Rudas László
filozófus, kultúrpolitikus
Róth Adolf
Született: 1885. február 21. Sárvár, Vas vármegye
Meghalt: 1950. április 29. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (r.: 1949. okt. 31.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori és latin-m.-filozófia szakos tanári okl. szerzett (1908), a filozófiai tudományok doktora (1930-as évek, Moszkva), az MTA tagja (r.: 1949. okt. 31.). - Az MSZDP tagja (1905-1918), a Népszava munkatársa (1905-1907), mivel részt vett az MSZDP-től balra álló Marx Károly Társaság megalapításában (1907), a pártvezetőség eltávolította a laptól. A KMP alapító tagja (1918. nov.), az első KB és a párt lapja, a Vörös Ujság szerkesztőbiz.-a tagja (1918-1919), ez utóbbi tisztében Moszkvában részt vett a III. Internacionálé (Komintern) alakuló kongresszusán (1919. ápr.). A Tanácsköztársaság idején a Bp.-i Forr. Munkás- és Katonatanács tagja, a pártisk. r. tanára és vezetője (1919. máj.-júl.), a Tanácsok Orsz. Gyűlése külügyi és alkotmányozó biz.-a tagja (1919. júl.). A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe menekült (1919), ahol az osztrák hatóságok internálták. Szovjet-Oroszo.-ba kijutva (1922) a Ny-i Népek Egyetemének r. tanára (1922-1925), a Komintern VB munkatársa (1925-1926), a Nemzetk. Lenin Int. rektorh.-e, majd az összevont Marx-Engels-Lenin Int. tud. főmunkatársa (1926-1943), a krasznogorszki antifasiszta isk. m. tagozatának vezetőe (1943-1944). - Mo.-ra való hazatérése (1945. jan.) után Debrecenben az MKP hathetes és három hónapos pártisk.-jának megszervezője és tanára (1945. jan.-jún.), az MKP bp.-i közp. pártisk. vezetője (1945. jún.-1946 ősze), a párt elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle rovatvezetője. Az Ideiglenes Ngy. tagja (Nagy-Bp., 1945. ápr.-nov.), az MKP, ill. az MDP ngy.-i (orsz. lista, 1945-1947), ogy.-i képviselője (orsz. lista, 1947-1950). Az MDP Közp. Vezetősége (KV) tagja (1948. jún.-1950. ápr.). A M. Közgazdaságtud. Egyetem egyik megszervezője, a Társadalomtud. Tanszék alapító ny. r. tanára és az egyetem első rektora (1948-1950).A hiv. ideológiává emelt dogmatikus marxizmus-leninizmus egyik legjelentősebb elméleti képviselője, Marx, Engels és Lenin számos művének m. fordítója. Az első marxista-leninista szemléletű filozófiai és természettud. (!) tankönyvek, ill. az első dialektikus materializmus tankönyvek szerzője, szerkesztője. Rákosi sztálinista politikáját támogatva 1949-ben hírhedt, éles támadást intézett Lukács György és Szalai Sándor szociológus ellen. Az ő emlékét őrizte a fiatal közgazdászokat jutalmazó Rudas László-díj.
Főbb művei
F. m.: A társadalom fejlõdésének története. Budapest,1919; A szakadás okmányai. Bécs,1920; A kommunista forradalom alapelvei. Bécs,1920; Der dialektische Materialismus und die Sozialdemokratie. Wien,1934; Marxizmus és természettudomány. Budapest,1947; Materialista világnézet. Budapest,1947; Elmélet és gyakorlat. Budapest,1950; Dialektikus materializmus és kommunizmus. Budapest,1956.
Irodalom
Irod.: Rusznyák István:R. L. Akadémiai Értesítõ 1950; Molnár Erik:R. L. Társadalmi Szemle 1950; Hatvani József:R. L. Természet és Technika 1950; Kiss Artúr:R. L. Magyar Filozófiai Szemle 1960; Mesterházi Miklós:R. L. és a húszas évek Lukács-vitája.Magyar Filozófiai Szemle 1984; Feitls István:R. L. Párttörténeti Közlemények 1985; Feitl István:R. L., a propagandista. Propagandista 1985; Tihanyi László:Gondolatok a marxista filozófia és a természettudomány kapcsolatáról R. L.-ra emlékezve. Actcta Philosophica 1986; Hajdú Tibor:Lukács György a Ljubjankán. Mozgó Világ h.n.,2000;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
