Szádeczky-Kardoss Lajos, szádecsnei és kardosfalvai
történész
1914-ig Szádeczky Lajos
Született: 1859. április 5. Pusztafalu, Abaúj-Torna vármegye
Meghalt: 1935. december 29. Budapest
Család
Testvére Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1935) geológus.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1909. ápr. 29.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen (1877-1879), a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban tanult (1879-1881); Bp.-en történelem-latin szakos tanári okl. (1881) és bölcsészdoktori okl. (1882), a m. történelem XVI. és XVII. századbeli része tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1883), az MTA tagja (l.: 1888. máj. 4.; r.: 1909. ápr. 29.). - A bp.-i tudományegyetem magántanára (1883-1891); közben hg. Odescalchi Arturral a bukovinai székelyek Mo.-ra telepítését intézte (1883). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1891-1919), a Bp.-re menekült kolozsvári tudományegyetemen a m. történelem és segédtudományai ny. r. tanára (1919-1921); közben Bölcsészet-, Nyelv- és Történettud. Kar dékánja (1895-1896, 1906-1907) és az egyetem rektora (1910-1911). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a m. történelem ny. r. tanára és a gyorsírás ún. jogosított tanára (1921-1929).Erdély 16-18. sz.-i történetével, 16-17. sz.-i m.-lengyel kapcsolatokkal fogl. Tud. pályafutásának kezdetén részt vett gr. Zichy Jenő kaukázusi és közép-ázsiai expedícióban, amelynek útinaplóját is megírta. Később ő gyűjtötte össze az 1900. évi párizsi világkiállításon bemutatott erdélyi műkincseket, majd 1903. évi töröko.-i tanulmányútján felkutatta Thököly Imre és Zrínyi Ilona egykori kis-ázsiai lakóhelyét. Az I. vh. idején hadtörténetíróként bejárta a galíciai lengyel, a szerb és az albán harctereket, Erdélyben részt vett a nagyszebeni és a brassói ütközetben (1914-1918).
Főbb művei
F. m.: Mihály havasalföldi vajda Erdélyben. 1599-1601. Budapest,1882; Báthory Zsigmondné, Mária Krisztierna. Budapest,1893; A gróf Haller-család története. Budapest,1886; Kornyáti Békés Gáspár életrajza. Budapest,1887; Báthory István lengyel királlyá választása. 1574-1576. Budapest,1889; Izabella és János Zsigmond Lengyelországban. 1552-1557. Budapest,1888; A céhek történetébõl. In: Értekezések a történeti tudományok körébõl kivonatosan: Akadémiai Értesítõ, 1890 Budapest,1889; Kovacsóczy Farkas. Budapest,1891; Szerémi György élete és emlékiratai. Budapest,1892; Erdély és Mihály vajda története. 1595-1601. Temesvár,1893; Udvarhely vármegye története. Budapest,1900; Konstantinápoly és magyar emlékei. Budapest,1903; A csíki székely krónika. Budapest,1905; A székely határõrség szervezése 1762-64-ben. Budapest,1908; Még egyszer a csíki székely krónikáról. In: Értekezések a történeti tudományok körébõl Budapest,1911; Iparfejlõdés és a céhek története Magyarországon. 1307-1848. Budapest,1913; Premysltõl Breszt-Litovszkig. Harci élmények és lengyel-magyar történelmi emlékek. Budapest,1916; A székely puccs 1877-ben. Budapest,1920; A székely nemzet története és alkotmánya. Budapest,1927; A székely nemzet története és alkotmánya. Budapest,1993-
Irodalom
Irod.: Sz.-K. L. Századok h.n.,1936;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
