Weltner Andor
jogász
Született: 1910. október 19. Pápa, Veszprém vármegye
Meghalt: 1978. szeptember 21. Budapest
Család
Apja Pápán volt orvos (†1959), anyja Lövi Margit; családjának nagy része a fasizmus áldozata lett. F: Steinitz Klára. Fia János, leánya Mariann.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.).
Életút
A Pápai Ref. Koll.-ban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtud. doktori okl. szerzett (1932), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1937), a gazdasági jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948), az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1961), az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.). - Pápán, majd Bp.-en Kaufmann Andornál, ill. Glückstahl Andornál ügyvédjelölt (1933-1937), majd Bp.-en egy ügyvédi iroda ügyvédje (1937-1942), a II. vh. idején munkaszolgálatos (a Donnál, 1942-1944), a vh. végén Buchenwaldba, Dachauba, majd Dachauba deportálták (1944-1945). Hazatérése után Bp.-en ügyvédi irodájának vezetője (1945-1948), az első ügyvédi munkaközösség megalapítója (1948), a Nehézip. Min. Jogi Főoszt., ill. Önálló Jogi Oszt. vezetője (1949-1950). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE ÁJTK Munkajogi Tanszék előadó tanára, intézeti tanára (1946-1951), ny. r. tanára (1951-1952), egy. tanára (1952-1978) és a tanszék vezetője (1951-1978); közben a kar dékánja (1956-1957). A M. Agrártud. Egyetem magántanára (1948-1952). Az ENSZ Nemzetk. Munkaügyi Szervezete (ILO) mo.-i kormányszakértője (1952-1978).Szocialista munkajoggal, a munkavédelem jogi szabályaival fogl., vezető szerepet játszott a Munka Törvénykönyve kodifikációs munkálataiban A II. vh. után az első ügyvédi munkaközösség megalapítója.
Főbb művei
F. m.: A vétel nemzetközi szabályozása. Budapest,1931; Devizakorlátozások magánjoga. Budapest,1938; A demokratikus gazdasági munkajog alkotmányjogi és magánjogi rendszere. Budapest,1947; Munkajog. Budapest,1948; Gazdasági jog. Budapest,1949; Csõd és kényszeregyezségi jog. Budapest,1949; Az államigazgatási szervek fokozott kötelezettsége a módosított és kiegészített Munka Törvénykönyve alapján. Állam és Igazgatás 1953; A magyar munkajog. Budapest,1955; A munka fogalma. Jogtudományi Közlöny 1958; Kollektív jellegű jogviszonyok a munkajogban. Jogtudományi Közlöny 1959; Érvénytelenség és az érvénytelenség orvoslása a munkajogban. Budapest,1960; A szocialista munkajogviszony és az üzemi demokrácia. Budapest,1962; A munkavédelem jogszabályai. Budapest,1963; A szocialista munkaszerzõdés. Budapest,1965; A munkafegyelem. Budapest,1966; Az egészség és testi épség védelme. Budapest,1970; Fundamental Traits of Socialist Labor Law. Budapest,1970; Fejlõdési tendenciák a munkajogban és tudományában. MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei h.n.,1971; A magyar munkajog. Budapest,1978;
Irodalom
Irod.: Kertész István:W. A. Magyar Tudomány 1979; Eörsi Gyula:W. A. Jogtudományi Közlöny 1979; W. A. Emlékkönyv. Budapest,1987; halálhír. Népszabadság 1978; halálhír. Magyar Nemzet h.n.,1978;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
