Bródy András
közgazdász
Született: 1924. június 18. Budapest
Meghalt: 2010. december 3. Budapest
Temetés: 2010. december 22. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Nagyapja: Bródy Zsigmond (1840–1906) újságíró, író, költő, nagyanyja: Stern Adél [= Bródy Adél]. Sz: Bródy László (1889–1960) a Hungária Hírlapnyomda Rt. vezérigazgatója, Bródy-Maróti Dóra (= Maróti Dorottya, 1899–1985) tipográfus. Fia: Bródy János (1946–) zeneszerző, szövegíró, Bródy Mihály (1954–) nyelvész. Hárman voltak testvérek: bátyja 1938-ban Angliában telepedett le, fizikus. Öccse: Bródy Ferenc (1931–) filozófus. F: 1. 1944– Vajna Márta újságíró, középiskolai tanár. 2. Balla Katalin dramaturg.
Iskola
A bp.-i Trefort utcai Tanárképző Gyakorló Gimnáziumában éretts. (1942), de kitanulta a szedő, a szedőgépszerelő, a könyvkötő és a volontőr szakmát is. A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematikát hallgatott (mint Fejér Lipót rendkívüli hallgatója, 1946), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipar Szakán végzett (1952), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1969).
Életút
A bp.-i Hungária Könyvkiadó segéd-, majd betanított munkása (1943–1945); közben munkaszolgálatos (1944–1945). A szegedi Katonai Ellátó Hivatal munkatársa (1945), a Hungária Könyvkiadó Nemzeti Vállalat osztályvezetője, vezérigazgatója, egyúttal a Stephaneum Könyvkiadó Vállalat vezetője is (1946–1949). A Mávag Szivattyúgyár esztergályosa (1950–1952), a bp.-i Kohóipari Tervező Iroda kutató közgazdásza (1952–1953), a Csepeli Csőgyár vezető statisztikusa (1953–1955). Az MTA Közgazdaság- tudományi Intézete tud. munkatársa, főmunkatársa (1956–1994). Az MKKE, ill. a BKE c. egy. tanára (1987-től). A BME oktatója (1958–1968). A zambiai Lusaka Egyetem tanszékvezető egy. tanára (1970–1972 és 1974–1977), az amerikai Battel Laboratórium tud. tanácsadója (1980–1981), a Delhi Egyetem vendégprofesszora (1982–1983). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1957–1960).
Kezdetben a kohászati nagyberuházások gazdasági tervezésével foglalkozott, majd az ipargazdaságtan, az ágazati gazdaságok és a matematika határterületeit vizsgálta. Nevéhez fűződik az ún. input-output modellek bevezetése a magyarországi népgazdasági tervezési folyamatok, ill. az iparági elemzések rendszerébe. Igen nagy visszhangot keltő írásokban tett kísérletet a klasszikus piac- és cikluselmélet matematikai modelljének megfogalmazására. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az érték és a termelési ár közötti összefüggések vizsgálata, a munkaerő kiképzési költségeinek feltárása, az állótőke-élettartam és megtérülési idő egzakt elemzése, ill. a közgazdasági kategóriák kvázi fizikai dimenzióinak tanulmányozása terén. A magyarországi gazdasági növekedéssel kapcsolatos publicisztikai tevékenysége is értékes.
Emlékezet
Legismertebb könyvét indiai előadássorozatának anyagából írta (Lassuló idő címmel, 1983). Válogatott publicisztikái Kompország ezredfordulója (1994) és Falraborsó (1996) címmel jelentek meg. Munkatársai, tanítványai 70. születésnapjára tisztelgő kötettel ajándékozták meg (Miért hagytuk, hogy így legyen? címmel, 1994).
Elismertség
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága elnöke. A Nemzetközi Input–Output Társaság alapító tagja.
Elismerés
A BKE díszdoktora (1999). Széchenyi-díj (1997).
Szerkesztés
Az Economic Systems Research alapító főszerkesztője (1988-tól).
Főbb művei
F. m.: Tárgymutató a tőkéhez. Összeáll. (Bp., 1954–1959)
A minőség javításának és az önköltség csökkentésének néhány problémája. (Közgazdasági Szemle, 1954)
A minőségjavítás néhány üzemgazdasági kérdése a kohászatban. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Az árrendezés problémájáról. Rényi Alfréddel. (MTA Matematikai Kutató Intézet Közleményei, 1956)
A hóvégi hajrá és gazdasági mechanizmusunk. (Közgazdasági Szemle, 1956)
„Input-output”. Módszer a nemzetgazdasági folyamatok elemzésére. (Közgazdasági Szemle, 1957)
Az ágazati kapcsolatok mérlegének elméletéhez. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A gépipar anyagfelhasználási mutatóinak alakulása és pontossága. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete Közleményei, 1959)
Adalékok a Forradalmi Kormányzótanács szocializálási rendeletéhez. (Közgazdasági Szemle, 1959)
Az ágazati kapcsolatok mérlege. A felhasznált absztrakciók, azok korlátai és a számítások pontossága. Kand. értek. (Bp., 1960)
A közgazdasági „modellek” kérdéséhez. – Az ágazati kapcsolatok mérlege és a közvetett beruházások. (Közgazdasági Szemle, 1960)
Az ágazati kapcsolati mérlegszámítások hibakorlátairól. (Statisztikai Szemle, 1961)
Operációkutatás. Kornai Jánossal. (Bp., 1960)
Proportions Prices and Planning. (Amsterdam, 1960)
Matematikai programozás. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1962; 4. kiad. 1964; egy. tankönyv egy kötetben: 1968; 3. kiad. 1970)
Az ágazati kapcsolatok modellje. A felhasznált absztrakciók, azok korlátai és a számítások pontossága. (Bp., 1964; oroszul: 1964)
A termelés tőkeigényessége a kapitalizmusban. (Bp., 1966)
Az optimális folyamatok matematikai elmélete. – Gazdasági növekedésünk üteme 1924-től 1965-ig. – A gazdaság duális felfogása Marx „Tőké”-jében. (Közgazdasági Szemle, 1967)
A vállalati döntések előkészítésének matematikai modelljei. (Bp., 1967)
Érték és újratermelés. Kísérlet a marxi értékelmélet és újratermelési elmélet matematikai modelljének megfogalmazására. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1969; angolul: Bp.–Amsterdam–London, 1970; 2. angol kiad. 1974)
Döntéselőkészítés rövidtávú fejlesztési időszak elemzése alapján a vegyiparban. Dévai Vendellel, Rapp Tamással. (Bp., 1969)
The Logic of Market Behaviour. (Acta Oeconomica, 1975)
Ciklus és szabályozás. Kísérlet a klasszikus piac- és cikluselmélet matematikai modelljének megfogalmazására. (Bp., 1980)
A társadalmi folyamatok időszükségletéről. (Társadalomkutatás, 1983)
Lassuló idő. A gazdasági bajok magyarázatához. (Bp., 1983; 2. kiad. 1984; lengyelül: Warszawa, 1991)
Growth, Cycle, Crisis. (Bp., 1984)
Slowdown. Global Economic Maladies. (London–Delhi, 1985)
Mi mennyi? A gazdasági mérésről. (Bp., 1990)
Kompország ezredfordulója. Publicisztikai írások. A kötetet szerk. Bánlaki Ildikó. (Átiratok. Bp., 1994)
Ódondászat, avagy van-e kétszáz éves ciklus. (Közgazdasági Szemle, 1994)
Növekedés, csőd és ciklusok. (Közgazdasági Szemle, 1995)
Falraborsó. Válogatott mérgelődések. (Átiratok. Szombathely, 1997)
A piac és az egyensúly. A neumanni és a kvázi-hamiltoni rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1997)
A kétszáz éves ciklus az Egyesült Államokban. A növekedési ráták. 1–2. (Közgazdasági Szemle, 1997–1998)
Az újraelosztásról. (Közgazdasági Szemle, 1998)
A közgazdasági gondolatok piaca. (Társadalom és gazdaság, 1999)
A magyar felsőoktatás ingadozásairól. (Közgazdasági Szemle, 2000)
Bevezetés a mozgáselméletbe. (Közgazdasági Szemle, 2002)
Neumann modellje és a ciklusok. (Competitio, 2003)
Arány, ütem és forma. A ciklusok alaktanához. – Leontief zárt dinamikus modellje. Megoldások és értelmezések. (Közgazdasági Szemle, 2004)
Near Equilibrium. A Research Report on Cyclic Growth. (Bp., 2004)
Az input-output módszer hibatűrése. (Közgazdasági Szemle, 2005)
A nemzeti vagyon. – A ciklus oka és hatása. (Közgazdasági Szemle, 2007)
A társadalmi folyamatok időszükségletéről. – Válság és lassulás. Beszélgetés B. A.-sal. (Válság – világrendszer-szemléletben. Vál., szerk. Miszlivetz Ferenc. Szombathely, 2009)
A tartós depresszióról – a tőzsdeindex mozgása. – A pénz cseréje pénzre. (Közgazdasági Szemle, 2009)
Fejlődés vagy növekedés? (Közgazdasági Szemle, 2010)
ford.: Marx–Engels: Levelek A Tőkéről. (Bp., 1956)
Marx: Értéktöbblet-elméletek. I–II. (Bp., 1960)
Meek, Ronald Lindley: Tanulmányok a munkaértékelméletről. Ford. Lisszauer Zoltánnal. (Studium Könyvek. 12. Bp., 1957)
Marx: Értéktöbblet-elméletek. I–III. (Bp., 1959–1963)
Dadajan, V. Sz.– Koszov, V. V.: Az ágazatközi mérleg, mint a területi tervezés eszköze. (Bp., 1963)
Tyerehov, Lev Leonyidovics: Matematikai módszerek alkalmazása a közgazdaságban. (Bp., 1964)
Leontief, Wassily: Terv és gazdaság. Vál. tanulmányok. Vál., ford., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1977)
kéziratban: Az ipar ágazati termékmérlegei. (MTA Közgazdaság-tudományi Intézete, 1958).
Irodalom
Irod.: Miszlivetz Ferenc: Interview with András Bródy. (Bp., 1984)
Varga Károly: B. A.: Lassuló idő. (Társadalomkutatás, 1987)
„Miért hagytuk, hogy így legyen?” Tanulmányok B. A.-nak. Szerk. Madarász Aladár, Szabó Judit. B. A. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1994)
Prices, Growth and Cycles. Essays in Honour of András Bródy. Szerk. Simonovits András, Steenge, Albert E. (New York, 1997)
Almási Miklós: Álljon meg a menet…! B. A.: Falraborsó. Válogatott mérgelődések. (Mozgó Világ, 1997)
Bekker Zsuzsa: B. A. 75 éves. (Közgazdasági Szemle, 1999)
Madarász Aladár: „A tudomány volt a legszabadabb hely a világon.” B. A. születésnapjára. (Közgazdasági Szemle, 2004)
Dobos Imre: Egy megjegyzés B. A.: Leontief zárt dinamikus modellje című dolgozatához. (Közgazdasági Szemle, 2007)
Elhunyt B. A. (hvg.hu 2010. dec. 8.)
Bächer Iván: B. A. (Vasárnapi Hírek, 2010. dec. 12.)
Halpern László–Király Júlia: B. A. 1924–2010. – Ábel István–Dobos Imre: B. A. gazdaságiciklus-elmélete. – Medvegyev Péter: B. A. és a dualitás matematikai elmélete. A gazdasági növekedés Neumann-elmélete. (Közgazdasági Szemle, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
