Börzsönyi Kollarits Ferenc
festőművész, grafikus
1934-ig Kollarits
Született: 1901. október 26. Budapest
Meghalt: 1963. augusztus 23. Budapest
Iskola
Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában (1921–1923), majd Párizsban a Julian Akadémián tanult (1924–1925).
Életút
A Fővárosi Elektromos Művek dolgozója; villanyszerelő, dekorátor (1919–1962) és a vállalati festő-szabadiskola alapító tanára (1945–1963). Az Európai Iskola tagja (1946–1949).
Műveit a természet ihlette, de élményeit erősen átfogalmazta. Képei borongós hangulatú tájképek, csendéletek, aktok, ill. több alakos kompozíciók. Szinte valamennyi képe tele van feszültségekkel: sötét, erőteljes színekkel festett különös kompozíciók. Külvárosi tájakat festett, hóval borított sáros utcákat, járművek kerekeitől összeszabdalt földeket. Figurális munkáin a világháborús élmény hatására gyakran szerepelnek menekülő emberek, továbbá gyakori motívum még: a kivégzés, a levétel a keresztről, a sírbatétel, valamint egy-egy barátjának halála. A magyarországi képzőművészeti közélettől elvonultan alakította ki sajátos természetelvű, posztimpresszionista festészeti stílusát, amelyben az expresszionizmus és a kubizmus tanulságait is felhasználta.
Emlékezet
Igen sok festményét és a legtöbb grafikáját egyáltalán nem keltezte, több képéről máig nehezen lehet megállapítani, hogy mikor készült. Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik (síremléke Varga József szobrászművész alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, ahol első emlékkiállítását is megrendezték (1967-ben). Legutóbb a bp.-i Haas Galéria (2005. márc. 18.–ápr. 16.).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni gyűjteményes: MKP VI. kerületi Szervezete székháza (Budapest, 1946)
emlékkiállításai: Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 1967)
Oroszlány (1970)
Szentesi Galéria (Szentes, 1985)
Vízivárosi Galéria (Budapest, 1988)
Nagykanizsa (1990)
Elektromos Művek Kultúrközpont (Budapest, 1993)
Haas Galéria (Budapest, 2005)
csoportos: A Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1946)
Magyar Művészhetek. Ernst Múzeum (Budapest, 1947)
Barcsaytól Scheiberig. XX. századi festmények, rajzok. Haas Galéria (Budapest, 2007)
Modern klasszikusok – klasszikus modernek. Haas Galéria (Budapest, 2010).
Főbb művei
F. m.: festményei: Női akt (1927)
Gyermekek (1928)
Ilonka (1928)
Tabán (1928)
Muskátli az ablakban (1934)
Visegrádi kert (1934)
Hűvösvölgy (1938)
Farakások (1938)
Kirándulók (1939)
Külváros. I–II. (1942)
A város szélén. I–II. (1942)
Kikötő (1942)
Golgota. Levétel a keresztről (1943)
A Bánki tónál (1946)
Szekér (1946)
Nógrádi dombok (1946)
Sukoró (1950)
Borús táj (1950–1955 k.)
Napraforgók vázában (1954)
Gyárkémények (1955)
Ürömi házak (1955–1960 k.)
Egy különös falu (1955–1960 k.)
Zebegény (1958)
Szénahordás (1960)
Dunapart. I–II. (1960)
Kazlak (1960)
Lombos öreg fák (1960)
Kocsiút (1961)
Az üvöltő (1961)
grafikái: Párizsi utca, Koldusasszony, Levétel a keresztről (1925–1930)
Dombos táj, Gyomlálók, Munkásasszony, Varrogató, Ebédelők (1930–1935)
Pihenő katona, Katonák a fedezékben, Katonák (1940–1945)
Menekülők (1944)
Hajóudvar, Külváros, Ürömi táj, Munkások, Gyárépület, Gyárnegyed (1945–1950)
Fiatalok, Zoli bácsi, Háttal álló akt, Jegenyék (1950–1952).
Irodalom
Irod.: Börzsönyi Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A bevezetőt Szerdahelyi Sándor írta. (Bp., 1946)
M. Heil Olga: B. K. F. (Művészet, 1966)
B. K. F. festőművész emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust összeáll. M. Heil Olga. A fotókat Petrás István készítette. (Bp., MNG, 1967)
Pogány Ö. Gábor: B. K. F. emlékkiállítása. (Művészet, 1967)
Soós Klára: B. K. F. pályája. (Művészet, 1970)
Tóth Antal: B. K. F. Emlékkönyv. (Bp., 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
