Böhm János
teológus, nyelvész, római katolikus pap
Született: 1850. október 30. Alsómecenzéf, Abaúj vármegye
Meghalt: 1925. január 30. Eger
Iskola
Középiskoláit Rozsnyón, Kassán és Egerben végezte. A bp.-i tudományegyetemen teológiát tanult (1874-ig), pappá szentelték (1874), az egri szemináriumban hittudományi doktori okl. szerzett (1875).
Életút
Erdőtelken, Kerecsenden káplán (1874–1875), az egri szemináriumban a szentírástudomány és a héber nyelv r. tanára (1875–1882), az egri tanítóképzőben a német nyelv és irodalom r. tanára (1882–1884), a szeminárium rektorhelyettese (1884–1902). Egri kanonok (1902-től), c. prépost (1906-tól).
Hittudományi dolgozatokon kívül Eger és környéke egyházi emlékeivel, ill. a Biblia nyelveivel foglalkozott.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1915-től).
Szerkesztés
A Katholikus Teológiai Folyóirat munkatársa (1882–1883), az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztője (1889–1907).
Főbb művei
F. m.: Commentarius historico-logicus capitis quinti S. Evangelii secundum Matthaeum. Hittudományi doktori értek. (Eger, 1880)
Szent Pálnak a zsidókhoz írt levele. (Eger, 1883)
Az avatás történeti kifejlődésében. (Eger, 1886)
A katolikus egyház és feje, XIII. Leó pápa. (Eger, 1888)
A liturgikus nyelvekről. (Eger, 1897)
A Szent István királyról és Szent Péterről nevezett egri prépostságok. (Eger, 1899)
Beszéde kanonoki székébe való beiktatása alkalmából. (Eger, 1902)
A mitra. (Eger, 1905)
A főkegyúri jog és országos törvényeink. Tekintettel a készülő autonómiára. (Egri Egyházmegyei Közlöny, 1918).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
