Szentpétery Zsigmond, királyhelmeczi
geológus
Született: 1880. július 17. Nagykőrös, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1952. április 17. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1929. máj. 10.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen és a müncheni műsz. egyetemen tanult (1898-1902), Kolozsvárott földrajz-természetrajz szakos tanári (1903) és bölcsészdoktori okl. (1904), a paleoeruptív kőzetek tárgykörben magántanári képesíést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1929. máj. 10.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Int. tanársegéde, adjunktusa (1902-1911), magántanára (1911-1918), c. ny. rk. tanára (1918-tól). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az ásvány- és földtan ny. rk. (1921-1923), ny. r. tanára (1923-1940) és az Ásvány- és Földtani Int. ig.-ja (1924-1940); közben a Matematikai és Természettud. kar dékánja (1927-1929, 1936-1937), dékánh.-e (1929-1930, 1937-1938). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az ásványtan ny. r. tanára, egyúttal az Erdélyi Nemzeti Múz. Ásvány- és Kőzettárának ig.-ja (1940-1944); közben az egyetem rektora (1943-1944). A M. Nemzeti Múz. (MNM) Ásványtárának nyugdíjas tud. munkatársa (1944-1952).Kőzettannal, ásványtannal és őslénytannal fogl. Vizsgálta a túr-torockói vonulat ún. albitoligoklász kőzeteit, a melafirok szerepét az Erdélyi-érchegységben, ill. a Persány-hegység eruptív kőzeteit, vmint a Kolozsvár környéki negyedidőszak emlősfaunáját. Kutatóútjain bejárta Mo.-on és Erdélyen kívül Ausztria, Németo., Olaszo. és a balkáni államok kőzettanilag értékes területeit. Feldolgozta - többek között - a Tiensan, a Takla-Makán, a Nansan, a Kasgar, az Alpok, a Pamír, a Kuenlün - sajátos kőzeteit és kristálypaláit, ill. tanulmányozta Szerbia és Montenegró kőzettani viszonyait. Tud. pályafutásának végén elsősorban a Bükk eruptív vonulatait és a Börzsöny fiatal kiömlési kőzeteit kutatta.
Főbb művei
F. m.: A túr-torockói eruptív vonulat kõzettani viszonyai. Értekezések az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-természettudományi Szakosztályából 1904; A melafir és szerepe az Erdélyi Érchegységben. Földtani Közlöny 1916; Adatok Szerbia és Montenegró kõzettani ismeretéhez. In: A Földtani Intézet balkáni munkálatainak eredményeirõl Budapest,1918; Die petrologischen Ergebnisse der ungarischen geologischen Forschungen in Serbien. 1916-1918. Szeged,1922; A gabbrómagma differenciálódási termékei Szarvaskõ vidékén. Földtani Közlöny 1927; Szarvaskõ környékének oligoklászkõzetei. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1930; Magmatischer Werdegang und Petrochemie der Gesteine der Gabroidmasse vom Bükk-Gebirge in Ungarn. Chemie der Erde h.n.,1932; A déli Bükk hegység diabáz és bebbrótömege. Budapest,1953;
Irodalom
Irod.: Lengyel Endre:Emlékezés Sz. Zs.-ra. Földtani Közlöny h.n.,1952;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
