Tormay Béla, 1896-tól nádudvari
állatorvos, mezőgazda
1845-ig Krenmüller
Született: 1839. október 10. Szekszárd
Meghalt: 1906. december 29. Budapest
Család
Sz: Tormay (1845-ig) Krenmüller Károly (1804–1871) orvos, Huber Antónia (1811–1893). F: 1869-től Barkassy Hermina (1846– 1920). Leánya: Tormay Cécile (1875–1936) írónő; fia: Tormay Géza (1878–1940) mérnök, politikus és Tormay Béla (1881–1963) miniszteri tanácsos, takarékpénztári igazgató. Dédunokája: Ritoók Zsigmond (1929–) klasszika-filológus, az MTA tagja.
Iskola
Középiskoláit Szekszárdon végezte, Pesten kertészetet és gazdasági gépészetet (1856–1858), a pesti tudományegyetemen természettudományokat tanult (1858–1859). A pesti állatorvosi tanintézetben állatorvosi okl. (1859), a weihenstefani (Bajorország) gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1861). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.).
Életút
Gr. Széchenyi István cenki és gr. Károlyi István derekegyházi uradalmának alkalmazottja (1855–1858). A pesti állatorvosi tanintézet tanársegéde (1861–1865), segédtanára (1865–1868), a keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetben az állattenyésztés r. tanára (1868–1869), a debreceni felsőbb gazdasági tanintézet igazgatója (1869–1873). A bp.-i állatorvosi tanintézetben, az általa megszervezett Állattenyésztési Tanszék ny. r. tanára (1873–1875), az átszervezés után az állatorvosi akadémia első igazgatója (1875–1884); közben a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Állategészségi Ügyosztályának vezetője (1880), majd uo. miniszteri tanácsosi rangban az összes gazdasági szakiskola főigazgatója (1885–1904). C. államtitkár (1904-től).
Vezető szerepet játszott a modern magyarországi állatorvosi oktatás és a korszerű állattenyésztés megszervezésében. Kezdeményezésére az addigi Állatgyógyintézet Állatorvosi Tanintézetté alakult (1875), ahol bevezették a hároméves tanfolyamot; amelynek felvételi követelménye a hat középiskolai osztály elvégzése volt. Az intézetet 1881-ben az állatorvosképzés céljaira épült, modern, Steindl Imre által tervezett pavilonokba költöztette, s részben az általa kidolgozott újabb szervezeti szabályzat után a tanintézet a m. kir. Állatorvosi Akadémia nevet vett fel (= az akadémiai rang elérése lehetővé tette a magántanári habilitáció jogát). Nevéhez fűződik továbbá az állattenyésztés több ágában a rendszeres tenyésztés elindítása, ezzel kapcsolatos tudománynépszerűsítő tevékenysége is jelentős. Nádudvari uram néven kiadott, tanító jellegű, gazdáknak szánt „elbeszélgetései” az első magyarországi gazdasági ismeretterjesztő könyvek. Kezdeményezésére alakult meg a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (1880. febr. 11-én). Magyarországon elsők között foglalkozott a tenyésztés genetikai (átörökítési) kérdéseivel.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőbe temették (1906. dec. 31-én) nyugodott (1969. dec. 15-ig). Exhumálása után négy hozzátartozójával – köztük Tormay Cécile-lel – együtt a Farkasréti Temetőbe helyezték át hamvait. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Az első három magyarországi állatorvosdoktor – Besskó József, Köves János és Wellmann Oszkár – Tormay Béla halála után, tiszteletére Tormay-emléklakomát rendezett (1907-ben). Halálának 60. évfordulóján, az Állatorvos-tudományi Egyetemen (ÁOTE) emlékülést tartottak (1966. nov. 19.-én), s az egyetem parkjában felavatták mellszobrát is (Grantner Jenő bronz mellszobra). A Székely Bertalan által festett portréját az ÁOTE Takarmányozási Tanszékén (Budapest VII. kerület Rottenbiller u. 40.), egy másik, róla készült festményt az ÁOTE Szülészeti Tanszékén (Budapest VII. kerület István út 2.) helyezték el (a művész neve nem ismert). A Székely-portré színes másolata Szekszárdon, a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatói szobájában látható. Néhány portréfotóját és kéziratát az ÁOTE Levéltára őrzi. A kezdeményezésére létrejött Magyar Országos Állatorvos Egyesület, alapításának 100. évfordulóján emléktáblát leplezett le szekszárdi szülőházán (Juhos László alkotása, 1980. jún. 11.-én). Halálának 90. évfordulóján a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás tudományos emlékülést és kiállítást rendezett (1996. dec. 11.-én), s ugyanebben az évben tiszteletére Tormay Béla-díjat is alapított (Tolna megye kiemelkedő teljesítményt nyújtó állatorvosi elismerésére). Ez alkalomra domborművet lepleztek le az állomás főépületén (szintén Juhos Antal alkotása). Róla nevezték el a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum Tormay Béla Szakkollégiumát (2002-ben).
Elismertség
A Magyar Országos Állatorvos Egyesület alapító tagja és elnöke (1880–1904), t. elnöke (1904-től). Az Országos Közegészségügyi Tanács r. tagja (1878–1904). Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) t. tagja (1906-tól). A londoni Royal College of Veterinary Surgeons t. (1880-tól), az elzász-lotaringiai állatorvos egyesület t. (1884-től), a washingtoni National Educational Association l. tagja (1901-től).
Elismerés
A Lipót-rend lovagkeresztje (1903).
Főbb művei
F. m.: Lófogtan, vagy a ló életkorának megállapítása. 5 táblával. (Pest, 1862)
Állatgyógyászati vázlatok. (Debreczen, 1871)
Általános állattenyésztéstan. (Debreczen, 1871; 2. kiad. Bp., 1895; 3. kiad. 1905)
Gazdasági lótenyésztő. Pályamű 84 szövegábrával. (Debreczen, 1872)
A falusi lótenyésztés. (Debreczen, 1873)
Az Érmellék szőlészete és bora, különös tekintettel gr. Zichy Ferencz pinczészetére. Névtelenül. (Pest, 1873)
Állattárlatok a bécsi világkiállításon. (Erdélyi Gazda, 1874)
A szarvasmarhafajokról általában és a scheinfeldi fajról különösen. (Bp., 1874)
Gazdasági szemle a bécsi közkiállításon. Többekkel. (Kolozsvár, 1875)
A szarvasmarha és tenyésztése. (Bp., 1877; 2. bőv. kiad. számos fametszetű ábrával 1887; 3. jav. és bőv. kiad. 72 ábrával, két kötetben 1892; 4. jav. és bőv. kiad. 72 ábrával, két kötetben 1906)
Egy kis elmélkedés sertéstenyésztésünk érdekében. (Bp., 1879)
Kalauz a lópatkolásban. Kovácsok számára. 20 táblával. (Bp., 1882; 2. kiad. 1884)
A szarvasmarha tenyészkerületei az országban. (Bp., 1885)
A tenyész-szarvasmarhák, juhok és sertések, úgyszintén a hízó állatok tartása 1885-ben. (Bp., 1886)
Elbeszélések a régenmúltból. (Bp., 1887)
Nádudvari uramnak „a borjú fölneveléséről” szóló elbeszélgetései. (Kolozsvár, 1889; 2. kiad. 1893)
Nádudvari uram az állategészségügyi törvényről, a legszükségesebb tennivalókról. (Bp., 1889; 2. bőv. kiad. 1902)
Az átörökítés. (Veterinarius, 1890)
A mezőgazdát is érintő néhány városi ügyről. (Bp., 1891)
Elmélkedés a mezőgazdasági egyensúlyról. (Bp., 1894)
A háziállatok tenyésztése. Földmíves iskolák növendékei számára. (Bp., 1896; 2. jav. kiad. 1903)
A konyhasó mezőgazdaságunkban. (Veterinarius, 1897)
Mezőgazdasági vezérfonál néptanítók számára. Összeáll. (Bp., 1899; 3. jav. és bőv. kiad. 1899; 4. jav. és bőv. kiad. 1902; 5. jav. és bőv. kiad. 1906)
A magyar gazda kincsesháza. (Bp., 1900; 2. jav. kiad. 1900)
Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései a téli mezőgazdasági tanításokban résztvevő kisgazdák okulására. (Bp., 1900–1901; 3. bőv. kiad. 111 ábrával 1904)
Egy fejezet hazánk mezőgazdaságának történetéből. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1901. jún. 17.; megjelent: Mezőgazdasági Szemle, 1902; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1901)
Mezőgazdasági szakoktatás és kísérleti ügy. (Magyarország a párizsi világkiállításon. 1900. Bp., 1901)
Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén. (Állatorvosi Könyvtár. Bp., 1902)
A falusi lótenyésztő. 57 ábrával. (Bp., 1902)
Lótenyésztésünket illető nézetek. (Bp., 1904).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1906. dec. 31.)
Guoth György: T. B. emlékezete. (Állatorvosi Lapok, 1915)
Rátz István: T. B. l. tag emlékezete. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1915 és Állatorvosi Lapok, 1915)
Márkus József: Megemlékezés T. B.-ról. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1965)
Kováts Jenő: T. B. emlékezete. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1978)
Karasszon Dénes: A magyar állategészségügy nagyjai. T. B. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. (Bp., 1985)
Egri Borisz: Szemelvények T. B. lótenyésztési munkásságából. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988)
Kerekes Béla: Az agrárirodalom múltjából. T. B. (Gazdálkodás, 1989)
Veress László: Emlékezés T. B.-ra. (Az állattenyésztés fejlesztéséért. Szerk. Vinczeffy Imre. Debrecen, 1989)
Zalai életrajzi kislexikon. (Zalaegerszeg, 1994; 3. jav. és bőv. kiad. 2005)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Korzenszky Emőd–Kováts Jenő: Kilencven éve hunyt el T. B. Tudományos emlékülés, Szekszárd, 1996. dec. 11. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Kováts Jenő: T. B. élete és munkássága. (Honismeret, 2006)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Fehér György: Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. 1787–2007. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
