Széll Kálmán, dukai és szentgyörgyi

Született: 1843. június 8. Gasztony, Vas vármegye
Meghalt: 1915. augusztus 16. Rátót, Vas vármegye

Család

Családja II. Ferdinándtól nyert nemesi levelet. Sz: Széll József politikus, országgyűlési képviselő, főispán. Sz: Széll József (1801– 1871), Bertha Júlia (1817–1873). F: 1867-től Vörösmarty Ilona (1846–1910), Vörösmarty Mihály (1800–1855) leánya, Deák Ferenc (1803–1876) gyámleánya. Leánya: Széll Ilona (1868–1945).

Iskola

Középiskolai tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1866). Az MTA tagja (ig.: 1902. máj. 8.).

Életút

Vas vm. szolgabírója (1867–1868), a Deák-párt, a Szabadelvű Párt (1875–1906), ill. az Alkotmánypárt országgyűlési képviselője (1906–1910), majd párton kívüli ’67-es programmal országgyűlési képviselő (Szentgotthárdi választókerület, 1868–1881 és 1892–1915; Pozsony II. kerület, 1881–1884; Kőszegi választókerület, 1884–1892). Br. Wenckheim Béla és Tisza Kálmán kormányának pénzügyminisztere (1875. márc. 2.–1878. okt. 11.), hivatali ideje alatt az adók emelésével növelte az állami bevételeket, csökkentette a költségvetési deficitet, jelentős szerepet játszott a Szabadalmaztatott Osztrák Nemzeti Bank jogutódjaként létrehozott Osztrák–Magyar Bank felállítását elrendelő törvény keresztülvitelében (1878. évi XXVII. törvénycikk), a gazdasági kiegyezés megújításában. Nagy eredménye volt a magyar költségvetés nemzetközi hitelfelvevő pozíciójának megteremtése az ún. 6%-os aranyjáradék formájában. Ez egy két részletben történt, 80 millió forintos kibocsátás volt 6%-os kamat mellett. A Leszámítoló Bank (1881–1899) és a Magyar Jelzálog-Hitelbank igazgatóságának elnöke (1886–1899). Valóságos belső titkos tanácsos (1883-tól). A millenniumi országos bizottság elnöke (1896), az országos kvótabizottság elnöke (1896–1898).

Magyarország miniszterelnöke, egyúttal belügyminiszter (1899. febr. 26.–1903. jún. 27.), és a király személye körüli miniszter is (1900. márc. 7.–1900. márc. 29.). Kinevezésére a Bánffy-kormány alatt felerősödött belpolitikai válság gyors és békés megoldása érdekében került sor. Kormányra kerülésekor a Tisza-féle törvényjavaslat miatt az előző év végén távozó képviselők visszaléptek a Szabadelvű Pártba, amelyhez rövidesen csatlakozott a gr. Apponyi Albert vezette, szintén ’67-es alapokon álló Nemzeti Párt is. Az ellenzék a miniszterelnökkel kötött kompromisszum értelmében nem akadályozta meg az 1899. évi költségvetés elfogadását és az ún. Széll-formula alapján a gazdasági kiegyezés egyéves meghosszabbítását, cserébe a kormány beterjesztette a képviselő-választások érvényessége feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot (ez a kúria hatáskörébe utalta a kérdést), s gyakorlatilag nem nyúlt az obstrukció intézményéhez. A miniszterelnök az 1901-es választások előtt, amelyen pártja ismét abszolút többséget szerzett, keresztülvitte az új összeférhetetlenségi törvényt (1901. évi XXIV. törvénycikk), a vámtételek jelentős megemelésével az agráriusok érdekei szerint sikerült megkötnie az új gazdasági kiegyezést Ausztriával (1902. dec. 31.). Az újonclétszám megemelésére tett javaslat (1903. jan.) elfogadását az ellenzék, a kormányoldal egy részének támogatásával, a hadsereg magyar jellegének erősítésével kötötte egybe, a kibontakozó obstrukció miatt az ország 1899 után ismét elfogadott költségvetés nélkül maradt, s Széll lemondásra kényszerült. Az ifj. gr. Andrássy Gyula vezette Alkotmánypárt elnöke (1906. máj.– 1910. febr.). A Magyar Jelzálog-Hitelbank elnöke (1907–1915).

Emlékezet

Rátóton hunyt el, a táplánszentkereszti Országúti temetőben, családi sírboltban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Rátóton Széll József, Széll Kálmán apja vásárolt egy földszintes udvarházat (1865- ben), amelyet Széll Kálmán egy reprezentatív, 18 szobából álló kastéllyá alakított. A kastélyt – ahol a hagyomány szerint Deák Ferenc is gyakran vendégeskedett – Hauszmann Alajos tervei alapján felújították (1890-ben). Deák itt 13 tölgyfát is ültetett a 13 aradi vértanú emlékére. Széll Kálmán miniszterelnökké avatásának 110. évfordulóján a Széll Kálmán-alapítvány szintén tölgyfát ültetett (2009. okt. 6-án). Az eklektikus stílusú kastélyban jelenleg általános iskola működik. Széll Kálmán a rátóti birtokot mintagazdasággá fejlesztette (1878-tól), ahol elsősorban szarvasmarha-tenyészetével maradandó hírnevet szerzett. Nevéhez fűződik a világhírű rátót-héraházi siementali fajta kitenyésztése. Marhatenyésztése miniszterelnöksége idején állandó publicisztikai téma volt, többek között Ady Endre is szívesen élcelődött marha-mintagazdaságán. Szobra Szentgotthárdon a ciszterciek barokk temploma előtti kertben látható. Róla nevezték el Budapest egyik fontos közterét, a Széll Kálmán teret (1929- ben, 1951-től Moszkva tér, a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében 2011. máj. 12-étől ismét Széll Kálmán tér). Nevét vette fel Orbán Viktor miniszterelnök második kormányának adósságcsökkentő gazdasági elképzelése, a Széll Kálmán-terv.

Elismertség

A Dunántúli Közművelődési Egyesület társelnöke.

Elismerés

A Lipót-rend nagykeresztje (1893), a Szent István-rend nagykeresztje (1902).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013