Thallóczy Lajos
történész, levéltáros
Strommer
Született: 1854. december 8. Kassa, Abaúj-Torna vármegye
Meghalt: 1916. december 1. Herceghalom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1875), majd a jogi karon is tanult, a m. pénzügy- és közgazdaságtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1877), az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1895. máj. 10.). - A M Történeti Társulat segédtitkára (1875-1877), a M. Orsz. Levéltár fogalmazója (1877-1884), Bécsben a közös pénzügymin. irányítása alatt álló udvari kamarai levéltár ig.-ja (1885-1908), egyúttal a Theresianumban és a bécsi konzuli akad.-n a közjog és a történelem tanára. A közös pénzügymin.-ban a boszniai-hercegovinai oszt. főnöke (1908-1916); közben az I. vh.-ban megszállt Szerbia polgári kormányzója (1915-1916). Valóságos belső titkos tanácsos (1912-től). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1877-től). Vasúti szerencsétlenség áldozata lett.Gazdaságtörténettel és a mo.-i balkanisztika megalapítójaként DK-Európa, elsősorban Horváto., Szerbia, Albánia és Bosznia történetével fogl. Különösen értékes forráskiadói tevékenysége kiadta - többek között - a Blagay (1897) és a Frangepán család oklevéltárát (Barabás Samuval, 1910-1913), a Horvát véghelyek oklevéltárát (1903) és az Alsó-Szlavóniai okmánytárat (Horváth Sándorral, 1912). Jelentős szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc (1904) és a bujdosók hamvainak a hazahozatalában (1906). Deli álnéven történelmi regényeket és útleírásokat is írt.
Főbb művei
F. m.: I. Apafi Mihály udvara. Budapest,1878; A kamara haszna - lucrum camarae - története. Budapest,1879; Vasvári Pál s a pesti egyetemi ifjúság 1844-1848-ban. Budapest,1882; Utazás a Levantéban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Budapest,1882; Oroszország és hazánk. Budapest,1884; Csömöri Zay Ferencz. Budapest,1885; Az „illyr” címergyűjtemények. Budapest,1888; Magyarország és Raguza. Budapest,1888; Bácsy Jaka. Regényes történet a XVII. századi hajdúvilágból. Budapest,1891; Tanulmányok a Blagay család történetébõl. A Blagay család oklevéltára. Budapest,1897; III. Béla és a magyar birodalom. Budapest,1900; A vlach kérdéshez. kivonatosan: Akadémiai Értesítõ h.n.,1901; Nagy Lajos és a bulgár bánság. Budapest,1901; Gróf Szecsen Antal. Budapest,1901; Österreich-Ungarn und die Balkanländer. Wien,1901; A horvát véghelyek oklevéltára. 1490-1527. Budapest,1903; Tanulmányok a bosnyák bánság kezdeteirõl. Budapest,1905; A Magyarország és Szerbia közötti összeköttetések oklevéltára. 1198-1526. Budapest,1907; Bosnyák és szerb élet- és nemzedékrendi tanulmányok. Budapest,1909; A Frangepán család oklevéltára. Budapest,; Alsó-Szlavóniai okmánytár. 1244-1710. Budapest,1912; Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Budapest,1913; Tudákos levelek. Budapest,; Acta et diplomata res Albaniae mediae aetatis illustrantia. Budapest,; Jajca - bánság, vár és város - története. Budapest,1915; Illyrisch-albanische Forshungen.München-Leipzig,1916; Illyrisch-Ungarn und die Balkanländer mit besonderer Rücksicht auf die okkupierte Serbien. Budapest,1916; Tagebücher. 1914-1931. Wien,1981;
Irodalom
Irod.: Gárdonyi Albert:Th. L. Magyar Figyelõ 1916; Angyal Dávid:Th. L. Budapesti Szemle 1917; Träger Ernõ:Th. L., az ember és a gyorsíró. Budapest,1936; Th. L. emlékének. Budapest,1936; Károlyi Árpád:Th. L. élete és működése. Budapest,1937; Mészöly Gedeon:Th. L. mint nyelvművész. Budapest,1937; Eckhart Ferenc:Th. L., a történetíró. Budapest,1938; Kary Béla:Th. L., a szociológus, a közjogász és az elméleti politikus. Budapest,1938; Némethy Károly:Emlékezések Th. L.-ról. Budapest,1940;Tóth László:A magyar Balkán-kutatás megindítója: Th. L. Budapest,1941; Suhay Imre:Th. L. mint a megszállt Szerbia polgári biztosa. Budapest,1941; Tömöry Márta:Bosznia-Hercegovina annektálásának történetébõl. Részletek Th. L. naplóiból. Századok1966; Glatz Ferenc:Alkotmányos önállóság és történetírás. A „bécsi” magyar történetírók köre. In: Nemzeti kultúra - kultúrált nemzet. 1867-1987 Budapest,1988; Tömöry Márta:Th. L., a tragikus sorsú történetíró. Baranya h.n.,é.n.;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013