Serédi Jusztinián
római katolikus püspök, bíboros, jogász
Szapucsek György
Született: 1884. április 24. Deáki, Pozsony vármegye
Meghalt: 1945. március 29. Esztergom, Esztergom vármegye
Iskola
Belépett a Szt. Benedek-rendbe (1901. aug.), pappá szentelték, ünnepélyes fogadalmat tett (1908. júl.), a római Szt. Anzelm Egyetemen teológiai doktori okl. szerzett (1908), az MTA tagja (ig.: 1928. máj. 19.; t.: 1934. máj. 11.).
Életút
Egy. tanulmányai kezdetétől rövid megszakításokkal Rómában élt (1904–1917). Az egyházjogot kodifikáló pápai biz. tagja, egyúttal a római Szt. Anzelm Egyetemen a kánonjog r. tanára (1908–1909, 1910–1917); közben Pannonhalmán hitszónok és hitelemző (1909–1910), a pannonhalmi Szt. Benedek-rendi Katholikus Szt. Gellért Hittud. Főisk.-n az egyházjog h. tanára (1909. szept.–nov.). A Codex Iuris Canonici – a r. k. egyház törvénykönyve – elkészülte után visszatért Mo.-ra (1917), a I. vh. végén, az Osztrák–M. Monarchia összeomlásáig tábori lelkész (1917–1918), majd a pannonhalmi főisk. r. tanára (1918–1920); közben Rómában, a bencés kongregáció gyűlésén ő képviselte a mo.-i rendet (1919. jan.). Rómában a vatikáni m. követség egyházjogi tanácsosa és a Szentszék mellett a m. egyházmegyék ügyvivője (1920–1927), egyúttal a pápai levéltárosképző isk.-n a római kúria jogtörténetének tanára. Esztergomi érsek és Mo. hercegprímása (1927. nov. 30.–1945. márc. 29.), egyúttal bíboros (1927. dec. 19.-étől; püspökké szentelésére ugyanakkor csak 1928. jan.-ban került sor). – Nevéhez fűződik a Szt. Imre-év megrendezése (1930), jelentős szerepet játszott abban, hogy a Szt. István jubileumi év keretében Bp.-en rendezték meg a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust (1938. máj. 26–29.). A II. vh. idején megpróbálta a kikeresztelkedett zsidókat kivonni a zsidótv.-ek hatálya alól, a német megszállás után többször tiltakozott a kormánynál a zsidóüldözések miatt, de a protestáns egyházakkal való közös fellépésre és nyilvános kiállásra nem volt hajlandó – 1944. jún. 29-én kelt, e tárgyú körlevelének felolvasását júl. 6-án leállította. Jóllehet a kormányzói jogokat ideiglenesen gyakorló Országtanács 1944. okt. 27-i ülésén jogi szempontból törvénytelennek minősítette Szálasi Ferenc uralmát, a Szálasi 1944. nov. 4-én mégis az ő kezébe tette le a „nemzetvezetői” esküt. A front közeledtével fellépett Bp. és Esztergom nyílt várossá nyilvánításáért és az újabb tömeges elhurcolások ellen. – A Szt. István Akad. tagja (t.: 1931), elnöke (1933–1945). A M. Külügyi Társaság társelnöke, a Dunántúli Közműv. Egyesület t. elnöke. – Corvin-lánc (1937). – Vatikáni tartózkodása alatt Codicis Iuris Canonici Fontes címmel sajtó alá rendezte az új kánonjogi kódex forrásgyűjteményét (1923–1939). A Szent István Emlékkönyv szerkesztője (I–III. Bp., 1938).
Főbb művei
F. m.: A „Ne temere” dekrétum magyarázata, különös tekintettel hazánkra. (Pannonhalma, 1909)
De delictis et poenis ecclesiasticis. (Roma, 1913–1914)
Statuta Congregationis Hungaricae Ordinis Sancti Benedicti. (Pannonhalma, 1921)
Codicis Juris Canonici Fontes. I–IX. (Roma, 1923–1939)
De relatione inter decretales Gregorii IX et codicem J. C. (Roma, 1934)
A Szentírásra vonatkozó egyházi törények. (Szent István Akadémia Értesítője, 1934)
De Sancto Stefano Hungariae protorege. (Archivum Europae Centro-Orientalis, 1938)
Szent István törvényei a római joggal és az egykorú kánonjoggal összehasonlítva. (Budapesti Szemle, 1938)
Az egyházi törvénykönyv jogforrásait összefoglaló tabellák (Bp., 1940)
Egyéni felelősség. (Bp., 1942)
Az emberi szabadság a kánonjogban. (Bp., 1943)
S. J. bíboros hercegprímás öt beszéde. (Bp., 1943)
A közömbösség. (Szent István Akadémia Értesítője, 1943)
Man s Freedom in Canon Law. (Bp., 1943)
A dinamikus törekvések meghiúsítása. (London-München, 1964)
S. J. hercegprímás feljegyzései. 1941–1944. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Orbán Sándor, Vida István. (Sisak és cilinder. Bp., 1990)
Irodalom
Irod.: Walter Gyula: S. J. (Esztergom, 1928)
Prímás-album. S. J. Magyarország bíbornok hercegprímása tiszteletére. (Bp., 1928)
Angyal Pál: Emlékbeszéd S. J. bíbornok-hercegprímás, akadémiánk fővédnöke és elnöke fölött. (Bp., 1947)
Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben. Szerk. Fisch Henrik. (Bp., 1947)
Bánk József: De Justiniano Cardinali Serédi (Roma, 1956)
Szentirmai Sándor: Weltkirchenrecht und ungarisches Partikularkirchenrecht im Lebenswerk des Kardinals Serédi. (Wien–München, 1956)
Bánk József: Serédi bíboros, mint jogtudós. (Vigilia, 1958)
Rosdy Pál: Serédi bíboros felszólalása Szálasi hatalomátvétele ellen. (Vigilia, 1969)
Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképcsarnoka. (Bp., 1970)
Rosdy Pál: Önvizsgálat vagy önigazolás? Serédi bíboros feljegyzése 1944 őszén. (Vigilia, 1975)
Fenyő Miksa és S. J. levélváltása a „zsidókérdésről”. Sajtó alá rend., kísérő tanulmányt írta Tilkovszky Lóránt. (Műhely, 1983)
Bánk József: Serédi, a kánonjogász (Vigilia, 1984)
Lipp László: S. J. közéleti tevékenysége az Esztergomi Prímási Levéltár anyaga alapján. (Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. Tatabánya, 1991)
Hajdú István: Szemben az árral. S. J. helytállása Esztergom érdekében. (Jel, 1996)
Rácz Lajos: Cardinal Serédi and Relations between Hungarian State and the Catholic Church. (Acta Iuridica, 1998)
Bánk József: Serédi bíboros fiatal évei Rómában. 1908–1927. (Bp., 1999)
Salacz Gábor: A főkegyúri jog és a püspök kinevezése a két világháború között Magyarországon. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
