Tagányi Károly
történész, levéltáros
Született: 1858. március 19. Nyitra, Nyitra vármegye
Meghalt: 1924. szeptember 9. Budapest
Temetés: 1924. szeptember 12. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Bars vármegyei nemesi családból származott, az oszlányi előnevet azonban a családtagok közül csak Tagányi István – vélhetőleg az elsőszülött – viselte. Sz: Tagányi Imre (1808–1881) Nyitra vármegye levéltárnoka, Stepánek Anna. Hatan voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. Testvére: Tagányi Alajos (1845–1931) kanonok és Tagányi Nándor pénzügyi igazgató, Pozsonyban, ill. Tagányi Anna, Tagányi István és Tagányi Fáni (= Stefánia). F: vadna Vadnay Rózsa (†1927).
Iskola
Elemi és középiskoláit Nyitrán végezte, a r. k. főgimnáziumban éretts. (1876), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori és középiskolai tanári okl. szerzett (1879). Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1918. máj. 2.).
Életút
A Magyar Országos Levéltár (MOL) levéltári tisztje (1879–1889), levéltári fogalmazója (1889–1893), allevéltárnoka (1893–1901), levéltárnoka (1901–1912), főlevéltárnoka (1912–1919). C. miniszteri tanácsos (1915-től).
A modern magyar gazdaság- és társadalom-történetírás egyik megalapítójaként elsősorban magyar közigazgatás-, település-, ill. ezzel összefüggő jogtörténettel foglalkozott. Történelemszemléletére kezdetben erősen hatott Hippolyte Taine ún. miliőelmélete, majd a századvég szociológiai irányzata, a német kritikai filológiai iskola és a korai összehasonlító etnológia első eredményei. Első dolgozatai heraldikai, genealógiai és helytörténeti jellegűek voltak, ill. több levéltári segédletet is összeállított. Jelentős szerepet játszott a MOL nagy értékű pecsétgyűjteményének kialakításában. Első művei közül kiemelkedik a hat füzetben megjelentetett Magyarország Czímertára (1880). Csánki Dezsővel igen jelentős tervezetet dolgozott ki a közel 40 000 Mohács előtti oklevél regesztázásáról, majd javaslatot tett a millenniumra tervezett megyetörténeti monográfiák készítésének módszertanára (a sorozatban maga adatgyűjtéssel vett részt: Réthy Lászlóval a Szolnok-Doboka vármegyét bemutató kötetben közreműködött, bár az a megyei nagymonográfia a sorozattól függetlenül, jóval később, 190–1905-ben jelent csak meg!). Tagányi munkássága a korabeli nemzeti történettudományt kiegészítette gazdaság- és művelődéstörténeti alapkutatásokkal, és elsők között tett kísérletet a rokontudományok – elsősorban a néprajz-, a nyelv- és a jogtudomány – eredményeinek felhasználására. Interdiszciplináris érdeklődése a magyarországi földközösségek és a gyepűrendszer kutatása felé fordult, valamint alapvető fontosságúak a magyarországi helynevek kialakulástörténetét vizsgáló írásai. Később éles vitát folytatott a Történeti Szemlében Erdélyi Lászlóval az Árpád-kori magyar társadalomtörténet egyes kérdéseiről: a vita elsősorban a ‘szabadok’, a ‘nemesség’, a ‘várjobbágyok’ korabeli fogalmak jelentésének és jelentőségének tisztázásához járult hozzá. Utolsó nagy műve A hazai élő jogszokások gyűjtéséről (1919) a magyarországi jogszokások etnológiai és jogtörténeti távlatait felvázoló kutatási program.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik; temetésén az MTA nevében Hóman Bálint búcsúztatta. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Kéziratos hagyatékát – 15 kötetből és több mint 2000 fólióból áll! – az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi. Életműve még jórészt feltáratlan, jóllehet A földközösség története Magyarországon (1894) c. művét 1945 után többször is kiadták (1950-ben Molnár Erik szerkesztésében).
Elismertség
A Szent István Akadémia r. tagja (1916-tól). A Magyar Néprajzi Társaság elnöke (1920–1924).
Szerkesztés
A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle alapító szerkesztője (1894–1901).
Főbb művei
F. m.: Magyarország Czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal, 71 táblával. (Bp., 1880; németül is)
Nyitra megye német telepeinek eredete. – Thurzó Szaniszló háztartásáról. (Századok, 1880)
Valami a „comes” szóról. (Századok, 1881)
Szolgagyőr. 1–2. (Századok, 1882)
Styl és történelem. Jegyzetek az ötvösműkiállításról. (Századok, 1884)
Jegyzéke az országos levéltárban a magyar és erdélyi udvari kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Összeáll. (Bp., 1886)
Nyitramegye összes helyneveinek nyelvészet-történeti fejtegetése. (Nyitramegyei Közlöny, 1886–1888)
Adatok a magyarországi középkori könyvtárak történetéhez. Nagy Imrével, Schönherr Gyulával. (Magyar Könyvszemle, 1889)
A honfoglalás és Erdély, megvilágításul a székely kérdéshez. (Ethnographia, 1890)
Orosz történetírás 1891-ben. (Századok, 1892)
A beszterczei szószedet kultúrtörténeti jelentősége. (Századok, 1893)
A hármas-nyomású rendszer behozatala Erdélyben. – Tanúvallatás az 1657. évi aratás kezdetéről. – Az első foglalás szabályozása az aranyosszéki Bogáthon. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
A földközösség története Magyarországon. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894; és önállóan: Bp., 1894; németül: 1895)
Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében. Felolvastatott az ezen ügyben kiküldött albizottsági ülésen. (Századok, 1894)
Szarvkő várának bevételei és kiadásai 1448-ból. – Thormay Károly statisztikai táblái az 1845–1847. évekről. – A földközösség történetéhez Zomboron. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895)
Még valami Páriz-Pápairól. (Századok, 1895)
A magyar erdészettörténeti kódex. (Erdészeti Lapok, 1895)
A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. – Adatok Deés város földközösségéhez. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896)
Magyar erdészeti oklevéltár. 1015–1866. I–III. köt. Magyarország ezredéves fennállásának emlékére kiadta az Országos Erdészeti Egyesület. Szerk. és a történeti bevezetéssel ellátta az egyesület megbízásából T. K. (Bp., 1896)
Csanád és Kál falu egyezsége a közös határ-gyepű felől. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1897)
A magyar udvari kanczelláriai levéltár. 1–2. (Századok, 1897–1898)
A régi Országos Levéltár. (Századok, 1897)
A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése. I–III. köt. A Századokban megjelent levéltárismertető írások különlenyomatai. (Bp., 1897–1898)
Jelentés a nyitramegyei helynév magyarosítások ügyében. – Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár. (Századok, 1898)
Megyei önkormányzatunk keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 10.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 6. Bp., 1899; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
Tizedkerületek elnevezése a középkorban. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1900)
Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–V. köt. T. K. és Réthy László adatgyűjtése alapján írta Kádár József (Deés, 1900– 1905; új kiad. CD-n Bp., 2007)
A gyulafehérvári glossák szerzője. (Magyar Nyelv, 1905)
A polgár szó vitájához. (Magyar Nyelv, 1908)
Karácsonyi új magyarázata a polgár szó eredetéről. 1–2. (Magyar Nyelv, 1909)
Gyepű és gyepűelve. 1–4. – Az Achtum = Ajtony kiejtés történetéhez. (Magyar Nyelv, 1913)
Vármegyéink eredetének kérdése. (Történeti Szemle, 1913)
Felelet Erdélyi Lászlónak „Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseire.” 1–3. (Történelmi Szemle, 1916)
A magyarok házassági szokásairól. (Ethnographia, 1917)
A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 1–2. (Ethnographia, 1917; és külön: I–II. köt. Néprajzi Könyvtár. Új folyam. Bp., 1919; németül: Lebende Rechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn. Berlin–Leipzig, 1922)
Vázlatok a régibb Árpád-kor társadalomtörténetéből. (Társadalomtudomány, 1922)
A földközösség története Magyarországon. Szerk., az előszót írta Molnár Erik. (A magyar múlt értékei. Új kiad. Bp., 1950)
A földközösség története Magyarországon. (A magyar néprajz klasszikusai. Az ősi társadalom magyar kutatói. Szerk. Zsigmond Gábor. Bp., 1977)
Megyei önkormányzatunk keletkezése. A bevezetést Zsoldos Attila írta. (Pályánk emlékezete. Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból. Szerk. Csató Éva. Bp., 2000).
Irodalom
Irod.: Deák Farkas: T. K.: Magyarország Czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal. (Századok, 1880)
Kováts Ferenc: T. K. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1901)
Hóman Bálint: T. K.: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. (Történeti Szemle, 1922)
Csánki Dezső: T. K. (Levéltári Közlemények, 1924)
Holub József: T. K. (Századok, 1924)
Hóman Bálint: T. K. (Népélet, 1924; H. B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938)
Pais Dezső: T. K. (Napkelet, 1924)
Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. (Századok, 1969)
Wellmann Imre: Földközösségtől faluközösségig. T. K.-tól Imreh Istvánig. (Ethnographia, 1989)
Pálóczi Horváth András: T. K. (Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., 1989)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Varga István: T. K. akadémiai rendes tagsági székfoglalójának kézirattöredéke. (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Szilágyi Ágnes Judit: T. K. vitája Erdélyi Lászlóval a Történeti Szemlében. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon. T. K. jogszokásgyűjtő programja. PhD-értek. (Bp.–Kimle, 2010)
Bognár Szabina: „Mivé lesz a styl?” T. K. történetírói pályakezdése. („Alattad a föld, fölötted az ég…” Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. A Gergely Jenő halálának első évfordulóján rendezett Történetírás kutatás, kutathatóság és az egyházak c. konferencia előadásai. Szerk. Balogh Margit. Bp., 2010).
Megjegyzések
A nemesség helyzete Szent István alkotmányában című székfoglalójára elhalálozása miatt nem került sor. Székfoglalója kézirattöredékét Varga István tette közzé.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
