Főbb művei

F. m.: önálló művei: Magyarország czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal, 71 táblával. Kiadta Altenburger Gusztáv és Rumbold Bernát címerfestő. (Bp., 1880; németül is)
Jegyzéke az országos levéltárban a magyar és erdélyi udvari kanczelláriák fölállításáig található herczegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Összeáll. T. K. (A M. Kir. Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1886)
A földközösség története Magyarországon. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894. 4.; és önállóan: Bp., 1894; németül: Geschichte der Feldgemeinschaft in Ungarn. Ungarische Revue, 1895 és külön: Bp., 1895)
Magyar erdészeti oklevéltár. 1015–1866. I–III. köt. Magyarország ezredéves fennállásának emlékére kiadta az Országos Erdészeti Egyesület. Szerk. és a történeti bevezetéssel ellátta az egyesület megbízásából T. K. (Bp., 1896)
A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése. I–III. füz. A Századokban megjelent levéltárismertető írások különlenyomatai. [A három füzet egy kötetben.] (Bp., 1897–1898)
Megyei önkormányzatunk keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1899. ápr. 10.; megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 6. Bp., 1899; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1899)
Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–V. köt. T. K. és Réthy László adatgyűjtése alapján írta Kádár József. (Deés, 1900–1905; új kiad. CD-n Bp., 2007)
A magyarok házassági szokásairól. (Ethnographia, 1917)
A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. 1–2. (Ethnographia, 1917. 1-3.–1917. 4-6. és külön: I–II. köt. Néprajzi könyvtár. Új folyam 1–2. A Magyar Néprajzi Társaság kiadványa. Bp., 1919; németül: Ungarische Bibliothek. I. 3. Lebende Rechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn. Berlin, 1922)
A földközösség története Magyarországon. Szerk., az előszót írta Molnár Erik. A fedőlapot Csillag Vera tervezte. Varrott papírkötés. (A magyar múlt értékei. Új kiad. Bp., Athenaeum Könyvkiadó, [1949] 1950)
A földközösség története Magyarországon. (A magyar néprajz klasszikusai. Az ősi társadalom magyar kutatói. Szerk. Zsigmond Gábor. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1977)
Megyei önkormányzatunk keletkezése. A bevezetés Zsoldos Attila írta. (Magyar Tudomány füzetek 2. Pályánk emlékezete. Válogatás az Akadémiai Értesítő írásaiból. Szerk. Csató Éva. Bp., MTA, 2000).

F. m.: tanulmányai és adatközlései: Nyitra megye német telepeinek eredete. (Századok, 1880. 1.)
Thurzó Szaniszló háztartásáról. (Századok, 1880. 9.)
Valami a „comes” szóról. (Századok, 1881. 6.)
Szolgagyőr. 1–2. (Századok, 1882. 4.–1882. 5.)
Styl és történelem. Jegyzetek az ötvösműkiállításról. (Századok, 1884. 6.)
Nyitramegye összes helyneveinek nyelvészet-történeti fejtegetése. (Nyitramegyei Közlöny, 1886–1888)
A „milieu” a történelemben. (Századok, 1888. 7.)
Adatok a magyarországi középkori könyvtárak történetéhez. Nagy Imrével és Schönherr Gyulával. (Magyar Könyvszemle, 1889. 1-4.)
A honfoglalás és Erdély, megvilágításul a székely kérdéshez. (Ethnographia, 1890)
Orosz történetírás 1891-ben. (Századok, 1892. 2.)
A beszterczei szószedet kultúrtörténeti jelentősége. (Századok, 1893. 4.)
Egy hamisítvány. [Egy Csák Máténak tulajdonított oklevélről.] (Századok, 1893. 6.)
Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében. Feolvastatott az ezen ügyben kiküldött albizottság ülésén. (Századok, 1894. 4.)
Még valami Páriz-Pápairól. (Századok, 1895. 2.)
A magyar erdészettörténeti kódex. (Erdészeti Lapok, 1895. 7.)
A régi Országos Levéltár. (Századok, 1897. 8. és külön: A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése 1. Bp., 1897)
A magyar udvari kanczelláriai levéltár. 1–2. (Századok, 1897. 10.–1898. 1. és külön: A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése 2. Bp., 1898)
Az erdélyi udvari kanczelláriai levéltár. (Századok, 1898. 2. és külön: A M. Kir. Országos Levéltár ismertetése 3. Bp., 1898)
Jelentés a nyitramegyei helynév magyarosítások ügyében. – Szakmutató a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1894–1897. évi tartalmáról. (Századok, 1898. 10.)
A Gyulafehérvári glossák szerzője. (Magyar Nyelv, 1905. 3. és 1912. 5.)
A polgár szó vitájához. (Magyar Nyelv, 1908. 10.)
Karácsonyi új magyarázata a polgár szó eredetéről. 1–2. (Magyar Nyelv, 1909. 3.–1909. 4.)
Rezula. (Magyar Nyelvőr, 1909. 4.)
Gyepű és gyepűelve. 1–4. (Magyar Nyelv, 1913. 3.–1913. 4.–1913. 5.–1913. 6.)
Vármegyéink eredetének kérdése. (Történeti Szemle, 1913. 4.)
Új adat a Vörös-gyurkóról. – A Kis- és Nagy-Sárrét régi neve. – Magocs = Magics = Magdolna. (Magyar Nyelv, 1913. 5.)
Az Achtum = Ajtony kiejtés történetéhez. (Magyar Nyelv, 1913. 9.)
Válasz Erdélyi László megjegyzéseire. (Történeti Szemle, 1914. 3.)
Felelet Erdélyi Lászlónak „Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseire.” 1–3. (Történelmi Szemle, 1916. 2.–1916. 3.–1916. 4.)
Történelmi helynévmagyarázatok: 1. Néhány besnyő helynévről. 2. Udvard és Knyezics. (Föld és Ember, 1922. 3-4.)
Vázlatok a régibb Árpád-kor társadalomtörténetéből. (Társadalomtudomány, 1922. 3-4.)
A honfoglaló magyar nemzetségek 108 számáról. (Ethnographia-Népélet, 1922–1924)
Magyarok Istene. (Magyar Nyelv, 1924. 4-6.)
Tömény. (Magyar Nyelv, 1924. 7-8.). A régi magyar község az úrbériség rendezéséig. Közreadja Varga István. (Agrártörténeti Szemle, 1957. 1.).

F. m.: kisebb írásai a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében: A hármas-nyomású rendszer behozatala Erdélyben. (1894. 1.)
Borkivitelünk Lengyelországba. 1587–1616. – Régi gabona- és bor-termékek. (1894. 2.)
A jobbágytelkek száma 1780 táján. – Az első foglalás szabályozása az aranyosszéki Bogáthon. – Czigányok mint fejedelmi adomány tárgyai. – Régi áruforgalmi kimutatásainkhoz. – Tanúvallatás az 1657. évi aratás kezdetéről. (1894. 5-6.)
A deési nemesség és polgárság közti egyezség 1613-ban. – Halászó gyalom. (1895. 1.)
Deés városának gazdasági utasítása. – Thormay Károly statisztikai táblái az 1845–1847. évekről. (1895. 2.)
A borbándi szántóföldek kiigazítása és felosztása. – Jobbágyok költözése és szökése. – Magyarország adófizető jobbágyainak kezén lévő szántóföldek, rétek és szőlők kimutatása az 1780. évi úrbéri tabellák alapján. – Szarvkő várának bevételei és kiadásai 1448-ból. (1895. 4.)
A földközösség történetéhez Zomboron. (1895. 5.)
Ungvár városának 1593. évi szabályzata. (1896. 1.)
Az 1828-iki összeírás végleges eredményei. 1–2. (1896. 1.–1896. 2.)
A modern erdészeti kultúra keletkezése hazánkban. – Adatok Deés város földközösségéhez. (1896. 2.)
Az 1787. évi első népszámlálás eredményei. (1896. 3.)
Erdély közjövedelmei 1586-ban. (1896. 4.)
Az 1780. évi úrbéri tabellák összegezéséhez. (1897. 1.)
Csanád és Kál falu egyezsége a közös határ-gyepű felől. – Gömör megyei juhászok szabadalmai. (1897. 2.)
Pápa város fölmérése 1555-ben s a régi magyar királyi mérték. (1897. 4.)
A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelmei és kiadásai 1686-tól 1700-ig. – A neoacquistica javak becsü-tariffája. (1897. 6.)
A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai 1686–1698-ig. – Erdély áruforgalma 1701-ben. (1897. 8.)
Borkivitelünk Lengyelországba 1637-tól 1741-ig. (1898. 2.)
Erdély népessége 1827-ben. (1898. 3.)
A 13 szepesi város adója 1450 körül. (1898. 9.)
Erdély adózása 1324-ben. (1898. 10.)
Az erdélyi kincstár jövedelmei 1725–1727-ben. (1899. 1.)
Marhakivitelünk Velenczébe 1514-ben. (1899. 3.)
Az 1610-iki lengyelországi borkivitel történetéhez. (1899. 5.)
Erdélyi vadászati tilalom 1700-ban. – Lőcse, Késmárk, Eperjes és Kassa vámmentes árubehozatala 1610-ben. (1899. 6.)
A pécsváradi apátság bevételei és kiadásai 1438-ban. (1899. 7.)
Kutatások a gróf Károlyi nemzetség levéltárában. (1899. 8.)
A Rákóczyak regéczi üveghutája. – Bölények Nádasdy vadaskertjében 1551-ben. – Lubinai tányércsinálók 1643-ban. (1900. 3.)
Marhakivitelünk és behozatalunk 1733–1737-ben. – Tizedkerületek elnevezése a középkorban. (1900. 5.)
A faggyú ára 1582-ben. – Borkivitelünk Lengyelországba 1711-től 1735-ig. – Lóistállók hiánya 1520-ban. – Ónbehozatal 1552-ben. (1900. 6.)
A megyei házi pénztárak az 1791/92, az 1801/02. és az 1825/26. években. – A villa eredete hazánkban. – Bajor sörbehozatal 1599-ben. – Harminczadjaink összes jövedelme és kiadása 1749-től 1754-ig. – Magyar vadászó ölyvök és sólymok Belgiumban. (1900. 7.).

Irodalom

Irod.: műveiről, munkásságáról: Deák Farkas: T. K.: Magyarország Czímertára. Hat füzetben, czímerrajzokkal. (Századok, 1880. 9.)
Acsády Ignác: Magyar erdészeti oklevéltár. Szerk. T. K. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1896. 4.)
Lukinich Imre: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I–V. köt. T. K. és Réthy László adatgyűjtése alapján írta Kádár József. (Századok, 1905. 9.)
Hóman Bálint: T. K.: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. (Történeti Szemle, 1922. 1-4.)
Lukcsics József: T. K.: Lebende Rechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn. (Katholikus Szemle, 1922. 7.)
Pais Dezső: T. K.: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről. (Magyar Nyelv, 1922. 7-8.)
Péter László: A földközösség története Magyarországon. (Magyar Nyelvőr, 1950. 4.)
Varga István: Tagányi Károly akadémiai rendes tagsági székfoglalójának kézirattöredéke. (Szomszédaink között Kelet-Európában. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1993)
Bognár Szabina: (Lokál)patriotizmus és tudományos helytörténetírás. Tagányi Károly helytörténetírói munkássága. (Modern Magyarország, 2012. 1.).

Irod.: családi és egyéb források: Vadnay Ferencz ügyvéd f. hó 9-én Pamlényban tartotta esküvőjét Pamlényi Pál Abaúj megyei földbirtokos kedves leányával, Pamlényi Emmával. (Miskolcz [napilap], 1880. aug. 12.)
Vadnay Ferencz földbirtokos és hites ügyvéd múlt hó 28-án Miskolczon elhunyt. Vadnay Barna törvényszéki bíró egyetlen fia fiatal özvegyet, Pamlényi Emma úrnőt és egy fiúgyermeket hagyott hátra. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1884. márc. 4.)
Tagányi Károly orsz. levéltári tiszt e hó 27-én jegyet váltott Vadnay Róza kisasszonnyal, Vadnay Barna nyitrai törvényszéki bíró leányával. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok–Pesti Hírlap, 1885. dec. 31.)
Tagányi Károly, a budapesti országos levéltár derék hivatalnoka Nyitrán, e hó 6-án tartotta esküvőjét Vadnay Róza kisasszonnyal, Vadnay Barnabás törvényszéki bíró leányával. (Pesti Napló, 1886. júl. 12.–Fővárosi Lapok, 1886. júl. 14.–Budapesti Hírlap, 1886. júl. 19.)
Likavecz Antal magyarcsanádi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Margitai”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1889. júl. 24.)
Elhunyt Vadnay Barnabás ny. kir. törvényszéki bíró 80 évesen, Miskolcon. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1898. febr. 28.)
Halálozás. Vadnay Barnabás. (Borsod-Miskolczi Értesítő, 1898. márc. 2.)
Kováts Ferenc: Tagányi Károly. [Megvált a lap szerkesztésétől.] (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1901. 1.)
Elhunyt özv. Vadnay Barnabásné Grotkovszky Johanna 72 éves korában, Budapesten. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap, 1901. jún. 26.)
Elhunyt Tagányi Károly ny. országos főlevéltáros, miniszteri osztálytanácsos, az MTA és a Szt. István Akadémia r. tagja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló–Az Újság, 1924. szept. 11.)
Tagányi Károly halálára. (8 Órai Újság, 1924. szept. 12.)
Tagányi Károly ny. főlevéltáros temetése. (Budapesti Hírlap–Magyarság–Nemzeti Újság–Világ [napilap], 1924. szept. 13.)
Rab Gusztáv: Egy magyar tudós csöndes élete és halála. (Világ [napilap], 1924. szept. 14.)
Csánki Dezső: Tagányi Károly. (Levéltári Közlemények, 1924. 1.)
Holub József: Tagányi Károly. (Századok, 1924. 7-10.)
Pais Dezső: Tagányi Károly. (Napkelet, 1924. 8.)
Tagányi Károly halála és az ezzel kapcsolatos intézkedések. (Ethnographia-Népélet, 1923–1924)
Hóman Bálint: Tagányi Károly. (Ethnographia-Népélet, 1923–1924 és H. B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938)
Elhunyt özv. Tagányi Károlyné vadnai Vadnay Róza. (Pesti Hírlap, 1927. ápr. 13.)
A nagyszombati káptalan legidősebb tagja és feje, Tagányi Alajos f. hó 12-én születésének 80., papi működésének 56. évfordulóját ünnepelte. (Híradó [napilap], 1925. júl. 16.)
Tagányi Alajos nagyszombati olvasó kanonok meghalt. (Híradó [napilap], 1931. jan. 25.–Kassai Újság, 1931. jan. 27.)
Tagányi Nándor ny. pénzügyi igazgató, a Toldy Kör elnöke elhunyt. (Híradó [napilap], 1931. jún. 10.)
Tagányi Nándor temetése. (Híradó [napilap], 1931. jún. 11.)
dr. Margitai Antalné vadnai Vadnay Matild gyászjelentése. (Pesti Hírlap, 1939. jan. 31.)
Elhunyt. dr. Margitai Antalné Vadnay Matild Budapesten. (Dunántúl [napilap], 1939. febr. 1.)
Baán Kálmán: A Tagányi család. (Magyar Családtörténeti Szemle, 1941. 3.)
Kálnoki Kis Tamás: A környezetvédelemnek is van története. Tagányi Károly válasza egy nemzetközi kérdőívre. (Levéltári Szemle, 1977. 1.)
Szilágyi Ágnes Judit: Tagányi Károly vitája Erdélyi Lászlóval a Történeti Szemlében. (Zanító. Módszertani folyóirat, 2005. 8. és Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007)
Bognár Szabina: „Mivé lesz a styl?” Tagányi Károly történetírói pályakezdése. („Alattad a föld, fölötted az ég…” Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. A Gergely Jenő halálának első évfordulóján rendezett Történetírás kutatás, kutathatóság és az egyházak c. konferencia előadásai. Szerk. Balogh Margit. Bp., 2010)
Bognár Szabina: Tagányi Károly a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle élén. 1894–1901. (Ethnographia, 2013. 1.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások, bibliográfiák: Izsépy Edit: A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle történetéhez. (Századok, 1969. 5-6.)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1987–1989)
Wellmann Imre: Földközösségtől faluközösségig. Tagányi Károlytól Imreh Istvánig. (Ethnographia, 1989. 1-4.)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása Magyarországon. Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programja. PhD-értek. (Bp.–Kimle, 2010)
Bognár Szabina: Tagányi Károly műveinek jegyzéke. (Történelmi Szemle, 2014. 3.).

 

neten:

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-1HVX?lang=hu ([ifj.] Tagányi Imre keresztelési anyakönyve, 1808)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-1QWT?lang=hu (Tagányi Alajos keresztelési anyakönyve, 1845)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VK6L-DHJ?lang=hu (Vadnay Ferenc keresztelési anyakönyve, 1846)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX31-BYF?lang=hu (Vadnay Szeréna Antónia Emília születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-1WF6?lang=hu (Tagányi Ferdinánd keresztelési anyakönyve, 1850)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVND-ZT75?lang=hu (Tagányi István keresztelési anyakönyve, 1852)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-SVYW?lang=hu (Tagányi Franciska Terézia születési anyakönyve, 1856)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QVN8-SGQ8?lang=hu (Tagányi Károly születési anyakönyve, 1858)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSV-XG42?lang=hu (Likavecz Antal keresztelési anyakönyve, 1867)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLR-5QHH?lang=hu ([ifj.] Tagányi Imre halotti anyakönyve, 1875)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/507861 ([id.] Tagányi Imre gyászjelentése, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6X4L-S15G?lang=hu ([id.] Tagányi Imre halotti anyakönyve, 1881)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N96-VVS2?lang=hu (Tagányi István és Bartosievicz Izabella házassági anyakönyve, 1881)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/454133 (Pamlényi Pál gyászjelentése, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N9D-WC48?lang=hu (Tagányi Franciska és Moys Alfréd házassági anyakönyve, 1883)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/595633 (Pamlényi Pálné Várnay Leopoldina gyászjelentése, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMF-1H9V?lang=hu (Tagányi Anna halotti anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMF-1H39?lang=hu (Tagányi Imréné Stepanek Anna halotti anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-8BTW-S5N?lang=hu&i=120 (Tagányi Károly és Vadnay Róza házassági anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NMF-1NJ4?lang=hu (Moys Alfrédné Tagányi Franciska halotti anyakönyve, 1891)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/563859 (Vadnay Barnabás gyászjelentése, 1898)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2HV-CHPQ?lang=hu (Vadnay Barnabás halotti anyakönyve, 1898)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/563860 (Vadnay Barnabásné Grotkovszky Johanna gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:Q2HV-C19L?lang=hu (Vathay Istvánné Pamlényi Emma halotti anyakönyve, 1908)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/507866 (Tagányi István gyászjelentése, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMJ-B4Z?lang=hu&i=459 (Tagányi István halotti anyakönyve, 1913)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/507870 (Tagányi Károly gyászjelentése, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZGN-PML6?lang=hu (Tagányi Károly halotti anyakönyve, 1924)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CB2-3C2W?lang=hu (Tagányi Károlyné Vadnay Róza halotti anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DBQ4-KDPZ?lang=hu (Margitai Antalné Vadnay Matild halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DSQG-H13Z?lang=hu (dr. Margitai Antal halotti anyakönyve, 1945)

 

https://resolver.pim.hu/auth/PIM72307

https://magyarnemzetinevter.hu/person/652006/

https://nevpont.hu/palyakep/taganyi-karoly-e44e8

http://www.nevpont.hu/view/7360

http://regi-nevpont.bdnetwork.hu/view/7360

Megjegyzések

1. A nemesség helyzete Szent István alkotmányában című székfoglalójára elhalálozása miatt nem került sor. Székfoglalója kézirattöredékét Varga István tette közzé.

 

2. A családi legenda szerint dr. Tagányi Lászlóné dr. Tholt Judit (1907. ápr. 2. Békásmegyer), a Domanovszky gazdaságtörténeti iskola egyetlen női tagja Tagányi Károly tiszteletére vette rá férjét, Täubel Lászlót (1902. febr. 14. Bp.–1965. szept. 10. Bp.) a névmagyarosításra. Az ő fiuk: Tagányi Zoltán (1940. júl. 16. Bp.–2022. ápr. 14. Bp.) szociológus, aki A közép-kelet európai faluközösség genezise (2015) c. művében mind édesanyja, mind Tagányi Károly kutatásait is folytatta.

 

3. A rokoni kapcsolatok a Tagányi család publikus történeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu