Berzeviczy Egyed, berzeviczei és kakaslomniczi
földbirtokos, történész
Született: 1835. december 24. Kakaslomnic, Sáros vármegye
Meghalt: 1906. június 14. Bárca [ma Kassa külvárosa]
Család
Nagyapja: Berzeviczy Gergely (1763–1822) közgazdasági író. Sz: Berzeviczy Titusz, Dessewffy Letitia.
Életút
Fiatal korában tüzértisztként szolgált, s részt vett az itáliai hadjáratban. Leszelése után birtokán gazdálkodott. 1878-tól Kassán élt.
A Magyar Kárpát Egyesület (MKE) alapító elnökségi tagja (1873-tól) és elnöke (1874–1878). A Lengyel Tátra Egyesület tb. tagja (1874).
A Magyar Kárpát Egyesület alapító tagjaként nagy érdemeket szerzett a tátrai turizmus fejlesztésében: utakat, menedékházakat építtetett, számos, a természetvédelmet népszerűsítő írást közölt. Amatőr történészként Sáros vm. történetével, a Berzeviczy család múltjával, genealógiájával foglalkozott: feldolgozta és közzétette a kakaslomnici családi levéltár iratait. Megjelentette Berzeviczy Gergely néhány írását.
Emlékezet
A tátrai turizmus fejlesztésében elért érdemeiért róla nevezték el az Egyed-emlékházat (a Tátrában, az ún. Elülső-Rézaknákban).
Szerkesztés
Írásai elsősorban a Magyar Hírlapban (1891-től), a Köztelekben (1896-tól), a Századokban (1897–1905), a Budapesti Szemlében (1899-től), a Történelmi Tárban (1899–1905), a Magyarországban (1900–1901), a Felsőmagyarországban (1900–1908), a Magyar Nemzetben (1903–1905) és a Vasárnapi Ujságban jelentek meg (1905).
Főbb művei
F. m.: A Berzeviczyek levéltára Kakas-Lomniczon. (Századok, 1897)
Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár. (Századok, 1898)
Berzeviczy Edmund: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár. Politikai életrajz. Függelék B. M.-ra vonatkozó okmányok. Közli. (Bp., 1899)
A lomniczi Berzeviczy-levéltárból. – Berzeviczy Mártonra vonatkozó okmányok a Berzeviczy családi levéltárból Lomniczon, 1550–1613. – Kelengye a múlt századból. (Történelmi Tár, 1899)
A toronyai rab szőlő. – Nagy Péter czár Magyarországon. (Századok, 1900)
József nádor Szepes megyében. (Századok, 1901)
A Berzeviczy család lomniczi levéltárából. 1–2. (Történelmi Tár, 1901)
Gradeczi Stansith Horváth Gergely végrendelete 1766-ból. (Történelmi Tár, 1904)
Magyarország az 1521-iki wormsi birodalmi gyűlésen. – Adatok az 1744-iki insurrectio történetéhez. – Egy móringlevél 1758-ból. (Századok, 1905)
József nádor körútja a Szepességben, 1806-ban. (Történelmi Tár, 1905).
Irodalom
Irod.: B. E. Nekrológ. (Századok, 1906).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
