Semsey Andor, semsei
nagybirtokos, geológus, mineralógus
Született: 1833. december 22. Kassa, Abaúj vármegye
Meghalt: 1923. augusztus 14. Budapest
Család
Sz: Semsey Lajos cs. és kir. kamarás, nagybirtokos.
Iskola
A kassai jogakadémián, a magyaróvári gazdasági akadémián és Hohenheimben tanult. Az MTA tagja (t.: 1882. jún. 1.; ig.: 1890. máj. 8.).
Életút
Balmazújvároson, egy eladósodott birtokon kezdett el gazdálkodni, de birtokait bérbe adta és Budapestre költözött (1866). Amikor az apja halála után hitbizománnyá alakított Semsey-birtokok az 1870-es évek elején jövedelmezővé váltak, azok szinte teljes bevételét tudományos és kulturális célokra fordította. A Természettudományi Társulat 1875-től osztotta ki a Semsey-díjat, később pályadíjakkal, kutatási támogatással, felfedező- és gyűjtőutak finanszírozásával segítette többek között Herman Ottó, Szabó József, Cholnoky Jenő, Horusitzky Henrik, Kormos Tivadar, Lóczy Lajos, Schafarzik Ferenc, Szontagh Tamás, Mauritz Béla, Hazay Gyula, Pekár Dezső, br. Eötvös Loránd kutatásait. Adományából épült fel a bp.-i Állatkert madárháza.
A Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány-őslénytárának tb. osztályigazgatója (1882). A Természettudományi Társulat tb. tagja (1882-től). A Főrendiház tagja (1901-től).
Mecénási tevékenysége elsősorban a föld- és ásványtan támogatásában nyilvánult meg. Híres gyűjtemények (Béranger-, hg. Eszterházy-, Fauser-, Spindler-, Suchard-féle ásványgyűjtemények, 1881–1890 között összesen 17 773 db) vásárlásával fejlesztette a Magyar Nmzeti Múzeum (MNM) ásványtárát. A Földtani Intézet őslénytani gyűjteményét pl. a Coquand-féle őslénytani és a Bieltz Albert-féle malakológiai gyűjtemény megvételével gyarapította. Gr. Festetich Andor földművelési miniszternek 100 000 aranykoronát ajánlott fel egy önálló Földtani Intézet és Múzeum felépítésére, ill. további 100 000 koronát a működési feltételek biztosítására. Nagy adományokat tett a Földrajzi Intézet, az MNM, az MTA, valamint több egyetemi és főiskolai könyvtár fejlesztésére, taneszközök beszerzésére. Az MTA-nak összesen 200 000 koronát adott (1889–1894 között). Kiemelkedő jelentőségű az Eötvös Loránd-féle torziós inga-kísérlet támogatása. Br. Eötvös Loránddal kötött barátsága nyomán támogatta az 1895-ben alapított Eötvös József Collegiumot.
Emlékezet
Munkássága elismeréseként Krenner József egy Felső-Bányán talált új ásványt semseytnek nevezett el (1881), később az andorit ásványnak is névadója lett. Róla nevezték el a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeumot (1998-ban). A Magyar Természettudományi Múzeum a 2007/08-as évet Semsey Andor-emlékévnek nyilvánította.
Elismerés
A kolozsvári tudományegyetem (1895), a bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896). A Szent István-rend középkeresztje (1896), a Magyar Természettudományi Társulat Szily Kálmán-emlékérme (1909).
Főbb művei
F. m.: Szilágy-Somlyói harmadkori kövületek. (Földtani Közlöny, 1877)
A magyar nemzeti múzeum meteoritgyűjteménye. Rendszeresen összeáll. (Bp., 1886)
Az én programom. (Magyar Szalon, 1888)
A magyar nemzeti múzeum átalakítása. (Budapesti Szemle, 1891)
A földtani intézet. (Egyetértés, 1895. okt. 29.)
A földtani intézet új múzeuma. (Egyetértés, 1895. nov. 7.).
Irodalom
Irod.: Ilosvay Lajos: S. A. t. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XIX. köt. 2. sz. Bp., 1925)
Allodiatoris Irma: Emlékezzünk S. A.-ra, a magyar tudományok nagy mecénására. (Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1974. Bp., 1975)
Embey-Isztin Antal: Megemlékezés S. A.-ról születésének 150. és halálának 60. évfordulóján. (Földtani Közlöny, 1984)
Pozsonyi József: A kortársak és az utókor S. A.-ról és a Semseyekről. (Természet Világa–Természettudományi Közlöny, 1998, II. különszám)
S. A.-emlékkötet. Szerk. Hála József, Papp Gábor, Pozsonyi József. (Debrecen, 2008)
S. A.-emlékszám. (Magyar Tudomány, 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
