Balassa József
nyelvész
1881-ig Weidinger
Született: 1864. február 11. Baja
Meghalt: 1945. február 26. Budapest
Iskola
Baján született, s a híres bajai nyelvész, Szarvas Gábor életének példájára lett ő is tudós. A bajai gimnáziumban éretts. (1881), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1885), középiskolai tanári okl. szerzett (1886).
Életút
A bp.-i gyakorló főgimnázium tanárjelöltje (1885–1886), a székesfehérvári kereskedelmi akadémia (1886–1892), a debreceni állami főreáliskola (1892–1896), a bp.-i VIII. ker.-i állami főgimnázium r. tanára (1896–1918), a Tanácsköztársaság idején a középiskolai tanítóképző intézet igazgatója (1919. máj.–aug.), a bukás után minden tisztségétől megfosztották; később visszakapta nyugdíját.
A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere (1914–1920). 1945 után szabadkőműves páholyt neveztek el róla.
A magyarországi nyelvtudomány nemzetközileg is ismert képviselőjeként elsősorban hangtannal és nyelvjáráskutatással, majd nyelvtörténettel fogl. Számos népszerű nyelvkönyv és nyelvtankönyv szerzője, közülük nem egy a magyar nyelvtankönyvírás klasszikusa. Jelentősek még a helyesírás történetével foglalkozó dolgozatai, de fogl. a beszédhibák javításával, a gégefő nélküli beszéd kérrdéseivel is. Feldolgozta az általa 20 évig szerkesztett Magyar Nyelvőr, valamint a magyar szabadkőművesség történetét. Gyakran járt Nyugat-Európában, többször megfodult az USA-ban, ahol magyar nyelvszigeteket, szabadkőműves-, ill. Kossuth- emlékeket keresett. Műfordítói tevékenysége is értékes.
Emlékezet
Életének utolsó éveiben Bp.-en, a Klotild utcában lakott, a főváros ostroma idején halt meg, a budai ciszterci templom udvarában temették el.
Szerkesztés
A Magyar Nyelvőr szerkesztője (1920–1940). Az Egységes nyelvkönyvek (1924-től) és a Franklin nyelvkönyvek sorozatszerkesztője (1926-tól).
Főbb művei
F. m.: Hangtani alapelvek és vitás kérdések. (Bp., 1885)
A phonetika elemei különös tekintettel a magyar nyelvre. (Bp., 1886)
A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. (Bp., 1891)
Arany János mint nyelvész. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1893)
A gyermek nyelvének fejlődése. (Nyelvtudományi Közlemények, 1893)
A magyar nyelvjárások keletkezése. (Ethnographia, 1898)
A magyar nyelv. (Bp., 1899; 2. jav. kiad. Bp., 1909)
Vígjátékok a nyelvújításról (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1900)
Fonétikus írás a finnugor nyelvek számára. (Nyelvtudományi Közlemények, 1902)
Magyar hangtan. 1. Magyar fonétika. (Bp., 1904)
Kis magyar hangtan. Bevezetésül a magyar nyelvjárások tanulmányozásához. (Bp., 1906)
Az új magyar és német helyesírás szabályai. (Bp., 1907)
Beszéd gégefő nélkül. (Nyelvtudomány, 1916)
A magyar helyesírás. (Bp., 1923)
Helyes magyarság. (Bp., 1923)
Kossuth Amerikában. (Bp., 1931)
A nyelvek élete. (Bp., 1938)
A Magyar Nyelvőr története. 1872–1940. (Bp., 1941)
A magyar nyelv könyve. (Bp., 1943)
nyelv- és nyelvtankönyvei: Kereskedelmi zsebszótár. 1–2. (Székesfehérvár, 1889)
Magyar olvasókönyv poetikai és rhetorikai bevezetéssel. (Bp., 1889)
Kereskedelmi levelező alsófokú kereskedelmi iskolák számára. (Pozsony–Bp., 1890)
Német és magyar iskolai szótár. 1–2. Simonyi Zsigmonddal. (Bp., 1899–1902)
Kis magyar nyelvtan a középiskolák. 1–2. osztálya számára. 1–2. (Bp., 1900–1901; 4. kiad. 1912)
Kis magyar nyelvtan a felsőbb leányiskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1904)
Kis magyar nyelvtan polgári fiúiskolák számára. (Bp., 1909; 4. kiad. 1921)
Ungarisch. Eine verkürzte Methode Toussaint-Langenscheidt. (Berlin, 1912)
Angol nyelvtan. (Bp., 1924)
szabadkőműves-művei: A szabadkőművesség kézikönyve. 1–3. (Uzsgorod–Losonc, 192?; új kiad. Bp., 1947–1949)
A szabadkőművesség története. (Bp., 1924; új kiad. 1990)
Jules Romains a szabadkőművességről. (Cluj, 1934)
szerk.: Mondolat. Szerk. Somogyi Gedeon. Sajtó alá rend. (Bp., 1898)
Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1899; 2. kiad. 1943)
Kazinczy és a nyelvújítás. Szemelvények Kazinczy prózai műveiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Pozsoy–Bp., 1904)
Szemelvények a kódexek irodalmából. 1–2. Összeáll. (Bp., 1905)
Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról. Sajtó alá rend. (Bp., 1910)
Kölcsey Ferenc– Szemere Pál: Felelet a Mondolatra. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1913)
Alexander-album. Alexander Bernát születésének hetvenötödik évfordulójára. Többekkel. (Bp., 1925)
Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai. (Bp., 1929)
ford.: Finot, Jean: A boldogság tudománya. (Bp., 1923; 3. kiad. 1931)
Gjellerup, Karl: Arkádiai legenda. Reg. (Bp., 1923)
Guyot, Yves: A szabadkereskedelem ábécéje. (Bp., 1925)
Barbusse, Henri: A kereszt és egyéb elbeszélések. (Bp., 1927)
Ossendowski, Ferdinand: A sötét kelet árnyéka. Útleírás. (Bp., 1928)
A sivatag népe. Utazás Marokkón keresztül. (Bp., 1929)
A Szahara lelke. Utazás Algérián és Tuniszon keresztül. (Bp., 1929)
Kipling, Rudyard: Három katona. Regények. (Bp., 1930)
Galsworthy, John: A Forsythe görzén. Reg. (Bp., 1932)
Zweig, Stefan: Harc egy gondolat körül. (Bp., 1937)
Zweig, Stefan: Emberek, könyvek, városok. (Bp., 1939).
Irodalom
Irod.: Emlékkönyv B. J.-nek, a Magyar Nyelvőr szerkesztőjének 70. születése napjára, műveinek bibliográfiájával. Összeáll. Beke Ödön, Benedek Marcell, Turóczi-Trostler József. (Bp., 1934)
Altai Rezső: B. J. (Magyar Nyelvőr, 1946)
Rubinyi Mózes: B. J. (Magyar Nyelv, 1947)
Rubinyi Mózes: B. J. halálának tizedik évfordulójára. (Magyar Nyelvőr, 1955)
Prohászka János: B. J. emlékezete. (Magyar Nyelvőr, 1965)
Subosits István: Egy tudós nyelvész a beszéd hibáiról. Ötven éve hunyt el B. J. (Beszédgyógyítás, 1994)
Subosits István–Göllesz Viktor: A beszéd rendellenességei B. J. munkásságának tükrében. (Gyógypedagógiai Szemle, 1995)
Bánáti Tibor: B. J. (B. T.: Bajai arcképcsarnok. Baja, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
