Riedl Frigyes
irodalomtörténész, esztéta
Született: 1856. szeptember 12. Ladomér, Bars vármegye
Meghalt: 1921. augusztus 7. Budapest
Család
Apja Riedl Szende (1831-1873) nyelvész.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.).
Életút
Apja Riedl Szende (1831-1873) nyelvész, az MTA tagja. - A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1879), m.-német szakos tanári okl. szerzett (1880), áll. ösztöndíjjal a berlini és a párizsi (1879-1880), majd a bécsi tudományegyetemen tanult (1881), az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.). - A bp.-i IV. ker.-i főreálisk. r. tanára (1881-1904), a bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a m. irodalomtörténet ny. r. tanára (1904-1921). Az Orsz. Közoktatási Tanács előadó tanácsosa.A 19. sz. vége és a 20. sz. eleje egyik legjelentősebb m. irodalomtörténészeként elsősoban a m. irodalom kiemelkedő személyiségével, különösen Arany János, ill. Gyulai Pál munkásságával, Shakespeare 19. sz.-i mo.-i hatásával fogl., a m. esszé egyik legnagyobb hatású művelője, mestere. Filológiai vizsgálatokkal bebizonyította, hogy a Thaly Kálmán által kiadott „eredeti” kuruc balladák hamisítványok, többsége magától Thalytól származik. Retorikai és poétikai középisk. tankönyveit hosszú ideig és széles körben használták. Szemléletére erős hatást gyakorolt H. Taine munkássága.
Főbb művei
F. m.: Arany János. Budapest,1887; A magyar irodalom fõ irányai. Budapest,1896; Lotz Károly falfestményei. Budapest,1899; Magyarok Rómában. Budapest,1900; Péterffy Jenõ. Budapest,1901; Lederer Béla. Budapest,1904; History of Hungarian Literature. London,1906; Geschichte der ungarischen Literatur. h. n.,1906; A magyar irodalom története Zrínyi halálától Berzsenyi felléptéig. Budapest,1908; Gyulai Pál. Budapest,1911; Három jellemzés: Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Katona Lajos. Budapest,1912; Shakespeare és a magyar irodalom. Budapest,1916; Arany lelki élete. Budapest,1917; Arany, mint nyelvész. Magyar Nyelv 1917; A kuruc balladák. Budapest,1918; Középiskolák. In: A bolsevizmus Magyarországon Budapest,1921; R. F. hagyatékából. Budapest,1922; Petõfi. Budapest,1923; Vajda, Reviczky, Komjáthy. Budapest,1933; Madách. Budapest,1935; Vörösmarty Mihály élete és művei. Budapest,1937; Kölcsey Ferenc. Budapest,1939; A magyar dráma története. Budapest,; Mikszáth Kálmán. Budapest,1940; Arany János élete és művei. Tyukod,2002; Petõfi Sándor élete és művei8. Tyukod,2002.
Irodalom
Irod.: Kuncz Aladár:Egyetemi portrék. I. R. F. Nyugat 1909; Gyergyai Albert:R. F. Nyugat 1920; Gy. A.:A Nyugat árnyékában. Budapest,1968; Angyal Dávid:R. F. Budapesti Szemle 1921; Angyal Dávid:R. F. Magyar Nyelv 1921; R. F. emlékezete. EgyetemesPhilologiai Közlöny 1922; Hoffmann Mária:R. F.-rõl. Budapest,1923; Reichard Piroska:Riedl tanár úr. Magyar Nyelv 1926; Kozocsa Sándor:R. F.-bibliográfia. In: R. F.: Madács Budapest,1933; Rubinyi Mózes:R. F. Budapest,1934; Gyenes István:R. F. Budapest,1937; Zolnai Béla:Emlékezés R. F.-re. Irodalomtörténeti Közlemények 1956; Horváth János:R. F. emlékezete. In: Tanulmányok Budapest,1956; Zimándi István:R. F. In: Péterfy Jenõ és baráti köre Budapest,1960; Zolnai Béla:Thaly, Ballagi, Riedl. Irodalomtörténet 1961; Tarnóc Márton:R. F. Irodalomtörténet 1981; Szakács Béla:R. F. pedagógiai tevékenysége. Irodalomtörténet 1982; Csűrös Miklós:R. F. Arany-portréja 1917-bõl. Polisz h.n.,1999;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
