Schneller István
pedagógus
Született: 1847. augusztus 3. Kőszeg, Vas vármegye
Meghalt: 1939. január 25. Budapest
Család
Fia Schneller Károly (1893–1953) jogász, statisztikus.
Iskola
soproni ev. líceumban (1866–1868), a hallei (1868–1869, 1871–1873) és a berlini egyetemen teológiát tanult (1869–1870), teológiai doktori okl. szerzett (1874), az MTA tagja (l.: 1913. ápr. 24.).
Életút
Az eperjesi ev. teológiai akad. r. tanára (1874–1877), a pozsonyi ev. líceumban a filozófia r. tanára (1877–1882), a pozsonyi ev. teológiai akad. r. tanára (1882–1895) és ig.-ja (1885–1894). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a neveléstud. ny. r. tanára (1894–1919), egyúttal uo. a középisk. tanárképző int. ig.-ja (1905–1918); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1898–1899, 1910–1911) és az egyetem rektora (1918–1919). Az összeomlás után, mint a kolozsvári egyetem utolsó rektorát a román hatóságok fegyveres erőszakkal kényszerítették az egy. épületek és int.-ek átadására (1919. máj. 12.). Bp.-en előkészítette a kolozsvári egyetem Szegedre történő telepítését (1919-től). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a pedagógia ny. r. tanára (1921–1923). – Személyiségpedagógiával, neveléstörténettel, Pestalozzi munkásságával fogl., önálló neveléselméleti rendszert állított fel, amelyben a fő hangsúlyt az egyén öntudatos személyiséggé fejlesztésére helyezte. – A M. Paedagogiai Társaság alelnöke (1915–1928) és t. tagja (1919-től). A M. Filozófiai Társaság választmányi tagja. A Pestalozzi Társaság t. tagja. A Luther Társaság teológiai szakbiz.-ának tagja. – A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem (1896) és a pécsi Erzsébet Tudományegyetem t. doktora (1929).
Főbb művei
F. m.: Alkalmi megjegyzések Herbart lélektanának megjegyzéseire. (Athenaeum, 1899)
Paedagogiai dolgozatok. I–III. (Bp., 1900–1910)
A nemzeti nevelésről (Athenaeum, 1902)
Jézus Krisztus s a nevelés elve. (Pozsony, 1903)
Kant neveléselméletéről. (Athenaeum, 1903)
Az egyetemi seminariumok. (Kolozsvár, 1905)
Pestalozzi eszménye. (Magyar Pestalozzi, 1905)
Egyéniség – személyiség. (Magyar Paedagogia, 1906)
Az érettségi ellen. (Bp., 1910)
Adalék Eötvös személyiségének megértéséhez. (Magyar Paedagogia, 1913)
Herbart paedagogiájának alapjai és a személyiség elve. (Magyar Paedagogia, 1914)
A középiskolai reformról és annak egyik alakjáról. (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1915)
A kolozsvári országos tanárképző intézet gyakorló középiskolájának tanszervezetére vonatkozó javaslat. (Kolozsvár, 1918)
Comenius és Pestalozzi. (Proetestáns Szemle, 1918)
Kant mint pedagógus. (Magyar Paedagogia, 1924)
Pestalozzi. (Bp., 1927)
Sch. I. és Imre Sándor tantervelméleti törekvései. Vál. írások. Szerk., bevezető tanulmányt írta Ravasz János. (Bp., 1984).
Irodalom
Irod.: Tettamanti Béla: A személyiség nevelésének magyar elmélete. Sch. I. rendszere. (Bp., 1932; hasonmás kiad.: 1995)
Dér Miklós: Sch. I. pályája és pedagógiai munkássága. (Szeged, 1937)
Imre Sándor: Sch. I. (Bp., 1939)
Pröhle Károly: Sch. I. (Pécs, 1939)
Neveléstudományunk mai művelői Sch. I.-ról. (Köznevelés, 1947)
Kemény Gábor: Sch. I. öröksége. (Köznevelés, 1948)
Pukánszky Béla: Sch. I. (Bp., 1990; 2. kiad. 1995)
Pukánszky Béla: Sch. I. neveléstana: „a szmeélyiség paedagogikája”. (Keresztyén Igazság, 1997)
Pukánszky Béla: Új válaszok régi kérdésekre. Százötven éve született Sch. I., a személyiségpedagógia magyar képviselője. (Köznevelés, 1997)
Pukénszky Béla: „A szeretet nyitja meg a növendék szívét”. Százötven esztendeje született Sch. I. (Magyar Pedagógia, 1997)
Kékes Szabó Mihály: Sch. I. nézetei a családi nevelésről. (Magyar Pedagógia, 1998)
Pukánszky Béla: Sch. I. morálpedagógiai rendszere. A háromlépcsős etikai fejlődés. (Iskolakultúra, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
