-1920) és az egyetem rektora (1911-1914). A József Műegyetem Könyvtárának vezetője (1896-1911, 1914-1933).Algebrával és számelmélettel fogl., a mo.-i mátrixelméleti kutatások megindítója. Nemzetközileg is kiemelkedően új eredményeket ért el az algebrai és elliptikus függvények, a körosztás, a determinánsok, a kvadratikus alakok, ill. a magasabb fokú kongruenciák vizsgálata terén. Részben az ő nevét őrzi a számelméletben a Rados-Kőnig-tétel. Rektori működéséhez fűződik a a műegyetem Közgazdasági Szakoszt.-ának megszervezése és a Műegyetemi Deákotthon létesítése.
Főbb művei
F. m.: A felsõbbfokú kongruenciák elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1883; Egy, a geometriában fellépõ számelméleti probléma. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885; Az algebrai függvények elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1885; A determinánsok elméletéhez. - A szétbontható alakok elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1886; A ciklikus determinánsok elméletéhez. Mathematikai és Physikai Lapok h.n.,1894; Az orthogonális helyettesítések elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1900; Adalékok az egységgyökök elméletéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1908; Analízis és geometria. R. G. műegyetemi elõadásai. Budapest,1919; Ein Satz über Kongruenzen höheren Grades. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1923; Die quadratischen Reste zusammengesetzer Moduln. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1927; Egy determinánstétel általánosítása. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ 1929; Über die Dichtigkeit der Primzahlen einer arithmetischen Progression. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum 1932; Über zyklische orthogonale Substitutionen. Acta Universitatis Szegediensis Scientiarum Mathematicarum h.n.,1940.
Irodalom
Irod.: R. G.-nak hetvenedik születésnapjára. Matematikai és Fizikai Lapok 1931; Stachó Tibor Pogány Béla:Gyászbeszéd R. G. ravatalánál. Matematikai és Fizikai Lapok 1942; Stachó Tibor:R. G. Technika 1943; Móra László:R. G. Könyvtáros 1963; Gyires Béla:R. G. In: Műszaki nagyjaink Budapest,1967; Szénássy Barna:A magyarországi matematika története a 20. század elejéig. Budapest,1970; Móra László:R. G. a tudós és könyvtáros. Magyar Nemzet h.n.,1987;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
