Balázs András
biológus, gerontológus
Született: 1929. május 28. Pécs
Meghalt: 2000. december 22. Budapest
Család
Sz: Breszlauer Leó kisiparos, Günsberger Ilona tisztviselő. Szülei a fasizmus áldozatai lettek. F: Semik Hanna zeneszerző, -tanár. Leánya: Balázs Andrea.
Iskola
Az elemi és polgári iskoláit Siklóson végezte, majd az ország megszállása után szüleivel együtt Németországba deportálták (1944. ápr.; 1945. aug.-ban tért haza). Középiskoláit Pécsett és Budapesten (részben magánúton) végezte, a bp.-i István Gimnáziumban éretts. (1948), az ELTE TTK-n biológia–kémia szakos tanári okl. szerzett (1952), doktorált (1958), a biológiai tudományok kandidátusa (1964), doktora (1974).
Életút
Az ELTE TTK Biológiai Intézet tanársegéde (1952–1959), a BOTE II. sz. Kórbonctani Intézet, ill. a Gerontológiai Kutató Csoport tud. munkatársa (1959–1966), az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) Morfológiai Osztályának tud. főmunkatársa (1966–1975), tud. tanácsadója (1975–1990), az Interbright Nemzetközi Tudományos és Ismeretterjesztő Iroda és Információs Központ ügyvezető igazgatója (1991-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén táplálkozásbiológiai kutatásokkal fogl., majd érdeklődése a magasabb rendű idegműködés élettana és egyéb fejlődésbiológiai kérdések felé, ill. élettartam-biológiai vizsgálatok fordult, a gerontológia nemzetközileg ismert kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el az öregedési folyamatokat befolyásoló tényezők feltárása terén. Az agy és az értelem kialakulását is vizsgálta, tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, több előadást tartott a Magyar Rádióban.
Elismertség
Az MTA Gerontológiai Szakbizottságának tagja (1963–1965). A MOTESZ Gerontológiai Társasága vezetőségi tagja (1969-től). Az International Association of Gerontology (1965-től) és a European Cell Biology Organisation tagja (1971-től).
Szerkesztés
Az Experimental Gerontology (1968-tól) és a Mechanism of Ageing and Development szerkesztőbizottságának tagja (1971-től). A Biológiai Közlemények technikai szerkesztője (1953-tól). Tudományos ismeretterjesztő írásai az Élővilág (1961), az Élet és Tudomány (1962–1963) és a Világosság c. lapokban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: A selyemhernyó táplálékválasztását irányító feltételes kapcsolatokról. (Biológiai Közlemények, 1955)
Nutritional and Nervous Factors in the Adaptation of Galleria mellonella to Artificial Diet. (Acta Biologica, 1958)
Az agy és értelem eredete. (Stúdium Könyvek. Bp., 1959)
A gerontológia fejlődésbiológiai problémái. (Biológiai Közlemények, 1960)
Élet és halál. – Az emberi agy működése. (A világ csodák nélkül. Bp., 1963)
Involúciós típusok kísérletes vizsgálata Avertebratákon. Kand. értek. (Bp., 1964)
Az élet meghosszabítható. (Bp., 1964; 2. átd. kiad. 1973)
Az öregedés biológiai alapjai. (Az élet alapjai. Szerk. Törő Imre. Bp., 1966)
A sejtélettartam és öregedés információelméleti megközelítése. (Biológiai Közlemények, 1966)
Regeneration and Rejuvenation of Invertebrates Haranghy I.-vel. (Perspectives in Experimental Gerontology. Springfield, 1966)
Differentiation of the Myelon and the Life Cycle of Granulocytes in Rats. Rappay Györggyel. (Acta Biologica, 1967)
Néhány adat a késői embrionális és felnőtt patkány csontvelő összehasonlító elektronmikroszkópiájához. Bukulya Bélával. (Orvostudomány, 1969)
A differenciálódás és sejtosztódás intracelluláris szabályozása. Doktori értek. (Bp., 1971)
Epigenetikus mitózis ellenőrzés. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1972). Control of Cell Poliferation by Endogenous inhibitors. (Bp.–Amsterdam, 1979)
A sejtszaporodás molekuláris szabályozása. (Biológia, 1980)
Daganatbiológia. Kétségek és remények. (Bp., 1984; németül: Lepzig–Jena–Berlin, 1977; oroszul: Moszkva, 1987)
szerk.: Magyar gerontológiai bibliográfia. 1945–1960. Bury Miklóssal, Fügedi Erzsébettel. (Bp., 1962)
International Conference on Gerontology. (Bp., 1965)
szabadalma: Eljárás normál- és daganatsejtek szaporodásának szelektív gátlására alkalmas kivonat előállítására. Többekkel. (1970).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
