Vadász Elemér
geológus
1893-ig Weisz
Született: 1885. március 1. Székesfehérvár, Fejér vármegye
Meghalt: 1970. október 30. Budapest
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1950. dec. 2.).
Életút
A székesfehérvári áll. főreálisk.-ban éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), áll. ösztöndíjjal német egyetemeken földtant és őslénytant tanult (1912), az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; r.: 1950. dec. 2.). - A bp.-i tudományegyetem Földtani és őslénytani Int. gyakornoka (1907-1909), tanársegéde (1909-1913), egy. adjunktusa (1913-1919), a Tanácsköztársaság idején az átszervezett őslénytani Tanszék vezetője, ill. a Marx-Engels Munkásegyetemen a földtan előadója (1919), a proletárdiktatúra bukása után elbocsátották (1919. szept.). A M. Ált. Kőszénbánya Rt. szakértő geológusa (1919-1922), főgeológusa (1922-1946), egyúttal az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. állandó szakértője (1929-től). Az amerikai Vacuum Oil Company mo.-i földtani tanácsadója (1934-1942). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE TTK-n a földtan ny. r. tanára és a Földtani Int. ig.-ja (1946-1949), a Földtani Tanszék ny. r. tanára (1949-1952), egy. tanára (1952-1965) és a tanszék vezetője (1949-1965); közben a TTK dékánja (1948-1949), az egyetem rektora (1949-1950).A földtan, a rétegtan és az őslénytan szinte minden területén nemzetközileg is jelentőset alkotott. Alapvetően új eredményeket ért el a mo.-i bauxit- és szénvagyonnak a hegységképződéssel összefüggő kapcsolatát, feltárta a mo.-i szenek hamufajtáit. Vizsgálta a dunántúli karsztvíz- és a bakonyi mangánképződést. Tudománytörténettel is fogl., monográfiát írt Szabó Józsefről. A Magyarország földtana (1953) c. műve a m. geológiai irodalom klasszikusa.
Főbb művei
F. m.: A ribicai felsõ mediterrán korallpad faunájáról. Földtani Közlöny h.n.,1907; A borsodi Bükk geológiájáról. Földtani Közlöny 1909; A Duna-balparti idõsebb röghegységekrõl. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 1910; Bakonyi triászforaminiférák.Budapest,1910; Magyarország mediterrán tüskésbõrűi. Budapest,1914; A varázsvesszõ. Budapest,1923; A szén és petróleum múltja és jövõje. Budapest,1926; A geológus munkája. Bevezetés a földtani megfigyelésbe. Pécs,1928; Földtani képek a Mecsekk õsmúltjából. Pécs,1931; A Mecsek hegység. Budapest,1935; Kõszénföldtani tanulmányok. Budapest,1940; Kõszénföldtan. Budapest,1951; Adatok a laterites mállás kérdéséhez. Földtani Közlöny h.n.,1951; Bauxitföldtan. Budapest,1951; A bakonyimangánképzõdés. MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei 1952; Magyarország földtana. Budapest,1953; A földtan fejlõdésének vázlata. Budapest,1953; Elemzõ földtan. Budapest,1955; Magyarországi kövesedett famaradványok földtana. Budapest,11963; A magyar földtan útja. Szabó József nyomában. Budapest,1967; Szabó József. Budapest,1970;
Irodalom
Irod.: Fülöp József:V. E. akadémikus emlékezete. Földtani Közlöny 1971; Bendefy László:V. E. Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat 1971; Fülöp József:V. E. Magyar Tudomány 1971; V. E. In: Sokszemközt tudósokkal. Kardos István tévésorozata Budapest,1974; V. E.-mlékszám. Földtani Közlöny 1986; V. E.-emlékkonferencia. Székesfehérvár,2002; Kardos István:Aki a magyar föld kincseit kutatta: V. E. Ezredvég 2005; V. E. In: Születtem. Magyar tudósok önéletrajzai Budapest,2005;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
