Csatári Dániel
történész
Született: 1927. október 16. Baratka, v. Bihar vármegye, Románia
Meghalt: 2008. január Budapest
Család
F: Lapis Éva középiskolai tanár, a bp.-i V. kerület Szemere utcai általános iskola tanára. Két gyermekük született. Leánya: Csatári Piroska az ELTE BTK-n francianyelvtanár.
Iskola
A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE BTK-n – a Györffy, majd az Eötvös Collegium tagjaként – magyar–román szakos tanári okl. szerzett (1951), a történelemtudományok kandidátusa (1963).
Életút
A MDP Pártiskola (1951–1953), a DISZ Iskola tanára (1953-1955). Az MTA Történettudományi Intézet Egyetemes Történeti Osztályának tud. munkatársa (1955–1969), tud. főmunkatársa (1969), a Párttörténeti Intézet tud. főmunkatársa és osztályvezető- helyettese (1970–1974). Az ELTE BTK és a JATE BTK Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék egy. tanára (1974. júl. 1.–1988. dec. 31). Az MTA–TMB-n I. Tóth Zoltán aspiránsa (1952–1956), majd I. Tóth Zoltán halála után munkáinak sajtó alá rendezője (1956– 1966).
20. sz.-i egyetemes és magyar történelemmel, elsősorban a magyar–román kapcsolatok és a kelet-európai nemzetiségi politika történetével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a 20. sz.-i magyar–román együttélés vizsgálata, a két nép II. világháborús kapcsolatainak feltárása, a romániai magyarság történetének tanulmányozása terén. A szomszédos népek magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata c. középtávú kutatási téma irányítója (Béládi Miklóssal, 1971–1974).
Elismerés
Akadémiai Díj (1970).
Főbb művei
F. m.: Az Ekés Front története. – Az 1848-as román forradalom. (Valóság, 1947)
Az I., a II. és a III. Internacionálé. A kommunista és munkáspártok. (Társadalmi Szemle, 1955)
Contributia poporului romin la eliberarea Ungariei de sub ocupatia hitlerista. (Analele, 1956)
Román–magyar kapcsolatok. Történelmi vázlat. (Bp., 1958)
Román csapatok részvétele a Magyarország felszabadításáért folytatott harcokban. (Hadtörténeti Közlemények, 1958)
A magyar–román ellenállási mozgalmak történetéből. (Hadtörténeti Közlemények, 1959)
Józsa Béla. (Párttörténeti Közlemények, 1959)
A revizionizmus magyarországi és romániai hatása. (Történelmi Szemle, 1960)
Veress Endre emlékezete. (Gyula, 1960)
A román fasizmus sajátosságai. (Történelmi Szemle, 1962)
Magyar–román viszony a második világháború éveiben. 1940. szept. 1.–1945. ápr. 4. Kand. értek. (Bp., 1963)
A Vásárhelyi Találkozó. 1937. okt. 2–4. (Irodalomtörténeti füzetek. 56. Bp., 1967)
Nemzeti érzés, nemzeti büszkeség, szocialista hazafiság. (Társadalmi Szemle, 1967)
Szocialista hazafiság, szocialista történetszemlélet. Benczédi Lászlóval. A bevezetőt Lakos Sándor írta. (Bp., 1967)
Forgószélben. Magyar–román viszony. 1940–1945. (Bp., 1968; 2. kiad. 1969; franciául: 1974; románul: 1974)
Ötvenéves a Párt. Írta és szerk. Esti Bélával. A képeket válogatta Ambrus József és Stemler Gyuláné. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1968)
Osztály és nemzet 1918–1919-ben. – A nemzeti és a nemzetiségi kérdés Lenin műveiben. (Társadalmi Szemle, 1969)
Románia története a XIX–XX. században. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1972; 2. kiad. 1976; 3. kiad. 1982; 4. kiad. 1987; 5. kiad. 1988)
Az RKP politikájának alakulása és a romániai magyarság helyzete. 1944–1972. (Bp., 1972)
A kelet-európai nemzetiségi kérdés történetének hazai kutatásáról. (Párttörténeti Közlemények, 1974)
1939 szeptembere és a nemzetiségi kérdés dilemmái. (Irodalomtörténet, 1974)
A víz lefolyik, a kövek megmaradnak. P. Groza emlékére. (Valóság, 1975)
Balogh Edgár életrajzához. (Tiszatáj, 1976)
Legendák és mítoszok nélkül. A népi kollégiumi mozgalom társadalompolitikai szerepe. (Tiszatáj, 1977)
A Korunk és a nemzetiségi kérdés. (50 éves a Korunk. Szerk. Kabdebó Lóránt. Bp., 1977)
A lehetségestől a véglegesig. I. Tóth Zoltán emlékezete. (Tiszatáj, 1981)
szerk.: I. Tóth Zoltán: Balcescu Miklós élete. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Bp., 1958)
I. Tóth Zoltán: Az erdélyi és a magyarországi román nemzeti mozgalom. 1790–1848. Sajtó alá rend. Az előszót Arató Endre írta. (Értekezések a történeti tudományok köréből. 12. Bp., 1959)
I. Tóth Zoltán: Magyarok és románok. Történelmi tanulmányok. Vál., sajtó alá rend., a bibliográfiát összeáll. (Bp., 1966)
Nemzetiségi kérdés – nemzetiségi politika. Szerk. (1–2. kiad. Bp., 1968)
A magyar és a román történettudomány negyedszázados fejlődése. A Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság ülésének anyaga. Összeáll. (Bp., 1974)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–II. köt. Hasonmás bibliofil kiad. közös papírtokban. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1984)
Orbán Balázs: Torda város és környéke. Hasonmás kiad. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1984)
Mikó Imre: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története. 1918. dec. 1.–1940. aug. 30. Hasonmás kiad. Szerk., az utószót írta. (Bp., 1988)
Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Hasonmás kiad. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1989).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
