Abrudbányai János
unitárius lelkész, teológus
1941-ig Fikker János, abrudbányai
Született: 1907. október 16. Mezőszengyel, Torda-Aranyos vármegye
Meghalt: 1968. január 19. Budapest
Temetés: 1968. január 27. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Szülei: Fikker János (†1936) gazdálkodó, Farkas Róza.
Felesége: 1932– Benkő Ilona (1910–1985. júl. 29. Bp. Temetés: 1985. aug. 6. Farkasrét).
Gyermeke, fia: dr. Abrudbányai Iván (1933–1989. máj. Bp. Temetés: 1989. máj. 23. Farkasrét) jogász, vállalati jogtanácsos és Abrudbányai Örkény (†1979. máj. 25. Bp. Temetés: 1979. jún. 4. Budafoki Temető); leánya: Varga Lászlóné Abrudbányai Erzsébet.
A Fikker család következetesen az Abrudbányai nevet használta, jóllehet a sajtóban néha felbukkant az Abrudbányay változat is.
Iskola
A kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1925), a kolozsvári unitárius akadémián lelkészi okl. szerzett (1929), az oxfordi Manchester College ösztöndíjasa (1929–1931), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1938).
Életút
Kolozsvárott segédlelkész (1931–1932), a kövendi gyülekezet lelkésze (1932–1939), a kolozsvári unitárius teológiai akadémia r. tanára (1939–1945); közben két kurzuson át dékánja. Kapcsolatban állt Balázs Ferenc (1901–1937) íróval, részt vett a magyarság kulturális hagyományait ápoló fiatal erdélyi értelmiség mozgalmaiban. Kezdeményezte az I. Unitárius Népfőiskolai Tanfolyamot (Kolozsvárott, 1942-ben).
A II. világháború után Magyarországon telepedett le; Romániában távollétében húsz év börtönre ítélték (1945). Kocsordon lelkészként parókiát, templomot épített (1946–1950), letartóztatták (1950. jan.), majd Kistarcsára internálták (1953. aug.-ban szabadult). Szabadulása után ismét Kocsordon lelkész (1953–1956), a forradalom idején a helyi járási forradalmi bizottság elnöke és a mátészalkai forradalmi bizottság egyik vezetője is (1956. okt.–nov.); tevékenységéért a Legfelsőbb Bíróság tizenkét évi szabadságvesztésre ítélte és egyháza is elmarasztalta (közkegyelemmel szabadult: 1963. márc. 26.-án; de lelkészi tevékenységét nem folytathatta). Budapesten vállalati könyvelőként dolgozott (1963–1968).
A két világháború között jelentős ideológiai munkásságot fejtett ki az unitárius expanziós irányelv védelmében. Az expanzív elmélet szerint az unitarizmus az ősmagyar vallás reinkarnációja, annak az évszázados, évezredes „lelki érettségnek”, amely a reformáció idején jelentkezett. Úgy vélte, hogy az unitarizmus képes leginkább a nemzet újjáépítésére, mert Isten országát a földön szeretné megvalósítani, s nem valamilyen transzcendens régióban. Az unitarizmus a nemzet erejét felszabadító küldetés egy másik fontos cél, a fajvédelem szolgálatában. Az unitárius vallás magyar jellegének képzete arra indította Abrudbányait, hogy egyházának vezető szerepet követeljen a nemzet szellemi irányításában. A fajvédelemre alapuló küldetéstudata kiemelt célként jelölte meg a nemzetre veszélyes zsidóság eltávolítását a nemzet testéből. Egyedül voltunk (1944) c. írásában a zsidókérdést nemzeti szempontból elemezte: a deportálást a nemzeti újjászületés és nemzeti öntudat megerősítésének nélkülözhetetlen és szükségszerű elemeként mutatta be. Ugyanakkor őszintén hirdette és vállalta, hogy a kisebbségi létbe kényszerített magyarság elnyomott státuszának megszűnése csakis az unitarizmus nemzetépítő szerepével érhető el.
A II. világháború után az Egyházi Képviselő Tanács (EKT) javasolta Abrudbányai János – aki az Imrédy-féle Magyar Élet Pártja kolozsvári vezetőségi tagja volt – felelősségre vonását szélsőségesen zsidóellenes nézeteiért (1945. máj.–szept.). Egyházi szankciókra végül is nem került sor, ugyanakkor a kolozsvári Népbíróság háborús bűnösként elítélte és teljes vagyonelkobzással sújtotta (1946. ápr. 15-én). Az ítélet elől Magyarországra menekült, és Kocsordon folytatta lelkészi munkáját. A forradalom és szabadságharc alatt Kocsord község forradalmi bizottsága elnökeként megkezdte a 680 kh állami tartalék föld kiosztását (1956. okt. 31-étől). Az érdekeltek az általa készült lajstrom alapján az állami földeket nyomban birtokba is vették, s ez kétségtelen forradalmi tett volt, ezzel igyekezett orvosolni a helyi lakosságnak a tagosítás során elszenvedett korábbi sérelmeit. A forradalom leverése után elsőfokon 7 év (1957. ápr. 18.), a fellebezések után másodfokon 12 év börtönre ítélték (1957. júl. 26.), az általános amnesztiával szabadult (1963. márc. 26.).
Emlékezet
Abrudbányai János a börtönben szerzett betegségében hunyt el Budapesten; a Farkasréti Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik.
A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Képviselő Tanácsa rehabilitálta (1990. dec. 14.). Kocsordon helyettes állatorvos is volt, továbbá ő létesítette a község első kultúrházát is, filmvetítő géppel. A helyi unitárius templomban faragott emléktábla őrzi emlékét (1992).
Szerkesztés
A Kévekötés c. egyházi lap szerkesztője (1933–1934).
Főbb művei
F. m.: Bevezetés a vallás lényegéhez. (Torda, 1934)
Az Istenről való felfogás korunk tudományos gondolkodásában. (Kolozsvár, 1936)
A vallás gyökerei. Egy. doktori értek. Román nyelven. (Kolozsvár, 1938)
Népfőiskola. Az I. Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. A J. megnyitó beszéde 1942. febr. 22-én, az unitárius kollégium dísztermében. (Keresztény Magvető, 1942; önálló kiadványként is Népfőiskola címmel, Kolozsvár, 1942)
Bizonyosság a vallásban. (Kolozsvár, 1943)
Az unitarizmus és a fajelmélet. (Magyarság és vallás. Bp., 1943)
A vallás és a mai koreszmék. (Kolozsvár, 1943)
Egyedül voltunk. (Unitárius Közlöny, 1944. 7.).
F. m.: szerk.: Az Unitárius Teológiai Akadémia. Egybeállította. Többekkel. (Kolozsvár, 1942)
Egy Istenünk, egy magyar hazánk. Unitárius írások. Összeáll. Ferencz Józseffel. (Kolozsvár, 1943)
Az unitárius presbiter kátéja. Összeáll. Többekkel. (Kolozsvár, 1943).
Irodalom
Irod.: források, megemlékezések: Fikker János, az unitárius teológiai akadémia dékánja belügyminiszteri engedély alapján nevét Abrudbányaira változtatta. (Keleti Újság, 1942. febr. 25.–Unitárius Jövendő, 1942. 3.)
Ma tárgyalják a kocsordi „lelkiatya” bűnperét. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 17.)
Tudósítás Abrudbányai lelkész bűnperének tárgyalásáról. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 18.)
Hét évre ítélték dr. Abrudbányai Jánost. (Kelet-Magyarország, 1957. ápr. 19.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1968. jan. 24.)
dr. Abrudbányai János volt kövendi és kocsordi lelkész, a kolozsvári teológiai akadémia professzora és dékánja elhunyt. (Unitárius Élet, 1968. 1.)
Elhunyt Abrudbányai Örkény, dr. Abrudbányai János teológia professzor legkisebb fia. (Unitárius Élet, 1979. 4.)
dr. Abrudbányai Jánosné [Nekrológ.] (Unitárius Élet, 1985. 9.)
Elhunyt dr. Abrudbányai Iván vállalati jogtanácsos, dr. Abrudbányai János teológia professzor elsőszülött fia. (Unitárius Élet, 1989. 3.)
Abrudbányai Iván: Emlékezünk: Abrudbányai János. (Unitárius Élet, 1989. 6.)
Felhős Szabolcs: Emléksorok egy palástos ember közéleti missziójáról. [Abrudbányai Jánosról.] (Unitárius Élet, 1991. 2.)
Nyitrai Levente: Ünnepélyes megemlékezés Kocsordon Abrudbányai Jánosról. (Unitárius Élet, 1992. 6.)
Nyitrai Levente: Templomaink története: Kocsord. (Unitárius Élet, 1995. 6.)
Bakos Pál: Emlékezés Abrudbányai Jánosról. (Unitárius Élet, 1995. 10.)
Fazekas Árpád: A régi elavult, újat kezdett az Isten. Arckép forradalmi lelkészekről. [Abrudbányai János és Bán István.] (Kelet-Magyarország, 2001. okt. 22.).
Irod.: lexikonok, feldolgozások: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai. I/2. A Mátészalkai járás. 1–2. (Nyíregyháza, 1993)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
Pál János: A zsidókérdés a Magyarországi Unitárius Egyház nemzet- és egyházépítő stratégiájában. (Regio, 2009. 1.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7NMT-HFZM (Abrudbányai János halotti anyakönyve, 1968)
https://www.geni.com/photo/view/6000000199491595864?album_type=photos_of_me&photo_id=6000000199491620858 (Abrudbányai Örkény gyászjelentése, 1979)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/302143 (Abrudbányai Jánosné Benkő Ilona gyászjelentése, 1985)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM39507
https://nntp.hu/person/person.php?personid=53139 (Fikker János néven)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2024
